XIV. Leó pápa péntek délután a Rómától mintegy 25 kilométerre délkeletre fekvő tengerparti városba, Ostiába utazott, hogy meglátogassa a Med25 Bel Espoir legénységét, a vitorlást, amely hónapok óta járja a Földközi-tenger kikötőit, fedélzetén 25 különböző nemzetiségű és vallású fiatallal.
A látogatásra elkísérte a Szentatyát Jean-Marc Aveline marseille-i bíboros is, akinek egyházmegyéjéből elindult a béketeremtő projekt. A pápa spontán beszédében és a fedélzeten tartózkodó fiatalokkal folytatott beszélgetésében arra buzdította őket, hogy
a gyűlölet, az erőszak és a megosztottság közepette legyenek a „remény jelei”.
A szeles tengeri napon a hajó fedélzetén, majd a hajó gyomrában egy csésze kávé és néhány sütemény mellett Leó pápa arra buzdította a fiatalokat, hogy „tanuljanak meg béketeremtők és -hirdetők lenni egy erőszak és megosztottság felé haladó világban”.
A Bel Espoir – egy 1940-es évekbeli francia hajó – nyolc hónapot töltött a Földközi-tenger kikötőiben, hogy hirdesse a testvériség üzenetét, megállva Vallettában, Tuniszban, Kréta szigetén, Isztambulban (ahol a fiatalok találkoztak Bartholomaiosz ökumenikus pátriárkával), Ravennában és Nápolyban. Eredetileg Civitavecchia felé utaztak volna tovább, amely a partvidék északi részén található, de a Szentatya javaslatára irányt változtattak Ostia felé.
Ebben a városban, amely szorosan kapcsolódik Szent Ágostonhoz és Szent Mónikához, az Ágoston-rendi pápa felidézte saját látogatásait a térségben, és Ostiát „a világ és az Egyház történelmének fontos kikötőjének” nevezte.
Angolul szólva a csoporthoz, így fogalmazott: „Különböző országokhoz, nyelvekhez, kultúrákhoz és vallásokhoz tartozunk, de mégis
egységben lehetünk, mert mindannyian emberek vagyunk.”
A pápa megköszönte a fiatalok ajándékaikat – a hajó rajzát, a „Földközi-tenger fehér könyvét” és a mindannyiuk által aláírt térképet –, és „a Földközi-tenger és a világ reményének jelének” nevezte a jelenlévőket.
Három szóval búcsúzott tőlük, hogy útmutatásul szolgáljanak nekik: párbeszéd, hidak és béke. „Tanuljatok meg egymásra hallgatni, tisztelni egymást és együtt leküzdeni a nehézségeket.
Építsetek hidakat – nem csak a Földközi-tengeren, hanem minden nép között.”
Biztos vagyok benne, hogy amikor ennyi ember együtt él egy ilyen kis hajón, meg kell tanulniuk együtt élni, tisztelni egymást és leküzdeni a nehézségeket – tette hozzá, megjegyezve: „Ez egy nagyszerű élmény mindannyiótoknak, fiataloknak, de ez egyben olyasvalami is, amit nekünk is megtaníthattok.”
„A harmadik szó, ami nagyon fontos – és néhányan közületek elmondták, hogy palesztinok – az, hogy megtanuljatok béketeremtők lenni. Mindannyian egy Isten fiai és leányai vagyunk. Mindannyian együtt élünk ebben a világban, és közös felelősségünk van: gondoskodni a teremtésről, gondoskodni egymásról és előmozdítani a békét az egész világon.”
„Gratulálok! – mondta a Szentatya. – És köszönöm, hogy hozzájárultok ehhez a jelhez a világ számára, amely valóban reményt ad mindannyiunknak. Remélem, hogy a ti generációtok és sok más, hozzátok hasonló fiatal továbbra is támogatni fogja ezt a kezdeményezést, amely
valóban elősegíti a béke megteremtését az egész világon. Köszönöm, köszönöm, köszönöm” – kiáltotta.
Egy csoportkép és egy utolsó dal – „Peace, pace, salam, paix” – után a Bel Espoir ismét kihajózott, hátrahagyva Ostiát, és útnak indult Korzika felé, hogy továbbvigye az egység és a remény üzenetét.
Forrás: Vatican News angol nyelvű szerkesztősége
Fotó és videó: Vatican Media
Kuzmányi István/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria















