Lengyelországi útinapló – 1. rész: Krakkó

Az Isteni Irgalmasság szentélye

Az Isteni Irgalmasság bazilikája (Sanktuarium Bożego Miłosierdzia) Krakkó Łagiewniki nevű, a központtól és az óvárostól délre eső városrészében található. Maga a bazilika egy hatalmas, modern beton- és üvegépület. 2002-ben szentelte fel II. János Pál pápa. Számunkra különösen fontos, hogy a szentély alatti részben található többek között a Magyar szentek kápolnája, melyet Erdő Péter bíboros szentelt fel tizenöt éve, 2004-ben. (Itt lehet misézni, ha időben kérünk időpontot a sekrestyében.)

Az Isteni Irgalmasság régi temploma a bazilika szomszédságában található vöröstéglás épület, melyben Szent Fausztina nővér sírja is található.

Van itt a közelben, látótávolságban még egy új templom: a II. János Pál-szentély (Sanktuarium św. Jana Pawła II; korábbi cikkünkben olvashatnak róla). Látogatásunk időpontjában építkezés folyt e templom és az Isteni Irgalmasság bazilikája közötti területen, vasútvonalat építenek éppen.

Szállás: az Isteni Irgalmasság bazilikája mellett a rogacionista atyák húsz férőhelyes, egy-, két- és háromágyas szobákkal rendelkező szálláshelyet működtetnek (Ulica Sw. Faustyny 13.).

*

A Wawel

A Wawel, a királyi vár a Visztula kanyarulatában, egy dombon áll. (Parkolási lehetőség: a vár és a főtér között, az ulica Senatorska és Poselska kereszteződésénél, a máltai lovagok szállodájának udvarán óránként hat zlotyért.) A Wawelbe fölfelé sétálva a falon bal oldalt téglákat látunk, évszámokkal: 1921, 1922, 1923. Az első világháborút követően Lengyelország 123 év után visszaszerezte függetlenségét. A téglák annak emlékét őrzik, hogy a téglajegyekből, társadalmi összefogásból, az ott feltüntetett adakozók jóvoltából újjáépítették a várfalat és alighanem a királyi várat is.

A királyi vár termeibe belépőjegy ellenében lehet bemenni. A kassza a Wawel bejáratánál található. Itt áll Tadeusz Kościuszko szobra. Ő „a lengyel Kossuth” (bár két nemzedékkel idősebb). Lengyelország felosztása idejében a lengyel fölkelés vezetője volt; nem lett király, sem herceg, de nemzeti hős igen. Szobra úgy áll a Wawel bejáratánál, ahogy a budai Várban Savoyai Jenőé.

A Wawel-székesegyház egészét szintén belépőjeggyel lehet megtekinteni. Papoknak és kispapoknak ingyenes a jegy, a felnőtt jegy 12 zlotyba kerül, tíz főnél nagyobb csoport tagjai 11 zlotyért válthatnak jegyet.

A székesegyház a királyok temetkezési helye. A főoltáron Szent Szaniszló síremléke található. Szaniszló Krakkó püspöke volt, Szent László királyunk kortársa, szentmise bemutatása közben halt vértanúhalált. Maga a fejedelem, II. Boleszláv ölette meg, akinek ezt követően bujdosnia kellett. Meg sem állt rokona, Szent László udvaráig, majd Ossiachban élt vezeklő életet. (Ossiach és Osijek (Eszék) kiejtése lengyelül hasonló, ezért a lengyelek úgy tudják, hogy ez egy magyarországi település, Ossiach azonban Ausztriában van, Villach mellett. Egy régi ágostonos kolostor található itt, valamint a lengyel fejedelem sírja. Karol Wojtyła krakkói érsekként, ha autóval utazott Rómába, mindig megállt itt és lerótta tiszteletét.) Szent Szaniszló vértanúságának helye egyébként nem a Wawelben található oltár, hanem a „Na Skałce” templom, melynek két tornya a Wawel udvaráról látható, az óvárossal ellenkező irányban.

A Wawel-székesegyház szentélyében egy hatalmas kórust látunk, a kanonokok számára. A templomszentély külső oldalán pedig ott látható a híres fekete kereszt, melyről latin nyelvű felirat hirdeti, hogy előtte imádkozott Hedvig (Jadwiga) király(nő), Nagy Lajos királyunk egyik leánya. Az állam és az egyház arra kérte őt, hogy bontsa föl jegyességét Habsburg Vilmos herceggel, akivel szerelmi házasságot akartak kötni, és menjen férjhez a nála sokkal idősebb litván uralkodóhoz, Jagelló Ulászló fejedelemhez, hogy ily módon egyesüljön a két jogar alatt egy jelentős országterület, mely fel tudja venni a harcot az egyre inkább hatalomra törő Német Lovagrend ellen. Hedvig vallási elkötelezettségből hozta meg döntését, vállalta a személyes áldozatot, a kereszt alá hajtva ezzel férjének fejét, aki aztán megalapozta egy dinasztia hatalmát (Magyarországon is).

Pár lépésre a fekete kereszttől érdemes bemenni a szentségi kápolnába. Mindig van itt legalább egy kedvesnővér, aki adorál a folyamatosan kihelyezett Szentség előtt. Itt található, bal oldalt Báthory István (Stefan Batory) lengyel király síremléke is, melyen a sárkányfogak, a Báthory-címer tipikus alkotóelemei is feltűnnek.

A szentély jobb oldalán helyezkedik el Szent Hedvig fehérmárványból készült síremléke. Egy kis érdekesség: a királynő által is alapított krakkói egyetem hallgatónői napjainkban is eljönnek ide, hogy vizsga előtt kérjék Jadwiga királynő közbenjárását.

A másik oldalon található több mellékkápolna, amelyek közül magyar szempontból kiemelkedik az esztergomi Bakócz-kápolna mása. Ez a kápolna a reneszánsz művészet első előfordulása a Kárpátoktól északra. Bakócz Tamás idejében Jagelló volt a király Budán is, és nála vendégeskedtek gyakran a krakkói Jagelló-hercegek, akik közül az egyik, aki király lett, megépíttette az Esztergomban látott kápolna mását. Ily módon a reneszánsz, mint új művészeti stílus, Itália után Magyarországon (Mátyás király korában), majd Lengyelországban kezdett terjedni.

Jegyeinket felmutatva mehetünk át a bejárati kapurészen, hogy a székesegyház bal oldalán lemenjünk a kriptába. Az első sír Maurus püspöké a XII. századból, majd Sikorski tábornoké következik, aki a londoni lengyel kormány feje volt és repülőbalesetben halt meg Gibraltárnál 1943-ban. Számunkra kiemelkedően fontos Báthory István sírja. Itt találjuk aztán Lech Kaczyński 2010-ben, a szmolenszki repülőgép-szerencsétlenségben elhunyt lengyel elnök sírját is. Valamint Józef Piłsudskiét; ő 1919 és 1935 között játszott fontos szerepet Lengyelország újrateremtésében. (Magyarországon a Károlyi-kormány hadügyminisztere nem akart katonát látni az I. világháború végén, és leszerelte a frontról hazatérő 840 ezer magyar érzelmű katonát, köztük a németajkúakat és a ruszinokat. Lengyelországban 700 ezer embert tudott Piłsudski fegyverbe hívni, és megkötötte a rigai békét 1922-ben, amely által Lengyelország feltámadt hamvaiból.)

Kifelé menet a Wawel udvarában megtekinthetjük az egykori lovagi tornák helyét, majd átmehetünk a Visztula feletti erkélyrészre. A Wawelben járva érdemes megkeresni a sárkány szobrát is. Legendája Krakkó névadó hercegének történetéhez kapcsolódik.

A székesegyházzal szembeni oldalon található az érseki múzeum, amely két szinten, négy helyiségben mutat be szép válogatást a krakkói érsekség értékes darabjaiból és II. János Pál pápa ruházatából. (A Wawel-székesegyházba szóló jeggyel a múzeum is megtekinthető.)

*

A főtér és a Mária-templom

A Wawelből lemenet a Kanonicza utca felé indulhatunk. Régi, tágas kanonoki házak állnak itt. A 18. szám alatt található Dziwisz bíboros háza. Továbbhaladva megérkezünk a Szent Péter és Pál jezsuita templomhoz, melynek bejáratát tizenegy apostol szobra őrzi. Belépve, rögtön balra egy fehér táblán olvashatjuk Karol Wojtyła szüleinek a nevét, akik ebben a templomban kötöttek házasságot.

Ismét továbbhaladva hamar eljutunk a Bar Mleczny-be, mely kiváló ebédlőhely. A kompocik (kompót) mint ital fogyasztható, levesnek a krupnikot ajánlom (krumplileves), főételnek csirkecombot (udko). Mindez salátával együtt bőséges ebéd, 25 zlotyért megkapható.

Folytatva utunkat, a villamos nyomvonala mentén haladva, balra a XIII. századi ferences, jobbra a szintén XIII. századi domonkos templom és kolostor látható. Továbbmenve elénk tárul a főtér, a Rynek, ez a hatalmas, tágas tér, közepén a Posztócsarnokkal, körben mindenütt szabadtéri vendéglőkkel.

A főlátványosság természetesen a Mária-templom (Kosciól Mariacki), amelynek tornyából minden egész órakor felhangzik trombitán a hejnał dallama. (A szó a mi hajnal szavunkból ered, jövevényszóként került a lengyelbe.) A zenész négyszer ismétli meg ugyanazt a dallamot, mind a négyszer ugyanott megszakítva. A hagyomány szerint a város őrének volt hivatva megfújni a kürtöt, ha ellenséget látott a város falainál. 1241-ben is így történt, és a kürtös nem tudta befejezni a dallamot, mert egy tatár nyila átfúrta a torkát. Legcélszerűbb a Mária-templom oldalából meghallgatni a hejnałt, innen a tér zaja nem zavar. A negyedik ismétlés után a trombitás meglengeti karját és üdvözli a téren állókat.

A Mária-templom legfőbb látványossága Veit Stoss (Wit Stwosz) híres szárnyasoltára, melynek belsejében Mária elszenderedését látjuk, az apostolok körében, valamint Mária mennybevételét, a felső kompozíció pedig Mária megkoronázását ábrázolja a mennyben. Az oltárhoz pénzért engedik be a látogatókat (ugyanolyan logikával, mint a Wawel-székesegyházban).

A főtérről visszafelé, a Wawel felé tartva megtekinthetjük a Collegium Maiusnak, a Jagelló-egyetem legrégibb, gyönyörű, XIV. századi gótikus épületének udvarát, majd elhaladhatunk a krakkói érsekség sárga palotája oldalán.

Az Isteni Irgalmasság szentélye, a Wawel, a főtér és a Mária-templom megtekintését mindenkinek ajánljuk, aki Krakkóban jár. Egy nap alatt bejárhatók ezek a helyek. Akinek pedig több ideje van, az természetesen még nagyon sok mindent láthat ebben a csodálatos városban.

Fotó: Borsodi Henrietta

Magyar Kurír