Az élet kultúrájának Noé-bárkáját szeretnénk építeni – Életvédelmi napot rendeztek Székesfehérváron

Hazai – 2023. november 19., vasárnap | 20:58

48 településről 58 közösségből érkeztek résztvevők az Országos Életvédelmi Napra, melyet Élni TELJESEN Jó! címmel rendeztek meg Székesfehérváron két helyszínen, a Szent István Művelődési Házban, a fiatalok számára pedig a Ciszterci Szent István Gimnáziumban november 18-án, szombaton. A konferenciát a Szent István-bazilikában bemutatott szentmise és szentségimádás zárta.

Harmadik alkalommal tartották meg az Országos Életvédelmi Napot: Vác és Kaposvár után most Székesfehérvár adott helyet a rangos eseménynek, melynek szervező házaspárja Kissevich-Horváth Péter és Hajnalka voltak. Marton Zsolt váci megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) családreferens püspöke és Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök voltak a konferencia házigazdái, melyet Roska Péter pápai káplán, Budapest-Újpesti Szent József Plébánia plébánosa, az MKPK Családügyi Bizottságának Életvédő Munkacsoportjának vezetője nyitott meg imádságával.

A felnőttek számára három blokkban szerveztek programot. Az első azt járta körül érzékenyen, mi van akkor, ha nem úgy jön az élet, mint ahogyan elképzeltük. Ennek során az abortuszról, a meddőségről, a természetes családtervezésről és a terhesdiagnosztikáról is szó esett. A második központi témája a szülői hivatás volt, melyben a nevelőszülőségről, az örökbefogadásról és a lelki adoptálásról ismerhettünk meg megküzdött emberi sorsokat. Az életünk akkor teljes, ha van kivel megosztani, erőforrásunk a család, a közösség, főleg olyan helyzetekben, amikor veszteség ér minket, sérült gyermek születik a családba, gyászt élünk át – e témák köré szerveződött a délutáni blokk, mely az időskor problémáit, idős szeretteinkről való gondoskodást is felölelte.

E három rész mindegyikén hallhattunk egy mély, őszinte, szívből jövő tanúságtételt, mely nemcsak a megélt fájdalmakról, krízisekről, de legalább annyira Isten irgalmáról és csodálatos terveiről is szóltak. A tanúségtételek után az Egyház tanítását hallhattuk az adott témában, majd kerekasztal-beszélgetések következtek Keresztes Ilona, az Együtt az Életért Egyesület alelnöke, a Fiatalok az Élet Szolgálatában közösség alapítója moderálásával. A bensőséges beszélgetések még inkább közel hozták az életvédelem területeit, és alkalmat adtak arra, hogy rácsodálkozzunk különböző életutakra és a bennük megvalósult isteni tervre, irgalomra, gondviselésre.

A művelődési házban az óvodások és az általános iskolások számára programokat szerveztek, hogy szüleik teljes figyelemmel jelen tudjanak lenni a nemcsak szakmai, hanem a lelket is tápláló konferencián. A nagyterem egyik falán egész nap látható volt a Szent Janka-kiállítás. A folyosókon és a nagyterem hátsó részében tucatnál is több szervezet mutatta be magát könyveivel, prospektusaival, melyek az élet védelméhez kapcsolódnak, képviselőikkel beszélgetni lehetett a szünetekben. Nincs olyan szakasza életutunknak, melyben ne találhatnánk általuk támaszt, megértést, hozzáértést, hathatós segítséget, különösen válság idején.

Kiállítottak vagy jelen voltak az Együtt az Életért Egyesület, a Fiatalok az Élet Szolgálatában közösség, a József Szövetség, a Ráhel Szőlőskertje, az Oltalom Útja, a Magyarországi Billings Központ, a Szent II. János Pál Intézet Egyesület, az Egyedül nem megy honlap, az Emmanuel Közösség AVE Szolgálata, az Anya-Lánya honlap, a 4 évszak hercegnője workshop, a Down Alapítvány, a 40 Nap az Életért, az Édesanyák Imái mozgalom, a Bízd Rá Magad, a Katolikus Szeretetszolgálat Országos Papi Otthona, a Szent István Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ, a Katolikus Karitász RÉV Szenvedélybeteg-segítő szolgálata, a Palánta misszió és az MKPK Családügyi Bizottsága. 

Spányi Antal köszöntőjében utalt a mai társadalomban tapasztalható zűrzavarra, amelyek  miatt a családok kihívásokkal néznek szembe. Felszínre kerültek az élet végével kapcsolatos kérdések vagy a nemi identitás problémái, de a városban járva is tapasztalható, hogy hajszoltak az emberek, a gyermekek nem kapják meg szüleiktől az odafigyelést. Családok esnek szét, létrejön a régi mellett egy új – tragédiákba hajló következményekkel, jóvátehetetlen károkkal és szenvedésekkel. A püspök rámutatott,

szükséges, hogy valaki kimondja: élni jó, méghozzá úgy, ahogy Isten törvénye megmutatja, Krisztust követve.

Az egyházmegye és a MKPK azért vállalta fel ezt a napot, hogy az igazságot kimondjuk, az üzenete minél több emberhez eljusson. Lehet, hogy bennünk is vannak kérdések, nem vagyunk minden területen szakemberek. Az Egyház tanítását – azt nem megválogatva – a fiataloknak is tovább kell adnunk, mert nekünk ebben van az igazságunk, erőnk és az örömünk. Ez az igazság legyen életünk kincse, ami úgy gyarapszik, hogy bőven osztjuk – buzdított a székesfehérvári megyéspüspök.

Marton Zsolt megnyitó gondolataiban hangsúlyozta: mi az életet akarjuk képviselni, amit a Mennyei Atya közvetített nekünk. Isten megteremtette a férfit és a nőt, munkatársaivá tette őket a család létrehozásában. Az élet kultúráját szeretnénk hirdetni akkor is, ha az ellenkező hangok erősebbek.

Ahogy Noé bárkát épített, úgy mi is az élet kultúrájának a bárkáját szeretnénk megépíteni, és hirdetni: mindig lehet újrakezdeni. Ha valakinek az élete megbicsaklott, van bűnbánat, megbocsátás.

Szeretnénk az élet megfoganásának, megszületésének örömét is továbbadni. Imádságban gondolkodva, beszélve, szakmai érveket is felhozva szeretnénk az élet kultúráját hirdetni, a világ felé szelíden, de határozottan képviselni, egymást megerősíteni. Hiszek benne, hogy a kovász egyre inkább átjárja az életünket és a jószándékú emberek életét – bátorított a családreferens püspök.

Az első tanúságtevő, Olaj Anett az abortuszhoz vezető útról és a pokoli sebekről, azok hosszan tartó, szinte kilátástalannak tűnő gyógyulásáról beszélt. Isten mégis meg tud gyógyítani. Csatlakozott a lelki adoptáláshoz, megismerkedett a Ráhel szőlőskertje mozgalommal, létrehozta az abortusz.hu honlapot, a József Szövetség munkatársa lett, hogy segítsen azoknak, akik hasonló helyzeten mennek keresztül. Férjével ma öt gyermeknek örülhetnek házasságukban.

Roska Péter tanításában kiemelte:

az élet egy kötéltánc, felfüggesztve a fogantatás és a természetes halál között. Ha a saját kezünkbe vesszük a kötél egyik végét, már nem a kötéltáncot járjuk.

Egyedül Isten kompetens eldönteni, aki emberré lett, mikor kezdődik az ember élete. Roska Péter hangsúlyozta, akinek emberi DNS-e van, az ember. Isten ugyanakkor irgalmas. Az abortusznak nem csak egy áldozata van, hiszen ott az anya, a nagymama is, a lány barátja és a társadalom a demokrácia mítoszával. II. Szent János Pál pápa szavaival buzdított arra, hogy a halál kultúrájában hősies döntésekre van szükség az élet védelmében, amit az örök élet távlatából szemléljünk.

Az abortuszról, meddőségről, a természetes családtervezésről és a terhesdiagnosztikáról szóló kerekasztal-beszélgetés résztvevői Dulácska Csilla cikluskövetés-oktató, Családi Életre Nevelés szakember; Tornyai Gábor katolikus pap; Lukács László és Krisztina, a Magyarországi Billings Központ vezetői és Szendéné Kis Nóra nagycsaládos édesanya voltak. Szó esett a babára vágyó pároknak tartott lelkigyakorlatokról, arról, hogy az együttérzés az egyetlen, ami helyes megközelítés feléjük, a krisztusi tanítással összhangban megélhető családtervezési módszerekről, beteg magzat elfogadásáról, az orvosok és a papok szerepéről.

Az „Élni teljesen jó úgy, hogy továbbadjuk az életet” blokkban a 29 éve házasságban élő Korom Kata és József tett tanúságot. Mindig fontos volt számukra, hogy a gyermek az Úr ajándéka, a test gyümölcse, jutalom. Fájdalmas hosszú évek alatt azonban nem született gyermekük. Visszautasították a mesterséges módszereket, és nem akarták a kezükbe venni a gyermekáldás kérdését úgy sem, hogy örökbe fogadnak. 17 éves házasok voltak, amikor egy medjugorjei zarándoklaton elhatározták: boldogok lesznek, akár lesz gyerekük, akár nem, és akkor is, ha netán örökbe fogadnak. Egy máriabesnyői családnapon különösen megérintette őket, hogy minden élet megérdemli, hogy családban nőhessen fel. Felkeresték a gyermekvédelmi szakszolgálatot, örökbefogadó szülő papírt kaptak, és 13 nap múlva meg is érkezett az első gyermek. Aztán a második, majd a harmadik. Idővel kiderült, hogy az egyik gyermeküknek született ugyanattól az anyától testvére, aztán még egy, és még egy… A vér szerinti testvéreket szerették volna együtt felnőni látni, így bár hihetetlen nehézségeken, küzdelmeken magukat átrágva, de őket is befogadták. Közben folyton tapasztalták, mit meg nem tesz értük Isten. Rövid idő alatt, már nem fiatalon így hat gyermekük lett, akik örömmel be is vonultak szüleik tanúságtételének a végére.

Kocsis Fülöp érsek-metropolita ismertette az Egyház tanítását a témában. Előtte elmondta a saját görögkatolikus papságához vezető megrendítő útját, amely nem volt egyenes. Más életállapotra készült, de az Úristen akaratát inkább akarta követni. 2008-ben kezdődött a püspöksége. Néhány évvel később átvettek egy idősotthont a házi gondozói szolgálat mellett, és megalapították a Szent Lukács Szeretetszolgálatot Máriapócson. Az érsek hangsúlyozta, hogy a

szeretetotthonokban az a feladatunk, hogy Isten szeretetét érzékelhetővé tegyék az emberek számára.

Azóta mindhárom görögkatolikus egyházmegyének lett szeretetszolgálata. Ezek mellett létrehozták Székesfehérváron a Szent István Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központot. Tapasztalják, hogy sok a sérült gyermek. Mint mondta, a szociális és gyermekvédelmi munka hihetetlen erőt és energiabefektetést igényel. Egyházi intézményben a forráshoz közelebb vagyunk, az Istennel való kapcsolat olyan energiához juttat, ami megsokszorozza az erőt, segít a kiégést elkerülni.

A második kerekasztalon György-Deák Anna többgyermekes, Down-szindrómás gyermeket is nevelő édesanya; Hajdani Józsefné Magdi, a 40 Nap az Életért imamozgalom szervezője; Ambrózy Tamás, fiatal kora óta lelki adoptálást végző atya és Jármi Zoltán, a székesfehérvári Szent István Görögkatolikus Gyerekvédelmi Központ lelki vezetője beszélgettek a szülőségről, a nevelőszülőségről, örökbefogadásról, lelki örökbefogadásról, sérült gyermeket nevelők nehézségeiről és örömeiről, magzatukat elvesztőkről, az abortuszon átesettek lelki segítéséről.

A délutáni blokkban elsőként Csókay András osztotta meg megrendítő élettörténetét, különösen tízéves kisfiúk elvesztésének drámáját, és az abból való gyógyulás folyamatát.

Marton Zsolt püspök tanításában a közösség fontosságáról beszélt. Felidézte XVI. Benedeknek még Joseph Ratzingerként írt, A mustármag reménye című könyvéből a kétezres évek Egyházának vízióját. Eszerint a nyugat-európai kultúrában az individualizmus uralma idején is él az emberekben az Isten utáni vágy és a hiteles közösség utáni vágy.

Az Egyház hivatása az, hogy Istent hitelesen tudja megmutatni az embereknek, és igazi, jó közösséget tudjon adni – folytatta a püspök. – Tökéletes közösség nincs, de jó közösség van, és az Egyház képes ilyet adni, mert nem egy elit klub, hogy csak az erőseket, jókat, hibátlanokat akarná magáénak tudni, hanem mindenkit, aki elfogadja a gyengeségét.

Az Egyház a bűnbánó bűnösök közössége, gyógyító, Krisztushoz felemelő közösség.

Benne fontos szerepe van a gyengéknek, elesetteknek, időseknek, fogyatékossággal élőknek, nőknek, özvegyeknek, a kamaszoknak, kisgyerekeknek, de még a magzatoknak is. Ez az összetettség adja az erő forrását. Ferenc pápa tanítását többször idézve bátorított, imádkozzunk egymásért a családon belül. Ez a családot erőssé teszi, tudatosítja, hogy Istenben vagyunk együtt. Nemcsak gazdasági-szociológiai képződmény vagyunk, hanem Isten áldott közösség, melyet ő tart, és képes erőforrássá, egymást megtartó közösségé lenni.

Steinbach Éva nyolcgyermekes édesanya, Varga Tamás és Katalin nagycsaládos szülők, Jana Beránková, az Édesanyák Imája mozgalom koordinátora és Barna Tímea, a Katolikus Szeretetszolgálat országos Papi otthonának intézményvezetője a sérült gyermekekről, veszteségről, gyászról, az élet végéről, szeretteink elengedéséről beszélgettek Keresztes Ilona moderálásával. Szívszorító személyes történeteiken keresztül láthatóvá vált a támogató közösség szerepe, és hogy a nehézségekből is gazdagodtak, még egy Down-szindrómás vagy beteg gyermek gondozásából és elvesztéséből is.

A felnőtteknek tartott program a művelődési házban az életvédelmi nap díjátadójával folytatódott, a plakátpályázat győztese Máthé Hanna 8. osztályos tanulója lett. A köszönetnyilvánítások előtt egy édesanya elmondta azt a verset, amit egy magzathoz írt – lírában fejezve ki a nap folyamán oly sokszor előtérbe kerülő érzéseket, gondolatokat.

A fiatalokat a Ciszterci Szent István Gimnáziumban várták egész napos programsorozattal, melyet Jármi Zoltán görögkatolikus pap és felesége, Mónika köszöntője nyitott meg. Tokodi László OP és Eberlein Éva a pornográfia káros hatásairól és elkerülése fontosságáról tanította őket, Pindzsu István a hivatásról, párválasztásról, gyermekáldásról beszélt nekik, Olaj Anett az abortusz témájában tartott előadást.

Délután az iskola tantermeiben workshopok várták a fiatalokat különböző témákkal, majd ők is részt vettek a nap csúcspontján, a Szent István-bazilikában bemutatott szentmisén.

Fotó: Merényi Zita

Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria