Hadd legyünk szentek mi is! – Szent István ünnepe egyházmegyéinkben

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Államalapító szent királyunk, hazánk fővédőszentje főünnepén, augusztus 20-án a debreceni Szent Anna-székesegyházban mutatott be szentmisét Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök.

A főpásztor homíliájában az evangéliumhoz kapcsolódva kifejtette: Szent István király okos emberként sziklára építette a hazáját és nemzetét. Olyan ember volt, aki a jövőt építette a jelenben.

Palánki Ferenc megyéspüspök homíliája IDE KATINTVA meghallgatható.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

*

Egri Főegyházmegye

Szent István király főünnepén Ternyák Csaba érsek mutatott be szentmisét az egri bazilikában. A szentmise kezdetén az érsek úgy fogalmazott: Szent István királyra büszkék lehetünk, és hálásak lehetünk Istennek, hogy nekünk adta őt. Minden előttünk járó nemzedék számára példakép és zsinórmérték volt ő, és mi is az életünket az ő tanításának a sziklájára építhetjük.

Az államalapítót méltatva Ternyák Csaba úgy fogalmazott: életműve és annak állandó újraértékelése ma is utat mutat. Elsősorban azoknak, akik fejüket magasra emelik, akik tekintetüket képesek a távoli jövőbe irányítani; akik ismerik népünk történetét és képesek tanulni belőle; akik látják egyes ma meghozott döntések hosszú évtizedekre, talán évszázadokra ható következményeit; akik olyanok, mint a hosszútávfutók; akik előre látnak, előre terveznek. Ilyen vezérünk, ilyen királyunk volt Szent István, akiért ma hálát adunk, és akinek nyomdokain szeretnénk járni, követni azt az utat, amelyet ő kijelölt nekünk.

Mi, akik Szent István méltó és igaz örökösei akarunk lenni, nem csak számításból követjük az általa kijelölt utat. Nemcsak hallgatjuk az evangéliumot, hanem tettekre is akarjuk váltani a hétköznapi életünkben. Drága nekünk ez az örökség, hálásak vagyunk érte, és ezért őszinte hittel ajánljuk magunkat a Boldogasszony oltalmába – mondta beszéde végén az egri érsek.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Szöveg: Federics Róbert

Fotó: Szent István Televízió – Federics Róbert, Lénárt Márton

Forrás: Egri Főegyházmegye

*

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Erdő Péter bíboros, prímás augusztus 20-án a budapesti Szent István-bazilika előtti téren mutatott be ünnepi szentmisét, melynek szónoka Marton Zsolt váci megyéspüspök volt. A szertartást követően Szent István királyunk jobbját hagyományosan körmenetben vitték végig a környező utcákban.

A szentmisén koncelebráltak Michael W. Banach érsek, magyarországi apostoli nuncius, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Udvardy György veszprémi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia jelen lévő tagjai, valamint Orosch János nagyszombati érsek, Fazekas Ferenc szabadkai megyéspüspök és Jozef Hal’ko pozsonyi segédpüspök.

Erdő Péter bíboros a szentmise elején arról beszélt, hogy a keresztények a remény zarándokai az emberiség történelmében. Életünk értelmét nem magunknak kell kitalálnunk, hanem objektíve adott, és mindnyájunk számára közös. Ezért is kell egymást testvérnek tartanunk. Ezért is hisszük, hogy az egész emberiséggel, minden néppel közös zarándokúton járunk a történelemben.

Marton Zsolt homíliájában hangsúlyozta: Az okos ember békét teremt. Szent István király egyik jellemzője volt a béketeremtés. A béke szeretete nála nem jelentett erélytelenséget. Ellenkezőleg, István a szomszédos országokkal kereste a békét, de soha nem saját népe kárára. Nyugattal és Kelettel egyaránt jó viszonyra törekedett, de nem elvtelenül, nem megalkuvó módon. Azzal, hogy Nyugathoz, a nyugati keresztény kultúrához kapcsolta hazánkat, nem fordult szembe Kelettel. A történészek megállapították, hogy kortársaihoz képest alig viselt háborút, akkor is csupán a krisztusi hit és a nemzeti önállóság védelmében.

„Szeretettel ajánlom, hogy tanuljuk el István királytól a béketeremtés kultúráját!” – mondta Marton Zsolt. – Békét teremteni és békeszeretőnek lenni nem pusztán fegyverszünetet jelent, vagy elmenekülni a konfliktusok elől, beletörődni a sorsunkba. Békében kell lennünk önmagunkkal, embertársainkkal, és hívő emberként mindenekelőtt békében kell lennünk Istennel. Egyedül ezen az alapon vagyunk képesek az igazi, hiteles béke munkálói lenni.

Marton Zsolt püspök homíliáját teljes terjedelmében, valamint az ünnepről szóló bővebb beszámoló ITT olvasható.

Szöveg: Zsuffa Tünde/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Fotó: Merényi Zita; Wágner Csapó József/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

*

Győri Egyházmegye

Augusztus 20-án, Szent István király, hazánk fővédőszentje ünnepén Veres András megyéspüspök a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatott be szentmisét. A főpásztor a szentmise keretében megáldotta az új kenyeret.

Veres András püspök szentbeszédében rámutatott: István király maradandót épített, mert közösségben gondolkodott. Uralkodását nem uralomnak, hanem szolgálatnak tekintette. A magyar jövőt a gyűlölködő szolganéptől és a fennhéjázó főemberektől féltette. Így van ez napjainkban is: a gyűlölködés, a széthúzás, a megosztottság, a fennhéjázó életforma nem keresztény életvitelre vall.

Szent István azért tudott maradandót alkotni, mert a hitre épített. Isten országát akarta építeni földi célkitűzéseivel is. „A horizontális haza omlékony, változékony. A vertikális haza tömör, ércnél maradandóbb” – idézte a főpásztor Márai Sándor naplójegyzetét. – Szent István király tudatában volt annak, hogy ezt a földi hazát, amely omlékony, változékony, csak akkor tudja maradandó módon építeni, ha az Istennel való kapcsolatot, a „vertikális haza” építését szolgálja a földi ország építése által.

Ma is szükségünk van István szellemére, szándékaira. Szükség van arra, hogy lelki megújulás menjen végbe nemzetünkben – hangsúlyozta Veres András. – Szükségünk lenne arra, hogy a keresztény értékrend ne csak szólam, hanem gyakorlati cselekedet legyen. Nincs, nem lehet megújulás, erkölcsi megújulás hitbéli alapok nélkül. Hiszen az erkölcs a hitből táplálkozik.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Ábrahám Kitti

Forrás: Győri Egyházmegye

*

Kaposvári Egyházmegye

Augusztus 20-án Kaposváron a Kossuth téren tartott ünnepi műsorral és kenyérmegáldással, majd a Nagyboldogasszony-székesegyházban bemutatott szentmisével emlékeztek államunk alapítására. Az ünnepségen Szita Károly, Kaposvár város polgármestere mondott beszédet. A polgármester szavait követően Varga László megyéspüspök megáldotta az új kenyeret. 

Később az ünneplő közösség a székesegyházba vonult át, ahol a megyéspüspök mutatott be szentmisét.

Első szent királyunktól sok mindent tanulhatunk – kezdte prédikációját Varga László püspök. – Én a szentről szeretnék beszélni. Istennek, aki maga a Szent, s akinek a képmásai, fiai és leányai vagyunk, az a kérése, hogy „legyetek szentek, amint én, a ti Uratok és Istenetek szent vagyok”. Legyetek szentek! Talán ez a legnagyobb, amit István felfedezett. A legidőtállóbb felismerés, mert nemcsak az elmúlt ezer évre hat a szentsége, hanem az előttünk lévő időkre is hatni fog és példa lesz.

A szentek azt az örömhírt hirdetik számunkra, hogy

Jézus Krisztus a múltunk, a jelenünk és a jövőnk. Sehol nem lesz már Európa és a világ, Isten országa azonban lesz. Minden elmúlik, ég és föld elmúlnak, de Isten Igéje és országa nem múlik el.

Egyedül ez az igazi reményünk. Krisztusban fog beteljesedni a saját és szeretteink élete, Krisztusban fog beteljesedni az ég és a föld. Övé lesz az utolsó szó. Ha ezt nem tudjuk, vagy nem fogadjuk el, akkor nincs jövőnk. A szentek elfogadták, ezért teljes életet éltek, miközben sokat szenvedtek, küzdöttek, örültek, túláradtak. Teljes életet éltek.

Szabadok vagyunk arra, hogy mi is az élet teljességét, a szentséget, az életszentséget válasszuk, s teljes életet akarjunk élni. Szent István király elénk élte, hogy mindez lehetséges. Kövessük a példáját, és kérjük a közbenjárását, hogy mi is hadd legyünk szentek ebben az országban és szentek odaát, a mennyek országában – fogalmazott a főpásztor prédikációjában.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Kling Márk

Forrás: Kaposvári Egyházmegye

*

Pécsi Egyházmegye

A Pécsi Egyházmegye főtemplomában Felföldi László pécsi megyéspüspök celebrált szentmisét államalapító szent királyunk ünnepén, ahol az oltár előtt helyezték el a szentmisét megelőző városi ünnepségen megáldott és megszegett kenyeret.

Idén is trombitaszó nyitotta meg az ünnepi szentmisét Kovács Szilárd Ferenc orgonaművész-zeneigazgató előadásában a pécsi székesegyházban.

A szentmise homíliájában Felföldi László püspök arra a Szent István-i döntésre emlékeztetett, mely szerint

ahhoz, hogy ezen a gyönyörű földön nép, haza, nemzet és jövő legyen, ahhoz lelki otthont kell teremteni. István a döntésénél figyelembe vette, hogy az ember biológiai, közösségi, szakrális és lelki létező,

és ezért vezette a népet a Lélek otthonába, a kicsiny, ugyanakkor óriási erővel bíró templomokba, melyeket a nép épített, hogy a lelki otthon adjon számukra egységet, békét és biztonságot.

A püspök rámutatott, ma a világ újra békéért kiált, a szív békéjéért, a Lélek biztonságáért, a saját életünk létvalóságának békéjéért, hogy otthon legyünk az életünkben és békével éljük meg azt a sorsot, ami a mienk lett, amit Isten akarata szerint kell megélnünk. Így és csak így tudunk békét teremteni és élni otthonainkban, közösségeinkben, templomainkban és népünk, nemzetünk valóságában.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

*

Székesfehérvári Egyházmegye

Augusztus 20-án, Szent István király napján Spányi Antal megyéspüspök a város papságával együtt mutatott be szentmisét a székesfehérvári székesegyházban a Szent Korona hiteles másolatának és első uralkodónk fejereklyéjének jelenlétében.

A szentmisén részt vett Vargha Tamás országgyűlési képviselő, miniszterhelyettes; Cser-Palkovics András polgármester; a város alpolgármesterei, a Szent István Lovagrend képviselői, a megye és a város közéleti, rendvédelmi és intézményvezetői is.

„Itt állunk augusztus 20-án Szent István királyra emelve tekintetünket, hiszen 1083-ban itt, Fehérváron avatták őt szentté. Nézzük a Mária Teréziától nekünk készíttetett, bécsi mestertől kiváló módon megalkotott ereklyetartót, amelyet őrzünk, mert nagyon értékes számunkra. Főleg azért, mert a benne lévő ereklye érték nekünk. Szent István koponyájának a darabja, amelyet ezer éve őrzünk, az ő eleven jelenlétét idézi mindannyiunknak” – kezdte ünnepi beszédét a főpásztor.

Majd arra hívta fel a figyelmet, hogy az ereklyére és a Szent Korona másolatára tekintve fel kell tennünk a kérdést: követjük-e az ősök hagyományát, ápoljuk-e és őrizzük-e azt a keresztény kultúrát, amelyet szent királyunk hagyott ránk örökségül.

A főpásztor azt is hangsúlyozta, hogy Szent István egészen egyszerű szívvel, magát teljesen átadva az Istennek élte az életét. Így volt példa családja számára, az egész országa, népe előtt is. Szent István egy ezredév óta példakép nekünk. Kötelességünk a szent király emlékét felidézni és az őáltala adott példához igazítani az életünket.

Önmagunkban gyengék vagyunk, de Szent István megtalálta az egyetlen utat, amely a megmaradás felé vezet bennünket, az utat, amelyen bennünket, országunkat Máriára bízott. Imádkozzunk Szent Istvánnal együtt a Boldogságos Szűz Máriához, hogy segítsen bennünket! Legyen szívünkben helye a mindennapi imádságnak az országért és a nemzetért! Akkor biztosan megtapasztaljuk majd, hogy az Úr velünk van, és meg is adja, amit kérünk – zárta szentbeszédét a főpásztor.

A hagyományoknak megfelelően a szentmise végén Spányi Antal püspök megáldotta az új kenyeret.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Szöveg: Berta Kata

Fotó: Berta Gábor

Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye

*

Veszprémi Főegyházmegye

Szent István király ünnepén, augusztus 20-án különleges ajándékban részesült a veszprémi Szent László-plébánia közössége: a győri egyházmegyéből, Veres András megyéspüspök jóvoltából Szent László király ereklyéje érkezett a templomba. A kezdeményezés Szabó János gazdasági helynöktől, plébánostól indult.

Az ereklyét ünnepélyes keretek között Udvardy György érsek adta át a plébánosnak, aki elhelyezte a szentélyben az őrzésére előkészített fülkében.

A szentmisén mondott homíliájában az érsek Szent István király példáját állította a hívek elé. „Életünket, családjainkat, közösségünket és nemzetünket csak sziklára, Jézus Krisztusra szabad építeni” – hangsúlyozta a főpásztor. Rámutatott, hogy Szent István döntése nem pusztán politikai bölcsesség volt, hanem mély, személyes hitvallás Jézus Krisztus mellett, aki az üdvösség forrása és az új élet ajándékozója.

Kiemelte: a megváltás jubileumi évében különösen is figyelnünk kell arra, hogy Krisztusban ne csak az emberiség, hanem a mi személyes Megváltónkat is lássuk. Arra hívott, hogy a keresztségben kapott „új embert” a hétköznapokban is öltsük magunkra – gondolkodásunkban, vágyainkban, közösségi és nemzeti életünkben egyaránt.

Udvardy György érsek prédikációja IDE KATTINTVA teljes terjedelmében olvasható.

A szentmise végén sor került az új kenyér megáldására is.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Kiemelt fotó: Ábrahám Kitti/Győri Egyházmegye

Magyar Kurír