A pesterzsébeti templomot és a mellette álló árvaházat száz évvel ezelőtt építtette a Jézus Isteni Szívéről nevezett Kármelita Nővérek kongregációja. 1950-ben a kommunista hatalom feloszlatta a rendet, az apácákat pedig külföldre száműzte.
Több évtizeddel később, a rendszerváltás után visszatérő nővérek a görögkatolikus egyháznak ajándékozták a templomot. A Pesterzsébeti Görögkatolikus Parókia 2004-es megalapítása után előbb az ország keleti részéből Pesterzsébet környékére költöző családok, az elmúlt években pedig a háború elől menekülő kárpátaljai görögkatolikusok is lelki menedékre találtak az Urunk színeváltozása tiszteletére szentelt templomban.
Boldog Orosz Péter Pál ereklyéje a pesterzsébeti oltárban
Az ünnepi Szent Liturgiát Kocsis Fülöp érsek-metropolita vezette, Papp Miklós pesterzsébeti parókus, valamint Jaczkó Sándor, Vatamány Sándor és Takács Gusztáv atyák koncelebrálásával.
Az oltár körül segédkezett Szakállas Csaba püspöki szertartó, a Görögkatolikus Papnevelő Intézet növendékei és az egyházközség ministránsai is.
A szertartás az oltár felszentelésével kezdődött.
Kocsis Fülöp a vértanúhalált halt Boldog Orosz Péter Pál ereklyéjét helyezte el az oltárban, amit tiszta vízzel lemosott, szent olajjal megkent, és paptársai segítségével felöltöztetett.
Ezt követően a metropolita az ikonosztázt is megszentelte.
Az ikonfal alapja Sarkadi Sándor, a rajta lévő ikonok pedig Krakk-Polyák Zsófia keze munkáját dicsérik. A huszonkét kép egyenként négy-öt hét alatt készült el a fiatal ikonfestő nagytarcsai műtermében. A teljes munka több mint egy évet vett igénybe.
A főpásztor a 2023-ban Vasyl Babich és művésztársai által festett ikonokat is megszentelte.
A keleti egyházak kincse
A nap szentírási szakaszában a magvetőről mondott példabeszéd hangzott el.
Kocsis Fülöp érsek homíliájában emlékeztette a jelenlévőket: Ezen a napon Szent Lukács apostol emlékét is ünnepeljük. Szent Pál „kedves orvosként” említi őt egyik levelében.
A hagyomány úgy tartja, hogy Szent Lukácsnak köszönhetjük Szűz Mária első képi ábrázolását. Ezt a képet a szíriai Szaidnája női kolostorban őrzik, s csak egy ajtó mögül tekinthető meg.
Görögkatolikus templomainkban nem zárjuk el az ikonokat, hiszen általuk válik érzékelhetővé Jézus és a szentek állandó jelenléte – mondta a főpásztor. – Az ikonszentelés szertartásában többször is elhangzik, hogy ezek a képek gyógyítanak.
Nemcsak testi bajainkból segíthetnek kigyógyulni, hanem a legnagyobb betegségből, a hitetlenségből is.
A hitet és a hitetlenséget elválasztó pont nem az emberek között van, hanem bennünk.
Mert van, amikor örömmel halljuk és megfogadjuk az igét; van, amikor halljuk, de a lelkesedésünk nem tart sokáig; és van, amikor meg sem halljuk – az ige így lesz útszélre, sziklára és tövisek közé esett mag.
Minél gyógyultabbak vagyunk, annál termékenyebb a lelkünk
A templomba nemcsak imádkozni járunk: itt erősödhet a hitünk, ezáltal lépünk a gyógyulás útjára. Ezért építünk ikonokkal díszített templomot, mert aki hittel lép be oda, az még nagyobb hittel távozik onnan.
Az Egyház tanítását követve megerősödik bennünk az Isten országához való tartozás – ez a mi, keleti egyházunk kincse.
Minél gyakrabban lépünk be gyönyörű templomainkba, minél élőbbé tesszük azt, annál inkább gyógyul a hitünk, erősödik a lelkünk – hangsúlyozta a metropolita.
Egy közösség gazdagításának útjai
A Szent Liturgia végén még egy fontos eseménynek örülhettek a hívek. Kocsis Fülöp érsek-metropolita felolvasói rendben részesítette Furó Józsefet.
Az egyházközség kántora most először vehette magára a felolvasók jellegzetes öltözékét, a rászont.
Papp Miklós pesterzsébeti parókus, morálteológus, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanszékvezető tanára köszönetet mondott azoknak, akik az egyházközség segítségére voltak a templom megújulásáért végzett munkában.
Orosz Péter Pált gyalázatos módon lelőtték, testét bebetonozva elrejtették, most viszont az oltárra emeltük ereklyéjét – emelte ki a parókus. „Mert aki magát felmagasztalja, megaláztatik; és aki magát megalázza, felmagasztaltatik.” (Lk 18,14)
Az egyházközség képviselő-testületének nevében Dargainé Kis-Albert Mónika szólt a jelenlévőkhöz.
A közösség változik, de a templom, a hit és a hozzájuk fűződő szeretet megmarad. Ki-ki a maga tudásával, erejével, ötletével vagy épp imádságával járult hozzá a templom gazdagításához – mondta. Köszönetet mondott Kocsis Fülöp metropolitának az egyházközség felé fordított figyelemért és törődésért, Papp Miklós parókusnak pedig a közösség építésében tanúsított lelkesedésért és elhivatottságért.
Köszöntötte a jelenlévőket Szabados Ákos pesterzsébeti és Bese Ferenc soroksári polgármester, valamint Földesi Gyula helyi országgyűlési képviselő is.
Az ünnepi Szent Liturgia szeretetvendégséggel zárult.
A teljes szertartás visszanézhető a parókia YouTube-csatornáján.
Szöveg: Tóthné Espán Margaréta/Hajdúdorogi Főegyházmegye
Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria




























