Mohos Gábor áldotta meg Budakalász-Szentistvántelepen a Szent Imre KözössÉgi Házat

Amikor az ember belép a szentistvántelepi Szent István-templomba, nehezen tudja elképzelni, hogy azt a hatvanas években helyi kőművesek vezetésével a telep hívei építették a szűkös anyagi lehetőségek közepette kétkezi munkával, kalákában, mégpedig az egyházüldözés veszélyes éveiben. Mára felújították, és egy határozott művészeti koncepció alapján átalakították a belső teret.

A belépő tekintetét azonnal a szentély középpontjában található tabernákulum ragadja meg. A homokszínűre festett falakat óriási ablakokkal törték át, melyeken át beáramlik a fény és beköszön a természet. Tágas a tér, az építőknek félszáz évvel ezelőtt megvolt a gondviselésbe vetett bizalma és hite, hogy utódaik is meg fogják tölteni azt. A szentmisén erről meg is bizonyosodhattunk, holott egyrészt a telepi plébánia egyik meghatározó létszámú közössége, a cserkészek közös hétvégén voltak távol, másrészt a hosszú hétvége is sokakat elcsalt otthonról.

Az egyházközség ezen a vasárnapon másodszor ünnepelt. Augusztus 20-án adták át a templom mellett az újonnan épült közösségi házat, melyet augusztus 23-án áldott meg Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök.

A szentmise elején Kelemen László plébániai kormányzó köszöntötte a közösséget. Örömét fejezte ki, hogy Mohos Gábor püspökkel ünnepelhetnek, hiszen 2019 februárjában ő volt az, aki megáldotta a mára felépült közösségi ház alapkövét. „Mostantól a mi feladatunk, hogy élettel töltsük meg” – fejezte ki a közösség vágyát és feladatát a plébános.

Göbl Richárd (2011 Egyesület) polgármester köszöntőjében arról az örömről beszélt, hogy míg Európában templomokat zárnak be, és közoktatási intézmények falairól távolítják el a keresztet, addig a budakalászi egyre növekvő hívő közösség épít: paplakot, amit Erdő Péter bíboros áldott meg az elmúlt ősszel, most közösségi házat, és hamarosan óvodát, majd reményeik szerint talán iskolát. Ebben a polgármester Isten szeretetét látja, a gondviselés műveként éli meg mindezt, és vallja, a közösség feladata lesz, hog katolikus szellemű oktatással, a keresztény értékek mentén folytatott élettel megtöltse az épületeket. Göbl Richárd szerint reményeiket erősíti, hogy az elmúlt ősszel választott városvezetés nagy része a plébániai közösségből verbuválódott. „Függetlenek vagyunk pártoktól, döntéseinket a keresztény erkölcsiségre alapozva hozzuk meg, etikai kódexünk alapja a tízparancsolat és Krisztus tanítása” – mutatott rá elkötelezettségükre.

Mohos Gábor szentbeszédében, kapcsolódva a Szent István-napi és a vasárnapi evangéliumhoz, valamint a most ünnepelt közösségi ház elkészültéhez, az építkezés gondolatkörét állította a középpontba.

Viharoknak való kitettségben hogyan építkezzünk, hogy falaink fennmaradjanak? – erre kereste a választ a püspök. „A növekedés, áldás idejét megélő közösség ebben a gyarapodásban Isten szeretetét tapasztalja. Ez a szeretet azonban akkor is jelen van az ember számára, amikor az élet nehéz és küzdelmes. Életünk, közösségeink lelki gyümölcsei mögött ugyanis áldozatok vannak, ahogy azt a közelmúltra visszatekintve itt is látjuk: a ma építkezése mögött évtizedekkel ezelőtt meghozott áldozatok, lemondások vannak, az elődök hite és kitartása Isten szeretetében” – utalt Mohos Gábor a polgármester köszöntőjére és a templom történetére.

Hittel éltek az elődök, és ennek szellemében sziklára építettek, ahogy Szent István, ennek a templomnak a védőszentje is tette. A kősziklájuk a Jézus Krisztusba vetett hit volt, és az ebből fakadó erkölcsös élet, így vészeltek át sokféle, időnként lehetetlennek látszó viharokat. Erre a sziklára kell nekünk is építenünk egyéni és közösségi életünket. Mit tanít Isten nekünk? Hogyan építsük az életünket őrá? – fejtette ki az Izajás könyvéből vett olvasmány alapján a püspök.

Izajás egy udvari előkelőségnek Isten üzenetét közvetítette: elmozdítalak hivatalodból, és másnak adom azt. Minden hivatal, legyen az polgári, egyházközségi, családfői vagy szülői, Isten által bízatott ránk. Isten megadja a gyakorlásához szükséges kegyelmeket, mindazt a támogatást, amire szükségünk van, hogy jól töltsük be hivatásunkat. Ha nem hűségesen töltjük be, el tud jönni az az idő, amikor Isten elveszi tőlünk, és mást helyez oda, másnak adja a tisztséget. A hivatal és tisztség feladat és felelősség, kötelesség és lehetőség. Azért kapjuk, hogy szolgáljuk a közösség javát. Az új épülettel is lehetőséget kapunk, de ugyanakkor feladatot és kötelességet is: szeretettel teli közösségi élettel, hitből fakadó élettel kell megtöltenünk. Ez is egyfajta hivatal, és ez sem könnyű. Jézusnak sem volt az. Eljött övéihez, akik nem ismerték fel, nem fogadták el. Szent Istvánnak sem volt az. Pogánylázadások veszélyeztették az országot, majd elveszítette fiát, Imre herceget, aki alkalmasnak látszott, hogy továbbépítse a lerakott keresztény alapokat.

És nekünk sem könnyű, mert felismerve Jézusban a szerető isteni jóságot, be kell azt fogadnunk, bármibe kerüljön is. Ahhoz, hogy Jézus legyen életünkben a szikla, Jézus mindent kér tőlünk, nem elégszik meg kevesebbel, egész szívvel kell őt szolgálnunk, semmi nem foglalhatja le a szívünket, semmiféle bálvány – utalt a lelkünket, szívünket rabul ejtő kényelmes élet varázsára Mohos Gábor – nem távolíthat el tőle. Egész figyelmünkkel az Istennel való közösség felé kell fordulnunk, hogy szilárd alapot kapjon életünk – erre buzdított elődeink életét például állítva a szónok.

A szentmise záróáldását követően énekelve vonultak át az ünneplők a szomszédos közösségi ház megáldására, és azért imádkoztak, hogy az a testvéri közösség további épülését segítse.

Kelemen László plébániai kormányzó kérdésünkre elmondta, kinőtték a rendelkezésre álló termeiket, így nagy igény mutatkozott a fejlesztésre. Ezért nagy öröm, hogy 130 millió forintos állami támogatással megépülhetett a 210 négyzetméteres alapterületű, kétszintes épület, Szentistvántelep lakossága pedig az elődökhöz méltó módon munkájával segédkezett a megvalósulásban. A földszinten kialakítottak egy rendezvénytermet, a tetőtérben pedig egy kisebb helyiséget csoportfoglalkozások számára.

A ház helyet ad majd az egyházközség közösségeinek, így a baba-mama klubnak, a nagymama-nagypapa klubnak, filmklubnak, előadásoknak, ifjúsági hittannak, zenés előadásoknak, gregorián kórusnak, zenekari próbáknak, valamint a cserkészeknek, az 1111. sz. Szent István Cserkészcsapatnak, mely 350 fővel az egyik legnépesebb hazai cserkészközösség. 

Deák Ferenc, a képviselő-testület elnöke elmondta, az új épület a Szent Imre KözössÉgi Ház nevet kapta. Szent István és Szent Imre összetartoznak a közösség számára, ezt mutatja a toronyban lakó két harang – István a nagyobb, a kisebb Imre – elnevezése is. Így adódott a gondolat, a nagy ház mellé épülő kisebb a Szent Imre nevet viselje, kifejezve az összetartozást a „közös égi házban”. Imréről szól a rendezvényteremben Deákné Palásti Ágnes Szent Imrét ábrázoló nemezszőnyege, mely az Égi nesz elnevezést viseli. A művész Szent Imre életének kevéssé ismert legendáját ábrázolja: a szarvast üldöző vadászok, Imre és Boleszláv lengyel király megpillantják a bozótban fennakadó szarvas agancsa között fénylő keresztet.

Dinamikusan fejlődő település Budakalász. A polgármester, Göbl Richárd negyven éve él itt, ezalatt a háromezres falu tizenkétezres várossá változott. „Hiszek abban, hogy a kitelepülők nemcsak a szép környezetért, hanem az itt tapasztalható lelkületért is választják Budakalászt. Így a településvezetés célja, hogy megőrizzék a település élhető, nyugodt, biztonságos légkörét, és kiépítsék a közösségi élet szükséges infrastruktúráit” – mutatta be céljukat. Szeretnének óvodát építeni, és gondolkoznak a telepi, jelenleg konténerekben működő iskola helyett egy új iskola felépítésében.

Fotó: Merényi Zita

Trauttwein Éva/Magyar Kurír