Szerzetesi összefogás az idősgondozás terén – Konferenciát tartottak Pasaréten

Megszentelt élet – 2021. október 20., szerda | 20:10

Az idén februárban bejegyzett Szerzetesi Fenntartású Szociális Intézmények Egyesülete október 19-én megrendezte első Szerzetesi Idősgondozási Konferenciáját és szakmai fórumát Budapesten a Pasaréti Közösségi Házban.

A Szerzetesi Fenntartású Szociális Intézmények Egyesületét (SZFSZIE) háromtagú operatív elnökség vezeti, amelynek tagja Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita, Dobszay Benedek OFM, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány vikáriusa, valamint Nagy Viktor, az Időskorúak Árpád-házi Szent Erzsébet Szociális Otthonának főigazgatója.

A SZFSZIE célja, hogy egységes érdekképviseletet és szakmai fórumot biztosítson a szociális intézményt fenntartó szerzetesrendek, világi társaságok, valamint apostoli élet társaságai és az általuk fenntartott szociális intézmények vezetői számára.

Az első Szerzetesi Idősgondozási Konferenciát és szakmai fórumot pedig azzal a hagyományteremtő szándékkal szervezték meg Pasaréten, hogy az idősgondozás területén tapasztalható aktuális trendekkel, irányokkal és változásokkal kapcsolatban konzultációs fórumot biztosítsanak az érintettek számára.

A tanácskozáson 17 szerzetesrend és 32 szociális intézmény képviseltette magát, s jelen volt több magánfenntartású szociális intézmény képviselője is.

A konferenciát Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita nyitotta meg a Szentírás szavaival: „Áldott legyen az Isten, Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és minden vigasztalás Istene! Ő megvigasztal minket minden szomorúságunkban, hogy mi is megvigasztalhassuk azokat, akik szomorúak, azt a vigasztalást nyújtva nekik, amelyet ő nyújt nekünk” (2Kor 1,3–4).

Az érsek-metropolita hangsúlyozta: a szerzetesek és szakmabeliek egyaránt azt a tudást, vigasztalást akarják továbbadni az embereknek, amit Istentől kaptak, s kérte ehhez mindenki számára a Szentlélek pártfogását.

A munkában, szolgálatban „rászorulunk egymás segítségére” – mondta Kocsis Fülöp, ezzel indokolva bekapcsolódását Nagy Viktor, az Időskorúak Árpád-házi Szent Erzsébet Szociális Otthonának főigazgatója kezdeményezésébe, a SZFSZIE megalakításába.

A konferencián Ungvári Sándor, a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat igazgatója mutatta be a szeretetszolgálat sokrétű, innovatív munkáját, jelenleg is futó szociális projektjeit, intézményfejlesztéseit.

A szerzetesi összefogás terén a kezdetektől tevékeny Dobszay Benedek OFM, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány vikáriusa, a SZFSZIE elnökségi tagja felhívta a figyelmet a szerzetesség sajátosságára: a regula szerinti fegyelmezett élet egyszersmind nagy személyes szabadságot is jelent, s ez a szabadság az intézményekre is vonatkozik. „Azt tapasztaljuk, hogy a betartandó állami szabályozás mellett szabadon, innovatívan tudunk gondolkodni a jövőről, s ezt a tapasztalatunkat fel kell kínálnunk másoknak is, hogy inspirálódjanak általunk.”

Nagy Viktor, az SZFSZIE elnöke elmondta, a női és férfi szerzetes-elöljárók konferenciájának megalakulása óta időről időre felmerült a szociális területen, különösen az idősgondozás területén aktív rendek szorosabb szakmai együttműködésének szándéka.

2018-ban a Szerzetesi Iroda által megrendezett, a szociális ellátórendszerről szóló konferencián az intézményesített összefogás igénye is megfogalmazódott.

Jelentős lépés az SZFSZIE idei megalakulása és első szakmai konferenciája, amelyen Nagy Viktor vázolta a megoldandó feladatokat és sürgette a szerzetesi összefogást az idősgondozás terén.

Egyáltalán, létezik-e olyan követelményrendszer (minőségbiztosítással egybekötve), amit egységesen „szerzetesi idősgondozásnak” nevezhetünk? – tette fel a költői kérdést az előadó.

Sajnos, „ahány ház, annyi szokás” módjára vagyunk jelen a szociális szférában, mondta az SZFSZIE elnöke, majd előadásában rámutatott: a szerzetesi összefogásnak, hálózatnak hatékony szakmai és érdekképviseleti fórumként kellene működnie, segítve a szerzetesi fenntartókat és intézményeiket már abban is, hogy kialakíthassák reális jövőképüket.

Két lábbal a földön állva kell az égre tekintenünk – szögezte le Nagy Viktor. Az intézményi ellátás egyik alappillére a stabil fenntartói háttér, amit biztosítani kell a szerzetesek létszáma, életkora és a különféle funkciójú intézmények, illetve az eltartottak számának figyelembevételével.

Az összefogással, a lobbierőnkkel hallatni kell a hangunkat a szociális szférában, legyen szó akár a jogszabályok előzetes véleményezéséről vagy az állami döntések prioritásainak meghatározásáról, ezzel szemben jelenleg „szétszórtan élünk, alig, vagy nincs is kapcsolat az intézmények között” – mutatott rá az előadó.

Sok, hivatását beteljesíteni készülő rend számára súlyos kérdéseket vet fel saját fenntartói státuszuk jövőbeli sorsa, különösen ha szerzetesi karizmájukat az intézményeiken keresztül szeretnék továbbadni.

A megoldás igényével létre kell hoznunk egy intézményfenntartó központot – tette hozzá Nagy Viktor. A Szerzetesi Művek Intézményfenntartó Központ fontos feladata lenne a szociális intézmények jogutódlásának biztosítása, az érdekképviselet (lobbi), és a reális jövőkép kialakítása.

Tudomásul kell vennünk, hogy a szociális szolgáltatás is piac, a korral haladva élnünk kell a digitalizáció adta lehetőségekkel, a közösségi média használatával (ami jelentősen megkönnyíti az intézményekkel való kapcsolatfelvételt), és nem csupán követőként kellene viszonyulnunk a munkaerőpiaci trendekhez – mutatott rá a jelen problémáit tovább részletezve és az összefogás szükségességére figyelmeztetve Nagy Viktor.

Az első Szerzetesi Idősgondozási Konferencia szakmai vitafórumát további előadások alapozták meg.

Nyitrai Imre szociológus, szociálpolitikus, a Semmelweis Egyetem Szociális Vezetőképző Tudásközpontjának oktatója átfogó képet adott a szociális terület jelenlegi rendszeréről, jogszabályi hátteréről, hangsúlyozva annak „dzsungelszerű” átláthatatlanságát, egyúttal szorgalmazva az innováció (alulról induló problémamegoldás) fontosságát.

Társadalmi helyzet- és jövőképet vázolva rámutatott az idősek számának növekedésére, egyúttal az „értékvesztő nyugellátás” jelenségére, a szociális szférában tapasztalható folyamatos munkaerőhiányra, illetve az intézményi, szolgáltatói együttműködés hiányára.

Nyilvánvalóan kívánatos lenne a „több férőhely, elegendő munkaerő, szakmai kompetencia, növekvő elkötelezettség, a rugalmas szabályzók”, ehhez azonban sok mindennek kellene változnia.

Az EU a kisebb intézmények kialakítását szorgalmazza, ezek fenntarthatósága azonban hazánkban kérdéses, s az „aktív időskor” uniós üzenete sem jelent megoldást a felmerülő problémákra.

A szakember szorgalmazta az intézményen belüli képzéseket, a munkavállalók megbecsülésének módozatait, a szociális intézmények hatékony összefogását az egészségüggyel, az egymást segítő szolgáltatók szinergiára épülő hálózatát, valamint a digitalizációt, hiszen a trend az üzleti/piaci alapú idősellátás, az „okosgondozás”.

A tanácskozás további részében Toldy Schedel Emil, a Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója bemutatta az Egyházi Kórházak Egyesületét, tevékenységét és céljait, valamint Czibere Károly, a Magyar Református Szeretetszolgálat elnöke beszélt az egyházi idősgondozás aktuális kérdéseiről.

Az első Szerzetesi Idősgondozási Konferencia szakmai vitafórummal zárult.

Szerző: Körössy László

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria