Beszélgetéssorozat indul a magyar társadalom kommunista diktatúrához köthető traumáiról

A beszélgetések során a kommunista diktatúrához köthető egyéni és közösségi megrázkódtatásokra, különös tekintettel a politikai rendőrség működéséből fakadó sebek feldolgozására fókuszálnak majd. A résztvevők között írók, történészek, egyházi személyiségek és filmes szakemberek is helyet kapnak, akik nemcsak szakmai, hanem egyéni nézőpontból is közelítenek a múltfeltárás nehéz kérdéseihez.

A diktatúra a társadalom kézbentartása során erősen épített az emberi esendőségre, és hosszú évtizedekig tette próbára az egyes embert és a közösségeket; e próbatételek hatásai a következő generáció gondolkodásában és reflexeiben is tovább élnek.

„Célunk, hogy ne tetemrehívás, hanem a tabuk nélküli, őszinte beszélgetés szándékával segítsünk szembenézni a történelem e fájdalmas örökségével” – írta a beszélgetéssorozattal kapcsolatban kiadott közleményében az ÁBTL.

Február 19-én Joób Máté evangélikus lelkész, lelkigondozó, „a kollaboráció transzgenerációs hatásainak” szakértője beszélget majd Forgách András íróval és Kustár György református lelkésszel, akik abban a fájdalmas felismerésben osztoznak, hogy szüleik egykor a kommunista rendszer ügynökei voltak. A rendezvény során arról lesz szó, hogy hogyan lehet megszabadulni a hallgatás terhétől: miként lehet szembenézni a hasonló családi titkokkal és lehet feldolgozni ezt a személyes traumát.

Márciusban Mirák Katalin történésszel, a Magyarországi Evangélikus Egyház Tényfeltáró Bizottságának elnökével, Földváryné Kiss Rékával, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökével, valamint Várszegi Asztrik emeritus pannonhalmi főapáttal a vallási közösségek és a kommunista rezsim kapcsolatáról, az egyházak túlélési stratégiáiról, az erkölcsi dilemmákról és a múltban tett kompromisszumok hatásairól beszélgetnek majd.

Áprilisban Tegzesné Bibó Borbála, Bibó István lánya lesz az ÁBTL vendége, aki az 1956-os forradalmat kisgyermekként élte meg; hét éves volt, amikor édesapját letartóztatták, és tizennégy, amikor újra találkozhattak. A beszélgetésből megtudhatjuk, mit jelentett a Kádár-korszakban Bibó István gyermekeként élni, hogy a megpróbáltatások között mik adtak erőt és segítséget, mik maradtak a legmegrázóbb emlékek és mit lehetett a legnehezebben megbocsátani.

Májusban Varga Ágota Balázs Béla-díjas filmrendező, aki több filmjében is feldolgozta a politikai rendőrség társadalomkezelési módszereinek egyéni sorsokra gyakorolt hatását, valamint Szécsényi András történész, a levéltár tudományos kutatója, az oral history interjúk készítésének szakértője a történelmi traumák megörökítésének és feldolgozásának lehetőségeiről beszélgetnek majd, úgy a filmek, mint az interjúk által közvetített személyes visszaemlékezések perspektívájából.

A beszélgetésen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

A februári alkalomra EZEN a linken lehet regisztrálni.

Forrás és fotó: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltár

Magyar Kurír