Krizmaszentelési szentmisék egyházmegyéinkben

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Palánki Ferenc megyéspüspök április 14-én, nagycsütörtökön Nyíregyházán, a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban mutatott be ünnepi szentmisét, amelyen megáldotta a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a krizmát. Az Eucharisztia és a papság (egyházi rend) alapításának ünnepén a jelen lévő papok megújították a szenteléskor tett ígéreteiket, kifejezve közösségüket a főpásztorral és az Egyházzal.

„Istennek országává és papjaivá tett minket” (Jel 5,10) – kezdte homíliáját a főpásztor a Jelenések könyvéből vett mondattal. A papok együtt, egy közösségben, de személy szerint is Isten országának hordozói. Minden megkeresztelt részesül ebben, de különleges módon szolgálják ezt az országot a szívükben is azok, akik a felszentelés révén papok lettek.

A választott nép arra számított, hogy a Messiás eljön, rendet tesz, legyőzi, megszünteti az ellenségeket. Eljött a Messiás, de nem a világban rak rendet, hanem a szívünkben – fogalmazott a megyéspüspök. – A Messiás a kereszten mutatja meg, hogy neki nem ellenségei vannak, hanem gyermekei, ő nem legyőzi az ellenségeit, hanem megváltja a gyermekeit. „Ennek az Úrnak lettünk mi a szolgái, aki a mi szívünkben is megalapította országát és papjaivá tett, hogy bemutassuk nap mint nap azt az áldozatot, amelyet ő mutatott be az utolsó vacsorán és a kereszten.”

A legnagyobb ajándék maga Krisztus, aki meghívott bennünket, hogy bemutassuk az ő áldozatát templomainkban, építsük közösségét, országát, és hirdessük mindenkinek az evangéliumot, hogy Isten feltétel nélkül szeret bennünket. Szeretetét nem kell kiérdemelni, hanem válaszolni kell rá. Ezt a választ adjuk mi is, amikor megújítjuk papi ígéreteinket, újra kifejezzük elkötelezettségünket abban, hogy kihez tartozunk, megvalljuk hitünket, mert ő papjaivá, országává tett bennünket – nem azért mert megérdemeltük, hanem az ő meghívó szeretetéből, újjáteremtő kegyelméből.

Jézus Krisztus papjának lenni nem kiváltság, hanem szolgálat.

Isten fölvette emberi testünket, hogy szolgálni tudjon. A teremtő Isten szolgál a teremtményének, a Teremtő alulról néz fölfelé a teremtményre, és mossa a lábát. Micsoda alázat, áldozat, szeretet, amivel Jézus megszólít, meghív bennünket, kegyelmével fölken, hogy papjai, az Ő országának hordozói legyünk. Arra hívott bennünket, hogy „Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen” (Mt 16,24).

A mennyei Atya a feltámadással, vagyis az örök élettel igazolta Fiát, a keresztig menő, életét odaadó szeretetét – fogalmazott szentbeszédében Palánki Ferenc püspök. – Ennek az Istennek, az ő országnak vagyunk szolgái. Sokszor keresztet hordozunk, érezve gyengeségeinket, gyarlóságainkat, emberi hiányosságainkat, olykor méltatlanságunkat, ő mégis szeret bennünket, mégsem mond le rólunk. Újra meg újra kéri, újítsuk meg elköteleződésünket, csatlakozzunk hozzá, válaszoljunk szeretetére.

A megyéspüspök megköszönte a közös ünneplést, és paptársaihoz fordulva kifejezte: „Akkor igazol bennünket, hogy az ő szolgái vagyunk, ha az ő országának hiteles tanúi vagyunk. Segítsen Isten kegyelme, és kérjük, hogy a hívek kísérjenek bennünket imáikkal, hogy egyre jobb papok legyünk, hogy a hívek egyre jobb hívek lehessenek.”

A főpásztor a ministránsokhoz is szólt, kifejezte örömét, hogy ők is jelen vannak ezen a szentmisén, és kérte Istent, hogy közülük egykor többen is a papok közösségéhez tartozzanak.

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök köszöntötte a kispapokat is, akik hivatásáért és újabb papi és szerzetesi hivatások születéséért kérte a hívek imáját.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

*

Egri Főegyházmegye

Az Egri Főegyházmegye papságával közösen mutatott be szentmisét Ternyák Csaba egri érsek április 14-én, nagycsütörtökön Egerben.

A főpásztor a szentmise kezdetén köszöntötte a paptestvéreket és a bérmálkozásra készülő fiatalokat. Kifejezte örömét, hogy újra együtt tölthetjük a nagycsütörtököt, amire az elmúlt két évben nem volt lehetőség. Hozzátette: a pandémia után most a háború árnyéka vetül életünkre, látjuk a szenvedőket, s azt, hogy mennyi veszély leselkedik ránk, ebben a modern világban is. Mi azonban tudjuk, hogy örök hazánk a mennyben van, a feladatunk az, hogy magunkban és a hívő emberekben életben tartsuk, a keresőknek pedig felmutassuk a hit lángját, orvosoljuk a test és a lélek sebeit. Imádkozzunk az egyházmegyében élőkért, a háborús menekültekért és az egész szenvedő emberiségért!

A mai liturgia üzenete rendkívül gazdag – mondta szentbeszédében Ternyák érsek. A papságunkra emlékezünk, mely magának Krisztusnak a papságából részesedik. A papszentelésben a szentelő püspök krizmával kent fel bennünket lehívta ránk a Szentlelket.

De ez a nap a többi szentség ünnepe is, melyekben a szent olajokat használjuk. A papi rend és az Eucharisztia sajátosan nagycsütörtöki szentség, a keresztség, a bérmálás és a betegek kenete a krizmával, illetve a szent olajokkal való megkenés révén kapcsolódik a mai liturgiához. Ez a krizma kegyelmek forrása lesz a keresztelteknek és a bérmáltaknak. A szent krizmával lesz megjelölve, felkenve áldozópappá júniusban hat diakónus testvér. Az ünnep kifejezi az egyházmegye egységét is, amikor a püspök a papsággal közösen misézik, az utolsó vacsorára emlékezve.

A főpásztor rámutatott: A papságban a Jézus Krisztus misztériumába való beavatás a lényeg, a legmélyebb titka, hogy a gyarló ember a szentség erejében, az ő nevében szólhat és tevékenykedhet. Krisztus rajtunk keresztül gyakorolja papságát.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Szöveg: Bérczessy András

Fotó: Szent István Televízió / Federics Róbert, Vozáry Róbert

*

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Erdő Péter bíboros, prímás a budapesti Szent István-bazilikában mutatott be krizmaszentelési szentmisét április 14-án, nagycsütörtökön. A szentmisén koncelebráltak José Nahum Jairo Salas Castañeda, az Apostoli Nunciatúra ügyvivője; a főegyházmegye segédpüspökei, Cserháti Ferenc és Mohos Gábor, valamint teljes papsága, illetve együtt ünnepeltek a főegyházmegye diakónusai és hívei is.

Erdő Péter homíliájában emlékeztetett: Tavaly ünnepeltünk az eucharisztikus világkongresszust Budapesten. Megrendítően éltük át a közösségi találkozást Krisztussal különösen a szombat esti körmeneten és a záró szentmisén. Ez a közvetlen lelki, szinte misztikus kapcsolat az egyik erős kötelék, amely Jézus Krisztushoz fűz minket. A másik kötelék a történelmi valóság. Mert Jézus Krisztus valóságos ember. A történelem adott pontján, a Szentföldön élt, tanított, működött, szenvedett, és ott támadt fel. Művének és tanításának hiteles emlékét őrzi az újszövetségi Szentírás és az Egyház hagyománya. Ennek a történetiségnek a kitörölhetetlen emléke, hogy a tanítványok közössége, az Egyház a szentmisét és az Oltáriszentséget Eucharisztiának nevezi.

Ha az Eucharisztia szóba belegondolunk, akkor ez elvezet minket az utolsó vacsorához és Jézus személyéhez. Az evangéliumokban az Oltáriszentség alapításának szavait az a megjegyzés vezeti be, hogy Jézus hálát adott, megtörte a kenyeret, tanítványainak adta (Lk 22,19). Ez az a hálaadás, amiről az Eucharisztia a nevét kapta.

Ha Istent áldjuk, az egyben szükségképpen hálaadás. Hálát adunk hivatásunkért, hálát adunk, hogy a mai napot megérhettük. Hálát adunk azért, hogy Krisztus rajtunk keresztül örömet, reményt, kegyelmi életet akar adni az embereknek. A hit továbbadása, a szentségek és a szentelmények kiszolgáltatása, a közösségi élet szervezése, különösen a segítő szeretet gyakorlására hivatásunk lényegéhez tartozik – mondta a főpásztor.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Lambert Attila

*

Győri Egyházmegye

Április 13-án, nagyszerdán délelőtt celebrálta az olajszentelési szentmisét Veres András győri megyéspüspök a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban, amelynek keretében megáldotta a keresztelendők és a betegek olaját, valamint megszentelte a krizmát. A szentmisén koncelebrált Pápai Lajos nyugalmazott megyéspüspök és az egyházmegye papsága.

Krisztus papságának vagyunk a hordozói – mondta szentbeszédében a főpásztor. A papszentelésben lényegesen több van, mint egy kiválasztás, egy megbízás, egy beiktatás. A felszentelt személy megkapja a Szentlélek ajándékát a szent hatalmak gyakorlására, amely Krisztustól származik. Maga Krisztus szenteli fel a papot az Egyház javára.

Ha Krisztus papságának vagyunk a hordozói, akkor a pap feladata nem lehet más, mint megbízójának küldetését végezni – mondta a püspök. – Az örökre Isten titka marad, hogy miért minket hívott meg a papságra. Ajándék, amellyel megszenteli Isten népét, és általa megszentelődik a pap is. Elfogadtuk az Úr meghívását, és az Úr elfogadja a szolgálatunkat. Szent Pál azt írja: „A megbízottól pedig nem kívánnak többet, mint hogy hűséges legyen” (1Kor 4,2) – mondta a megyéspüspök.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Ács Tamás

*

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Két év kihagyása után újra a papság részvételével mutatta be a hagyományos nagycsütörtöki olajszentelési szentmisén Kalocsán Bábel Balázs érsek.

A nagycsütörtök délelőtti, krizmaszentelési szentmise a papság alapítására koncentrálva a szolgálati papság fontosságára irányítja a figyelmet, ezt hangsúlyozta a főpásztor is szentbeszédében.

Jézus az utolsó vacsora termében azt a parancsot adta, hogy tegyük az emlékezetére. Ez az emlékezés az örökkévalóság távlatait nyitja meg előttünk.

Bábel Balázs érsek kiemelte: az Eucharisztia, amely megjelenik oltárainkon, elkísér bennünket szent útravalóként az örök hazába. A szent olajokat a papság viszi el az egyházmegye legtávolabbi részébe, hogy ezzel is az egység valósuljon meg az egyházmegye tagjai között.

A szentmise végén a főpásztor megáldotta a Szentháromság téren felállított Szent Asztrik-szobrot.

A székesegyház megújult, feltárultak a korabeli templomfalak – e koncepció keretében készült el Asztrik érsek szobra, mely Szent István király és Tomori Pál érsek szobra mellett áll. A szobor térszerkezeti elhelyezkedését, talapzatát Vörös Márta építész tervezte; köveit Sárga György faragta. Asztrik érsek alakját Csák Attila szobrász formálta.

Fotó: Koprivanacz Kristóf

*

Kaposvári Egyházmegye

Nagycsütörtök délelőtt Varga László megyéspüspök a kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a szentmisét, melynek keretében sor került a keresztelendők és a betegek olajának; illetve a keresztség, bérmálás és egyházi rend kiszolgáltatásakor használatos krizma megszentelésére.

A megyéspüspök szentbeszédében így fogalmazott: Krisztus papja, légy azzá, aki vagy! Többre szenteltek bennünket, mint hivatalvezetésre. Többre szenteltek bennünket, mint hitoktatásra, szociális munka végzésére, az építkezések lebonyolítására. És még a közösségépítésnél is többre szenteltek bennünket! Krisztus papja, légy azzá, aki vagy!

Mint „In persona Christi! Alter Christus” nemcsak az örömhírt, az evangéliumot kell megjelenítenünk, hanem magát Jézus Krisztust. Amikor hozzánk fordulnak az emberek bármilyen ügyben, Istent keresik még akkor is, ha ez nem hangzik el.

Szentelésünk révén hatalmunk van arra, hogy megjelenítsük Krisztust. Arra, hogy ugyanaz a lelkület legyen bennünk, amely Krisztus Jézusban volt. Ugyanaz a Szentlélek dolgozik a mi szívünkben is, aki Krisztusra kiáradt.

Ezért van esélyünk krisztusivá válni. Van esélyünk szent pappá válni, mert a Szentlélek ott van a mi szívünkben is.

Hálát adok mindenkiért, aki hisz a Szentlélek újjáteremtő erejében és hallgat az Ő indításaira, s együttműködik a Szentlélekkel, hogy az Atya akarata valósulhasson meg közöttünk. Nekünk nemcsak a szentségkiszolgáltatásunk, a prédikációnk, a hittanóránk, a betegellátásunk üzenet. Mi magunk vagyunk az üzenet. Krisztus papja, légy azzá, aki vagy! – zárta prédikációját a főpásztor.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Kling Márk

*

Pécsi Egyházmegye

Felföldi László megyéspüspök a pécsi székesegyházban mutatott be krizmaszentelési szentmisét április 14-én, nagycsütörtökön. A liturgián koncelebrált Mayer Mihály nyugalmazott pécsi megyéspüspök, Bíró László nyugalmazott tábori püspök és a Pécsi Egyházmegye papsága, akikkel együtt ünnepeltek a diakónusok, az egyházmegye papnövendékei, a ministránsok és a hívek.

„Emlékszel, mikor Jézus lehajolt hozzád, hozzátok? – fordult a papokhoz a főpásztor. Amikor a szemedbe nézett, és azt mondta, hozzám tartozol, a barátom vagy, fontos vagy nekem, számítok rád. Amikor azt mondta neked, azt szeretném, ha a tanítványom lennél, azt szeretném, ha pap lennél. Azt szeretném, ha az Egyházban szolgálnál.

Közben érezted, hogy lemossa a múltat, letöröli a sebeket, és egy új úton indít el.

Az én életemben is ott van az a pillanat, egy óra, egy perc, amikor minden más lett, és valami új elkezdődött. Ehhez a pillanathoz kell mindnyájunknak visszatérni. A mai ünnepen Jézus újra odahajol, letérdel elénk, a szemünkbe néz, és azt mondja, nagyon számít ránk, nagy szüksége van ránk, a szolgálatunkra, a létünkre. Ez a mindent elsöprő baráti pillanat határoz meg bennünket. Nem lehet a papi sorsot e nélkül a megújulás, újra Krisztusra, aztán pedig egymásra tekintés nélkül megélni. Amint egykor az apostolokon, akik ott ültek az asztal körül, most rajtunk a sor, mert küldetést, életet, feladatot ad nekünk” – fogalmazott Felföldi László megyéspüspök.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

*

Szombathelyi Egyházmegye

Székely János megyéspüspök az egyházmegye papságának koncelebrálásával mutatta be az olajszentelési misét nagycsütörtökön a szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyházban

Szentbeszédében Székely János elmondta: Jézus működése történelmi léptékben nézve jelentéktelen. Mégis ma Őrá emlékezünk;

emberek százmillióinak szívét tölti be hittel, szeretettel.

Amit a papok tesznek napról napra, ahogy gyarló emberi szavakkal próbálják átadni az evangéliumot, néha apró közösségek előtt újítják meg a keresztáldozatot, kicsi gyerekeket vezetnek Jézushoz, szegényeknek segítenek, az is látszólag lényegtelen, a történelem lapjaira nem írják fel. Mégis fontosabb, amikor a szentmisét bemutatják, vagy a bűnösnek a megbocsátó kegyelmet közvetítik, mint ami például a tőzsdéken történik. Mert az emberi személy a fontos és a szeretettel megtett cselekedeteink maradnak meg – mondta Székely János. Hozzátette:

Napjaink zűrzavarában a papok legyenek olyanok, mint a hegyen épült város, mint egy bárka, ahol őrzik és felragyogtatják az evangélium kincseit. Ezt akkor tudják a papok megtenni, ha a szívük lángol.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Szombathelyi Egyházmegye

*

Váci Egyházmegye

Közel száz pap, kispap és diakónus gyűlt össze, hogy a váci Szent Anna piarista templomban a hívekkel együtt ünnepeljék az olajszentelési misét, amelyet Marton Zsolt megyéspüspök mutatott be az egyházmegye papságával. A szertartáson Varga Lajos segédpüspök és Beer Miklós nyugalmazott megyéspüspök is részt vett.

Marton Zsolt köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy püspökként először végre nem online, hanem személyesen is együtt ünnepelheti a papokkal, az egyházi rend tagjaival és a világi Krisztus-hívőkkel a krizmaszentelési misét.

A homíliában kifejtette, hogy a ma emberének egyre nagyobb igénye van arra, hogy megismerje önmagát. Nekünk, keresztényeknek Krisztushoz kell mennünk, hogy megismerjük önmagunk, és így egyre inkább azok legyünk, akiknek Isten megálmodott minket. A krizmaszentelési mise tulajdonképpen az áldozópapok önazonosságának az ünnepe, hiszen – ahogy a püspök fogalmazott – „szembesülünk a hivatásunkkal és a küldetésünkkel, megerősítjük az ebben való elköteleződésünket”.

A szertartás végén a püspök köszöntötte a jubiláns atyákat.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Váci Egyházmegye

*

Veszprémi Főegyházmegye

Veszprémben az Árpád-házi Szent Margit-templomban mutatta be nagycsütörtökön délelőtt Udvardy György érsek a krizmaszentelő szentmisét.

Az érsek homíliájában rámutatott: Ma beteljesedett az írás, amit az imént hallottatok. Itt vagyunk, és halljuk Jézus szavait: az Úr lelke rajtam, Ő kent fel engem. Ő küldött, hogy hirdessem a szabadulást. Hirdessem a gyógyulást, hirdessem az egységet, hirdessem az Úr kegyelmének az esztendejét.

Jézus ezt a küldetést a kiválasztottakra bízza; ránk bízza. Nem abból valamit, nem egy részt, nem azt kéri, úgy csináljuk, mintha. Hanem, hogy azt tegyük, amit Ő. Legyünk egyek vele. Váljunk egyé vele. Mint az Atya kiválasztottjai, gyermekei, küldöttjei a Lélek erejében, hogy a létünk, szolgálatunk, cselekedettünk, az irgalmas Atya jóságát, gyógyítását, szabadítását, erejét, újjáteremtését vigye közel embertársainkhoz. Erre kaptunk kiválasztást. Erre kaptunk megerősítést a szentelés kegyelmében. Erre kaptunk sajátos erőt ahhoz, hogy szolgálni tudjuk Isten szent népét, bárhol is vagyunk. Innen kapjuk az erőt ahhoz is, hogy bármit, amit teszünk, az ne pusztán cselekedet, emberi tevékenység legyen. Innen kapjuk az erőt ahhoz, hogy mind az, amit teszünk, azt a lélek erejében tudjuk tenni.

Milyen óriási dolog az, hogy ebben az isteni küldetésben mi, papok kiválasztottként, fölszenteltként, fölkentként tudunk részt venni – mondta az érsek. – Odaadva saját létünket, saját akaratunkat, érzelmeinket, küzdelmeinket Istennek, hogy Ő legyen benne. 

Szükség van újból és újból arra, hogy megerősítsük azt, amit az Istennek ígértként tettünk. Szükség van arra, hogy elhangozzék a szó – mert bár a mi szavunk emberi, bár töredékes, mégis teremtő szóként jelenik meg. Vagyis eredményezi, műveli bennünk a hűséget, az örömet, a boldogságot, az állhatatosságot, a remény megvalósulását. Így joggal, kíváncsisággal és talán szent félelemmel is várják tőlünk, hogy mondjuk ki újból az „akarom” szavakat. Akarom az Egyházat, akarom a szentségeket, akarom az üdvösséget, akarom a kereszt által Isten üdvösséges életét. Imádkozzunk ezért!

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye; Egri Főegyházmegye; Győri Egyházmegye; Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye; Kaposvári Egyházmegye; Pécsi Egyházmegye; Szombathelyi Egyházmegye; Váci Egyházmegye; Veszprémi Főegyházmegye

Kiemelt fotó: Kling Márk

Magyar Kurír