Bábel Balázs a bátai Szent Vér-kegyhelyen: Krisztus vére által tisztulunk meg igazán

A korábbi évek Bátára vezető két zarándokútvonala az idén új szakasszal egészült ki, így Mohács mellett Palotabozsok érintésével Véméndről, valamint Bátaszék érintésével Várdombról érkezett több száz gyalogos zarándok a Szent Vér-kegyhelyre, amelynek bejáratánál Sümegi József diakónus, a kegyhely őre fogadta az érkezőket.

A búcsú keretében a Szent Vér-bazilikában már a reggeli óráktól csendes és vezetett szentségimádás részesei lehettek a betérők, majd délután a kegyhely szabadtéri oltáránál, a Szent Vér-ereklye közelségében ünnepelték a legszentebb áldozatot.

A szentmise főcelebránsa és szónoka – Felföldi László pécsi megyéspüspök felkérésére – Bábel Balázs emeritus kalocsa-kecskeméti érsek volt. A liturgián a főpásztorokkal együtt misézett Mayer Mihály nyugalmazott pécsi megyéspüspök és a Pécsi Egyházmegye papsága, köztük Nyúl Viktor bátaszéki plébános, a kegyhely lelkipásztora. Jelen voltak a Szent Sír Lovagrend tagjai, valamint népviseletbe öltözött helyiek, idősek, fiatalok és gyermekek sokasága.

A számos Mária-kegyhely mellett hazánk egyetlen Szent Vér-kegyhelye már a középkorban is országos hírű zarándokhely volt, amelyet a magyar királyok is gyakran felkerestek hadjárataik előtt. Bár a bátai bencés apátság és az eredeti vérereklye a török pusztítás során megsemmisült, az 1939-ben felszentelt új kegytemplom 2017 óta ismét őriz Szent Vér-ereklyét.

A Viliam Judák nyitrai püspök által adományozott, eredetileg a garamszentbenedeki apátságból származó ereklye a hagyomány szerint annak a kendőnek egy darabkája, amelyet a vallásos tisztelet Veronika kendőjének nevez.

A szentmise kezdetén Felföldi László köszöntötte Bábel Balázst. Kifejezte örömét és megbecsülését azért, hogy főpásztori szolgálatuk idején az elmúlt években a két egyházmegye között évszázadok óta fennálló különleges kötődés tovább erősödhetett.

Ezt követően Huszárné Lukács Rozália, a Szent Vér Bátai Templomokért Alapítvány képviselője bejelentette: a bátai Szent Vér-kegyhely elnyerte a történelmi emlékhely kitüntető címet, amelynek hivatalos közzététele folyamatban van. A cím odaítélése a mohácsi csata 500. évfordulójához kötődik, hiszen a történelmi esemény kapcsán a bátai kegyhely kulcsfontosságú helyszín volt. Itt gyülekeztek a Mohácsra induló csapattestek, itt tartották a Mohács előtti utolsó országgyűlést, itt választották meg a fővezéreket, és itt ünnepelték az utolsó tábori szentmisét, amelyben II. Lajos király gyónt és áldozott.

Bábel Balázs érsek, aki a Mohács 500 Történelmi Emlékhétvége emlékmiséjének is szónoka volt, homíliájában kiemelte:

a bátai kegyhely nem nélkülözi történelmi fájdalmunkat, amit most idehoztunk. A hősök véráldozatának helyszínei különleges erőt adnak, és felemelik az utókor emberét, amikor az emlékük előtt tisztelegve erőt merítünk a küzdelmekhez,

mert ott, ahol a hősök vérüket ontották, felmagasztosulnak az emberek.

A vér az emberi szervezet egyik leglenyűgözőbb szövete, amely nemcsak biológiai szempontból kulcsfontosságú, hanem mély kulturális, szimbolikus, szakrális és történelmi jelentőséggel is bír – mutatott rá.

A szentmise szónoka arra emlékeztetett, hogy

abban a kegyelmi helyzetben vagyunk, hogy itt a kegyhelyen, és a szentmisében is valóságosan is jelen van Krisztus vére.

Olyan hittitok ez, amelyről maga az Úr Jézus tett félreérthetetlen tanúságot az utolsó vacsorán, amikor azt mondta: „Ez az én testem, és ez az én vérem”. Bár az évszázadok során számtalan teológus megpróbálta megfejteni e titkot, a misztériumot teljes egészében senki sem tudta feloldani. A keresztény ember számára azonban ez a hit forrása: jóllehet külső jegyei alapján kenyérről és borról beszélünk, lényegi valóságát tekintve szentségi módon Krisztus teste és vére van előttünk. Olyan ajándék ez, amelyért nem lehetünk elég hálásak, hiszen ez biztosítja életünk egységét és kapcsolatát Krisztussal.

Az Eucharisztiában ugyanis Jézus önmagát adja nekünk, amivel egy új és örök szövetséget pecsétel meg. Isten a teremtéstől fogva újra és újra szövetséget ajánlott az emberiségnek, ám ezek a kötelékek az emberi állhatatlanság miatt minduntalan felbomlottak. Ahhoz, hogy ez a kapcsolat felbonthatatlan legyen, Krisztus megerősítésére volt szükség. Az általa kötött szövetség ezért nemcsak új, hanem örök is: Ő a biztosíték arra, hogy Istennek többé nem kell új szövetséget kötnie az emberrel. Ez a vállalás végérvényes, mert Isten mindig hűséges, és lehetőséget ad arra, hogy gyarlóságunk ellenére bármikor visszatérhessünk hozzá és megtisztuljunk.

A lelki megtisztulás ugyanakkor nem csupán a magunkba tekintés eredménye.

Krisztus vére által, a megváltás kegyelméből tisztulunk meg igazán

– tette hozzá az érsek, majd azzal folytatta, hogy a bűnbánat szentségében, a gyóntatószékben a pap csupán eszköze Istennek: maga a Teremtő az, aki feloldoz minket a bűneink alól. Krisztus vére hozta el a megváltást, ez mos tisztára bennünket, és ez az a szent erő is, amely legyőzi a világban tobzódó gonoszt.

Krisztusnak ez az áldozata az Atya és az emberiség iránti szeretetének legfelsőbb fokú kifejeződése, hiszen a saját életét adta értünk váltságul. Ezt a végérvényes, megpecsételt szeretetet a bűnök bocsánatára kiontott vér hirdeti.

Krisztus vére arra tanít és kötelez minket, hogy képesek legyünk az önzetlenségre, és az Ő példáját követve a tevékeny felebaráti szeretetben teljesedjünk ki életünkben

– hangzott a buzdításban.

A szentmise zárásaként köszönetet mondtak a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye vezetését hamarosan átadó Bábel Balázsnak érseki szolgálatáért és a bátai kegyhellyel ápolt szoros kapcsolatáért, kiemelve, hogy a kalocsai érsekek történelmileg mindig ezer szállal kötődtek a Szent Vér-kegyhelyhez.

A püspökök köszöntését követően a Szent Vér búcsúünnepe a bazilikát valóságosan is körbeölelő eucharisztikus körmenettel folytatódott, majd szentségi áldással ért véget a Szent Vér-bazilikában.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír