92 évesen elhunyt a nővér, aki titokban keresztelt a kommunista Albániában

1967-ben a kommunista diktátor, Enver Hoxha (Enver Hodzsa) a világ első ateista államának kiáltotta ki Albániát. Diktatúrája idején mindenfajta istentiszteletet tiltottak a balkáni országban; sok hívőt és vallási vezetőt letartóztattak, sokakat ki is végeztek. A templomokban raktárakat vagy mozikat rendeztek be.

Azonban, amint az gyakran megtörténik, az üldöztetés csak illegalitásba kényszerítette a vallási közösségeket, ahol azok tovább virágoztak.

Marije Kaleta ferences nővér az ország északi részén fekvő Nënshatban született 1929. november 10-én. Pap nagybátyja bátorítására lépett be a rendbe az 1940-es években, évekkel Enver Hoxha hatalomra lépése előtt, amikor az ország muszlim többsége és keresztény kisebbsége még szabadon gyakorolhatta vallását, és békében élhettek. Örökfogadalmára azonban már nem kerülhetett sor, csak 1991-ben, közel ötven év múlva. Az új rezsim bezáratta rendházát, őt pedig hazaküldték a szüleihez, hét évvel a rendbe lépése után.

Ez azonban nem akadályozta meg őt abban, hogy az evangélium szellemében élje napjait. Élete kockáztatásával, titokban keresztelt meg gyerekeket, és elvitte az Oltáriszentséget a rejtőzködő katolikusokhoz, elsősorban a betegekhez és haldoklókhoz.

Marije nővér idén január 2-án hunyt el a shkodëri rendházban, 92 éves korában.

A világ 2014-ben, Ferenc pápa albániai látogatása révén szerzett tudomást Marije Kaleta kommunizmus alatti tevékenységéről. Amikor az egyházfő papokkal, szerzetesekkel, szeminaristákkal és a világi mozgalmak képviselőivel találkozott a tiranai Szent Pál-székesegyházban, Marije nővér elmesélte, hogyan igyekezett az üldöztetés éveiben életben tartani a hitet az emberekben.

Mint kiderült, titkos tevékenységéről már akkor sokan tudomást szereztek. Egy napon odament hozzá egy asszony, akiről biztosan tudta, hogy kommunista; karjában kisbabát tartott. Odafutott hozzá, és arra kérte, keresztelje meg a kislányt. Marije nővér óvatos volt, mert csapdától tartott. Azt mondta az asszonynak: „Nincs nálam semmi, amivel megkeresztelhetném, hisz az út közepén álltunk.” Ám az asszony annyira szerette volna, hogy azt mondta: „Ott van egy csatorna a közelben, abban van víz.”

„Akkor mondtam neki, hogy nincs nálam semmi, amivel vizet merhetnék, de ragaszkodott hozzá, hogy kereszteljem meg a gyermeket, úgyhogy látva a hitét, levettem a cipőmet, ami gumiból készült, és azzal merítettem vizet a csatornából, és megkereszteltem a kislányt” – idézte fel a sok évvel azelőtti történetet Marije nővér a találkozón.

Az egykori Szovjetunióban és a csatlós országokban is gyakran előfordult, hogy akár a Kommunista Párt tagjai is titokban keresztények voltak, akik szerették volna, hogy gyermekeik részesüljenek a szentségekben.

A 2014-es tiranai találkozón Marije nővér beszélt arról is, hogy a földalatti tevékenységet végző papok jóváhagyásával otthon egy szekrénykében tartotta az Oltáriszentséget, hogy elvihesse a betegeknek és a halálra készülőknek.

„Ha most erre gondolok, csodálom, hogyan viseltük el ezeket a rettenetes szenvedéseket, de tudom, az Úr adott nekünk erőt, türelmet és reményt – mondta Ferenc pápának. –

Az Úr adott erőt azoknak, akiket elhívott, és valójában már itt, ebben a világban visszafizette szenvedéseimet.”

Marije nővér megemlítette, hogy miután az 1990-es évek elején a kommunista rendszer elbukott és újranyíltak a templomok, ő is visszatérhetett a szerzetesi élethez. Beteljesülhetett végre az, amiről oly sok pap és szerzetes álmodott.

Marije Kaleta nővér január 3-i gyászszertartásáról ITT láthatják az albán TV1 csatorna összefoglalóját.

Fordította: Verestói Nárcisz

Forrás: Aleteia.org; Catholic News Agency

Fotó: Vatican News/CTV

Magyar Kurír