Fel kell ébresztenünk az igazságkeresés vágyát – Kuminetz Géza rektor a Pázmány új képzéseiről

– Miért tartották fontosnak a gazdálkodási és menedzsment alapszak elindítását?

– Bár a Katolikus Egyház társadalmi tanítása az élet minden területét lefedi, leginkább mégis a gazdaságban kell megjelennie. Fontos kérdésekre kell megadnunk a választ. Milyen emberi szükségletek vannak? Miért gazdálkodunk? Azért, hogy növeljük a profitot, vagy ellehetetlenítsük a versenytársainkat? Mire jó a gépesítés, az automatizálás? Valóban elveszi az ember munkáját, vagy az a feladata, hogy megkönnyítse a munkavégzést? Ezen a területen a teremtésvédelmi kérdések is kiemelt szerepet kapnak, egy katolikus egyetemnek pedig ennek a fontosságát is hangsúlyoznia kell. Manapság azt is látjuk, hogy a kizárólag a nyereséget szem előtt tartó felfogás miatt boltjainkban olyan külföldi élelmiszereket árusítanak, amelyeket itthon is megtermelünk. Ez nem nevezhető sem észszerűnek, sem környezetbarátnak.

Egy katolikus egyetemnek fontos feladata, hogy a társadalomtudományok területén – és kiemelten a gazdaságtudományban – megmutassa, milyen irányba kellene haladnunk.

A gazdálkodás és menedzsment magában foglalja a pszichológiai, politikatudományi, történeti, filozófiai tárgyak ismeretét is, hiszen a statisztika és az adózási ismeretek mellett szükség van döntéselméleti, gazdaságszociológiai, munkajogi, kommunikációtudományi és más ismeretekre egyaránt. Természetesen az üzleti tervezés, a menedzsmentkontroll és a szervezetfejlesztés is fontos része a képzésnek, csakúgy, mint a ma már elengedhetetlen számítógépes adatelemzés, a humánerőforrás-menedzsment, az államháztartástan és az üzleti etika. Ehhez a képzéshez egyébként lényegében már rendelkezésünkre áll az oktatói állomány.

– Hol tudják hasznosítani a hallgatók az itt megszerzett ismereteket?

– Szinte minden olyan területen, amely valamiképp összefügg a gazdasággal. A képzés során a hallgatók három specializáció közül választhatnak: kisvállalkozás, üzleti kommunikáció, humán erőforrások fejlesztése. Szándékunk, hogy a harmadik évre elindítjuk az ehhez kapcsolódó mesterképzést is.

– A képzés során lehetőség lesz szakmai tapasztalatszerzésre. Mit jelent ez pontosan?

– A képzési tervben egy tizenkét hetes gyakorlat is szerepel. Már most is vannak partnereink, náluk lehet majd az itt tanultakat kipróbálni. Másrészt maga a gyakorlati élet megismerése is fontos tapasztalatszerzés lehet a hallgatók számára.

– Miért tartották fontosnak a gyógypedagógia alapszak elindítását?

– Az oktatási intézményekben egyre a több sajátos nevelési igényű gyermek, miközben a szakemberek száma nem tart lépést a növekvő igényekkel. Manapság minden pedagógusnak szüksége lehet ilyen irányú ismeretekre. Az elesettek, a rászorulók iránt az Egyháznak kiemelt felelőssége van, ez megnyilvánul ebben a képzési formában is. A gyógypedagógiai alapszak elindítását más is indokolja. A Vitéz János Tanárképző Központ célul tűzte ki a pedagógusképzés megújítását, beleértve e képzésfejlesztési tevékenységbe az óvodapedagógus, a tanító- és a tanárszakok gyógypedagógiai tartalmakkal történő frissítését is. Hiszen

a pedagógusok számára az inkluzív nevelés-oktatás egyre nagyobb mértékű megvalósulása miatt szükséges a speciális nevelési igények ismerete, illetve az ezekre adott adekvát pedagógiai válaszok megléte. 

– Indítanak filozófia, politika, gazdaság alapszakot is.

– Ennek egyik oka az volt, hogy láttuk, sok diák csak az egyetemen dönti el, merre fog továbbindulni a pályáján. Ez egy olyan szak, ahol a hallgató megkapja azokat a szükséges alapismereteket, amelyek segíthetik a konkrét irány megválasztásában. Ezek a tudományterületek amúgy is összefüggenek egymással. Az itt végzettek széles alapot kapnak ahhoz, hogy ismereteiket hatékonyan felhasználhassák. Ez jó belépést jelent a mesterképzések, szakirányú továbbképzések felé. Természetesen szempont az is, hogy a katolicitás szelleme megjelenjen a filozófiában, a politikában és a gazdaság területén is. Ugyanakkor ez nem káderképző.

Az a feladatunk, hogy hallgatóinkban felébresszük az igazságkeresés vágyát, és persze célunk az is, hogy a megtalált igazságot tovább is tudják adni.

Képzett, értelmes emberekre minden társadalomnak szüksége van, velük lehet párbeszédet folytatni, őket ugyanis nem lehet manipulálni. Ehhez a képzéshez szinte minden feltétel a rendelkezésünkre áll már.

– A képzés az egyetem Jog- és Államtudományi Kara (JÁK), valamint Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara közreműködésével jött létre.

– Ezért is vesznek részt a munkában a jogi kar, valamint a Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet oktatói. A szak felelőse Schlett András tanár úr, aki egyébként a Pázmány BTK politikatudományi képzéseiben már régóta tanít. Ami a karon belüli együttműködést illeti, nagy öröm volt számunkra, hogy mind a társadalomtudományi társszakok, mind a filozófia tanszék örömmel vett részt a projektben, s ennek eredményeképpen akkreditált képzésként hirdethetjük meg ezt az új és izgalmas szakot.

– Mindezek mellett új mesterképzések is indulnak. Mi mondható el az angol nyelvoktató képzésről?

– A hároméves alap angoldiploma megszerzésével nem válik oktatóvá a hallgató. Az angol nyelvoktató két féléves, elvégzésével már taníthat valaki akár nyelviskolában, akár a felnőttképzés más területein. Ma nagy szükség van olyan tanárokra, akik a nyelvet magas szinten beszélik, s emellett az angol–amerikai kultúrát is jól ismerik.

– A modern Közel-Kelet-tanulmányok MA-képzés elindítását miért tartották fontosnak? Közrejátszott ebben a térség konfliktusainak globális hatású szerepe?

– A Pázmány számára mindig fontos volt ez a terület. Az arab vagy a héber nyelv oktatásának nálunk komoly hagyománya van. De meg kell említenünk az egyetemhez kapcsolódó közel-keleti régészeti ásatások jelentőségét is. Vagyis a Pázmánynak van egy olyan oktatói gárdája, amelynek a munkája biztosítja ennek az iránynak a magas színvonalát.

Más népek kultúráját meg kell ismernünk ahhoz, hogy értékelni tudjuk, és képesek legyünk a gyümölcsöző párbeszédre mindenkivel. Persze az sem elhanyagolható szempont, hogy korunkban ennek a térségnek kiemelt súlya van a különböző folyamatokban.

Nem véletlen, hogy a képzés a régió valamennyi nagy kulturális és politikai központját – az Öböl-térség, Izrael, Törökország és Irán – a látókörébe vonja, s ezzel párhuzamosan lehetőséget teremt a térség négy meghatározó nyelve – arab, héber, perzsa, török – közül az egyik alapjainak elsajátítására is. 

– A társadalmimagatartás-elemzés és politikai kommunikáció szak több területet kapcsol egybe. Mit fognak tanulni az ide jelentkezők?

– Napjainkban az emberek viselkedéskultúrája nincs túl magas színvonalon. A szak azt kívánja lehetővé tenni, hogy a politikatudomány elméleti alapjait a társadalomlélektan ismereteivel ötvözve olyan szakemberek kerüljenek ki az egyetemről, akik képesek a gyakorlati életben a politikai-társadalmi célok megfogalmazására és hatékony közlésére. A társadalmimagatartás-elemzés és politikai kommunikáció mesterszak egyedi módon ötvözi a pszichológia és a politikatudomány elméleti és gyakorlati ismereteit.

– Nemrég megkapta az akkreditációt a Pázmány új Társadalomtudományi Doktori Iskolája. Ennek mi a jelentősége az intézmény életében?

– Valóban, a PPKE BTK társadalomtudományi képzéseit egyetemünk hallgatói a következő tanévtől kezdve a doktori képzés szintjén is folytathatják. Emellett várjuk a más egyetemeken végzetteket is.

A doktori iskola létrehozása a társadalomtudományi tudományágak területén való mélyreható tudományos munka és oktatás iránti elkötelezettségünket tükrözi.

Az a célunk, hogy magas szintű tudományos tevékenységet folytató, etikus szakembereket képezzünk, akik a társadalmi jelenségeket egymással összefüggésben, kulturális és történeti meghatározottságukban, módszertani megközelíthetőségük sokféleségében képesek vizsgálni és értékelni. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a nálunk végzettek ismerjék a Katolikus Egyház értékeit, és tudományos szinten is képesek legyenek bemutatni az Egyház társadalmi tanítását. A doktori iskola évente tíz-húsz új doktorandusz felvételére számít, az első évfolyam iránt már most nagy az érdeklődés.

– Az Információs Technológiai és Bionikai Kar (ITK) esetében milyen újdonságokat említene meg?

– Fontosnak tartom ráirányítani a figyelmet arra az újonnan indult modulra, amely a mesterségesintelligencia (MI) -alapú üzleti informatikával foglalkozik, és amelyet Fogarasi Norbert, a Morgan Stanley vezérigazgatója szervez. Ez a program lehetőséget nyújt arra, hogy a hallgatók közvetlenül egy vezető üzleti szakember irányításával sajátítsák el az MI-technológiák üzleti alkalmazásait. Emellett az ITK továbbra is nagy hangsúlyt helyez a nyelvtechnológiára, amely az MI legmodernebb trendjeit követi, mint például a ChatGPT és más nagy nyelvi modellek (LLM) kutatás-fejlesztése. Ezen a területen Prószéky Gábor oktatónk, a magyar nyelvű ChatGPT, a PULI megalkotója végez kiemelkedő munkát. A Coursera kurzusokon világszínvonalú tananyagot sajátíthatnak el hallgatóink, emellett szakterületük aktuális, piacképes ismereteit is megszerezhetik. Kiemelném még a kvantummérnöki MSc-képzést, amely a 2024/25 őszi félévében indult. Ez egy valódi újdonság Magyarországon. A kvantuminformatika és a kvantumtechnológia várhatóan a mesterséges intelligenciát követő nagy technológiai ugrás lesz. Akik ezt a képzést választják, a jövő ipari technológiájának szakértőivé válhatnak.

– Mit jelent a harmadik missziós tevékenység? Miért fontos ez az egyetem számára?

– A Jog- és Államtudományi Karon (JÁK) immár huszonöt éve folyik a jogász végzettségűek szakosodását előmozdító posztgraduális oktatás. Mára 26 szakirányú továbbképzési szakot hirdetünk jogászoknak, és 10 különböző szakon szerezhetnek jogi alapismereteket nem jogász végzettségű szakemberek.

De nem csak az oklevél megszerzését célzó képzések révén lehetünk jelen a társadalomban. Az úgynevezett harmadik missziós tevékenység keretében igyekszünk megteremteni azokat a fórumokat és lehetőségeket, ahol az egyetemünkön felhalmozódott hatalmas tudást és ismereteket megoszthatjuk a társadalom szélesebb, érdeklődő közönségével.

– Mit lehet tudni a Pázmány Jogi Szabadegyetemről?

– A hit és a tudomány kapcsolata évszázadok óta foglalkoztatja az emberiséget. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem az a hely, ahol a katolikus tanítás egységes világmagyarázata találkozik a különböző tudományterületek által feltárt és képviselt tudományos igazságokkal. A jogi karunkon működő szabadegyetem sorozatainak témaválasztásainál mindig figyelünk arra, hogy a szakterületek, melyeket vizsgálunk, leképezzék korunk legfontosabb, legérzékenyebb kihívásait, és reflektáljanak a társadalom széles rétegeit érintő olyan súlyos felvetésekre, mint amilyen például a digitális technika fejlődése, teremtett világunk fenntarthatósága vagy éppen a hatalmi struktúrákat alapjaikban befolyásoló média – különösen a közösségi platformok – területe. Legutóbbi sorozatunk középpontjában olyan, az egészségünkkel, életünkkel és méltóságunkkal összefüggő napi, aktuális kérdések álltak, mint például a betegjogok, az élet kezdetén és végén felmerülő dilemmák, amelyekre jogi, etikai és teológiai tudásunk alapján kerestünk válaszokat. Januárban három új sorozat is indult szólásszabadság, teremtésvédelem és technológiai forradalom témakörökben.

Fotó (archív): Lambert Attila

Baranyai Béla/Magyar Kurír

Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2025. február 2-i számában jelent meg.