Átadták az alapítása centenáriumát ünneplő budapesti Szent Margit Gimnázium új tornacsarnokát

Az épület keddi átadásán részt vett Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője, Újbuda országgyűlési képviselője, aki elmondta: a sportolási lehetőségeket biztosító épületek, így a gimnázium új tornacsarnokának megépítése arra szolgál, hogy a gyermekek kulturált körülmények között felkészüljenek az életre. Hiszen egy sportpálya az élet kicsinyített mása, a mérkőzésekkel a fiatalok felkészülhetnek arra is, hogy az életben is eredményesen tudjanak majd úrrá lenni a nehéz helyzeteken. Emellett ha a sportszerűséget át tudjuk emelni az életünkbe, akkor az emberi viszonyainkat minőségibbé tudjuk tenni.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára arról beszélt az ünnepségen, hogy az egyházi iskolák és a társadalom nagyon nagy része a normalitást, a teremtett világ rendjét szeretné követni, amit a mai társadalomban viszont néhányan meg akarnak kérdőjelezni. Ezért a kormány egyre nagyobb mértékben támogatja az egyházi oktatást, nevelést – mely a normalitást kívánja továbbadni a következő nemzedékeknek – akár iskolák felújításával, akár tornacsarnokok építésével, hogy ott is az egészséges életmódhoz, a sportoláshoz, és ezen keresztül a természet és a teremtett világ szeretetéhez vezessük a fiataljainkat.

Az átadáson elhangzott, hogy a beruházás mintegy 2,5 milliárd forintból valósult meg. A Szent Gellért terem megépítéséhez az állam 1 milliárd 650 millió forinttal járult hozzá.

A beszédeket követően Kerényi Lajos piarista szerzetes megáldotta az új épületet.

* * *

Az iskolát az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációja tartja fenn. A rend alapítója, Eppinger Erzsébet, szerzetesi nevén Mária Alfonza anya 1814. szeptember 9-én született az észak-elzászi Niederbronnban. 1848-ban néhány társával együtt szerzetesi közösséget alapított. Simor János győri megyéspüspök még Mária Alfonza anya életében meghívta a nővéreket Magyarországra.

Éppen 100 évvel ezelőtt, 1920-ban az akkori elöljáró, Stanisla nővér alapította meg Budapesten a rend első középiskoláját, a Szent Margit Leánygimnáziumot; az iskolaépület Fábián Gáspár műépítész tervei alapján készült.

1948-ban államosították az egyházi iskolákat, így a Szent Margit Gimnáziumot is, 1950-ben pedig az épület elhagyására kényszerítették a nővéreket. Az államosítás időszakában az intézmény Kaffka Margit Gimnázium néven működött.

1996. augusztus 1-jén visszakerült a nővérek tulajdonába az intézmény, és visszakapta védőszentjének nevét. Jelenleg a Szent Margit Gimnáziumban 770 diák tanul, 4, 5, illetve 6 évfolyamos képzésben.

Az iskola fenntartóinak régi álma, hogy az ifjúság oktatása és nevelése mellett a kornak megfelelő sportolási lehetőségeket is biztosítani tudják. Ehhez szükséges egy nagy méretű tornaterem, ahol adottak a legmagasabb színvonalú tárgyi és infrastrukturális feltételek, és ahol a diákok minél jobban ki tudják bontakoztatni tehetségüket. További cél, hogy a közös ünnepi rendezvényeken a gimnázium teljes létszámmal jelen lehessen. Ezt is lehetővé teszi az új sportcsarnok. Mivel a bővítés a jelenlegi gimnázium modern és műemlék épületének keretein belül nem volt lehetséges, ezért egy különálló létesítmény tervezése mellett döntöttek.

Az sportcsarnok épületének koncepcióját elsősorban a telken való elhelyezkedése határozta meg. A gimnázium mögött elegendő hely állt rendelkezésre a tervezett létesítmény befogadásához, amit a terület lejtőssége miatt süllyesztve, földbe integrálva lehetett jól megvalósítani. Az építményt a domboldalba rejtették; a sportcsarnok hátsó része már teljesen a föld alá került. A sportcsarnok különleges kialakítása révén építészeti szempontból is kivételes.

Az épület magját a sportterem adja, mely egyaránt fogad kosár- és röplabdamérkőzéseket, illetve párhuzamos tornatermi órákat osztott teremhasználattal. A teremmel szintben találhatók a kiszolgáló funkciójú helyiségek – öltözők, tanári szobák és raktárak. A kiszolgálóterek tetején kialakított galérián keresztül közelíthető meg a látogatói előcsarnok és a lelátó. Ezenfelül a tornacsarnok tetején rekortán burkolatú kézilabdapályát is kialakítottak.

Az épület funkciójából adódóan egyszerű megjelenésű. Homlokzatát erőteljesen meghatározzák a tetőn kialakított szabadtéri pálya lezárását is biztosító horganyzott pálcák. A lelátószint teljes magasságú homlokzati megnyitása egyszerre biztosítja a csarnok természetes megvilágítását és a vizuális kapcsolatot a gimnázium műemlék épületével.

A belső terek anyaghasználata egyszerű, funkcionális. A szerkezet nyers beton felületeit a használat szintjén borítja technológiai faburkolat, a játéktér szintjét a padlóval egységbe fogva.

A 100 éves gimnázium mellett az új komplexum napjainkban a modernitást képviseli, éppúgy, mint az 1930-as években az akkor megépült európai színvonalú leánynevelő intézet.

Forrás: MTI; Szent Margit Gimnázium

Fotó: MTI/Soós Lajos; Szent Margit Gimnázium

Magyar Kurír