Csepellényi György pálos vértanú nyomában indultak zarándoklatra az egri érsekség munkatársai

Hazai – 2025. október 28., kedd | 15:23

Ternyák Csaba egri érsek vezetésével október 23. és 25. között zarándoklaton vettek részt az érsekség munkatársai. Útjukról az Egri Főegyházmegye pasztorális helynöke, Juhász Ferenc írt beszámolót, melyet szerkesztve közlünk.

Közös útjuk első céljaként Csepellényi György pálos szerzetes boldoggá avatásáért imádkozva életének két helyszínét látogatták meg: Felsőelefántot (Horné Lefantovce), ahol szerzetesi fogadalmat tett, és Máriavölgyet (Marianka), ahol alperjelként a kolostor vezetője volt, mielőtt füzéri plébános lett.

Mindkét helyszínen megemlékeztek az egykori pálos szerzetes és szónok életéről. Szentmisében kérték mielőbbi boldoggá avatását.

Ima Csepellényi György boldoggá avatásáért

Istenünk, benned bízók erőssége, te arra hívtad Csepellényi Györgyöt, hogy Boldog Özséb követőjeként híveidet megerősítse a katolikus hitben, és összegyűjtse, ami szétszóródott. Életáldozata, hite és irántad érzett hűsége példaként ragyog előttünk. Add, hogy mielőbb a boldogok között tisztelhessük őt. Ámen.

Zarándoklatuk folytatásaként Prágába utaztak, ahol a gyónási titok mártírja, Nepomuki Szent János sírja előtt imádkoztak a gyónási titok sérthetetlenségének megőrzéséért.

Az utóbbi időben ugyanis olyan törekvés látott napvilágot, melyben a gyónási titok megsértését követelnék a katolikus papoktól. A gyónási titok megőrzését minden pap felszentelésekor élete kockáztatása árán is vállalta.

A Szent Henrik és Kunigunda-templomban bemutatott szentmise prédikációjában elhangzott a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Állandó Tanácsának közleménye is, a szentgyónás védelmében.

Balga Zoltán, a prágai magyar katolikusok plébánosa megerősítette, hogy keresztény múltunk közös gyökerei ma is összetartanak minket.

Prágában a zarándokok végigsétáltak az aranyművesek utcácskáján, a Károly hídon, és a belváros szűk sikátoraiból nyíló tágas terekre jutva nem haboztak megkóstolni a finom cseh söröket sem.

Csepellényi György hitét gyakorló nemesi családban született 1626-ban. Édesanyja jótékonykodása nagy hatással volt rá. 1642-ben lépett a pálos rendbe. Tiszteletet vívott ki életmódjával és viselkedésével. Pápán volt hitszónok, majd Mária-völgyben és Zoborhegyen alperjel.

A pápa megbízásából 1972-től az ország északi területén misszionált társaival. Békés, alázatos módon, de kitartóan vitázott. Működése nagyon eredményes volt, az egri püspök feljegyzései szerint egymaga hét falut térített vissza a protestánsoktól. 1674. március 26-án protestánsok egy csoportja behatolt akkori tartózkodási helyére, a füzéri plébániára, és elhurcolták. Két hónapnyi kínzás után május 24-én lefejezték.

Ternyák Csaba egri érsek úgy határozott, hogy az Egri Főegyházmegye részéről elindítja Csepellényi György pálos szerzetes vértanú boldoggáavatási eljárásának egyházmegyei szakaszát. A főpásztor az előkészített dokumentumokat 2023. május 23-án adta át a Szenttéavatási Ügyek Dikasztériuma prefektusának. (Forrás: Magyar Pálos Rend; Wikipédia)

Forrás és fotó: Egri Főegyházmegye

Magyar Kurír

#egyház és állam #egyházmegyék #egyháztörténet #kanonizáció #MKPK #szentek és boldogok #szentségek #szerzetesek #vértanúság #zarándoklat

Kapcsolódó fotógaléria