Leó pápa levele a téli olimpia alkalmából: Tartsák tiszteletben az olimpiai fegyverszünetet!

A pápa levele elején a február 6–22. között zajló XXV. téli olimpiai játékok és a március 6–15. között megrendezendő XIV. paralimpiai játékok alkalmából üdvözli a rendezvény résztvevőit és minden érintettjét, jókívánságait fejezve ki nekik – s néhány elgondolkodásra indító pontot is felkínál.

Dicsérve a sportot a Szentatya arról elmélkedik, hogy

a sport sokféleképpen elősegíti az emberi testvériséget, és segíti az embereket abban, hogy a jó és a szent dolgokat kövessék.

XIV. Leó emlékeztet arra, hogy a korábbi olimpiai játékok során elődei hangsúlyozták a sport fontos szerepét az emberiség javára, különösen a béke előmozdításában. Ismét kifejezi elismerését amiatt, hogy az olimpiai fegyverszünetet az elmúlt években újra javasolta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése.

A VII. téli olimpiai játékok Cortina d’Ampezzóban, 1956

A sport mint a béke eszköze

„Egy békére szomjazó világban olyan eszközökre van szükségünk, amelyek véget vethetnek a hatalommal való visszaélésnek, az erőszak megnyilvánulásainak és a jogállamiság iránti közönynek” – hangsúlyozza levelében XIV. Leó.

A közelgő téli olimpiai és paralimpiai játékok alkalmából teljes szívvel arra buzdítok minden nemzetet, hogy fedezzék fel újra és tiszteljék a reménynek ezt az eszközét, az olimpiai fegyverszünetet, a megbékélt világ szimbólumát és ígéretét.”

A sport mint a párbeszéd tere

A pápa a keresztény szerzők írásaiban a sportkifejezések használatát felidézve kiemeli az emberi lény különböző dimenziói, a test és a lélek közötti mély egységet. Gyümölcsöző tapasztalatokat is említ, például Néri Szent Fülöp és Bosco Szent János példáját, akik számára a sport az evangelizáció terepét jelentette.

A II. Vatikáni Zsinatra és a sport jubileumaira utalva a Szentatya arra szólít, hogy a sport megtapasztalása legyen „kiváltságos tér a más vallási hagyományokhoz tartozó testvéreinkkel és nővéreinkkel való kapcsolattartásra és párbeszédre, valamint azokkal, akik egyik vallással sem azonosulnak”.

Megtanulni megbocsátani

Leó pápa az általa űzött sport, a tenisz kapcsán a két játékos felemelő élményét hangsúlyozza, akik határaikat feszegetik, fejlődni igyekeznek, majd örömöt és önmaguk odaajándékozásának képességét tapasztalják meg. Ez a tapasztalat „megszakítja az énközpontúságra való hajlamot”, és elősegíti a csapatmunkát, amelyet, ha nem szennyez be „a profit kultusza”, akkor elősegíti a testvériség növekedését – fogalmaz a Szentatya.

A kortársakkal való együttműködés néha megköveteli, hogy szembenézzünk a konfliktusokkal, illetve, hogy kezeljük a frusztrációkat és a kudarcokat. Szükség van a megbocsátás megtanulására is – emeli ki a pápa. – Így alakulnak ki az alapvető személyes, keresztényi és polgári erények.

Transzhumanizmus és mesterséges intelligencia

A sportesemények szépségét vizsgálva XIV. Leó emlékeztet egy további torzulásra: a versenyek politikai kihasználására, amelyek így a találkozások helyszínei helyett „politikai vagy ideológiai érdekek érvényesítésének színpadaivá” válnak.

Óvatosnak kell lennünk a transzhumanizmus és a mesterséges intelligencia a sport világára gyakorolt ​​hatásával kapcsolatban is, amelyek „a test és az elme mesterséges szétválasztásának kockázatát hordozzák magukban, a sportolót a természetes határokon túl optimalizált, ellenőrzött és továbbfejlesztett termékké alakítva” – figyelmeztet a Szentatya. – Amikor a technológia már nem az ember szolgálatában áll, hanem újra akarja értelmezni azt, a sport elveszíti emberi és szimbolikus dimenzióját, és a testetlen kísérletezés laboratóriumává válik.

Az Egyház lelkipásztori jelenléte a sportban

Szükséges, hogy az Egyház lelkipásztorilag legyen jelen a sport területén, és kínálja fel a kísérés, a megkülönböztetés és a remény szolgálatát – szögezi le a pápa. Hivatkozik a Szentszék hivatalos sportegyesületére, az Athletica Vaticanára – amelyet 2018-ban hoztak létre a Kultúra Pápai Tanácsa égisze alatt – mint egy olyan kezdeményezésre, amely tanúskodik arról, hogy „a sport egyházi szolgálatként is megtapasztalható”. „Így a sport valóban az élet iskolájává válhat, ahol mindenki megtanulhatja, hogy

a bőség nem a mindenáron elért győzelemből, hanem a megosztásból, a mások tiszteletéből és az együtt haladás öröméből fakad”

– mutat rá a Szentatya.

A sport a közjót és a személyes fejlődést szolgálja

„Az Egyház arra hivatott, hogy közel legyen a sport világához – amikor profi szinten űzik, elit versenyként, vagy a siker, illetve a médiamegjelenés lehetőségeként használják; de a tömegsport iránti kifejezett törődés révén is, amely gyakran erőforráshiánnyal küzd, de kapcsolatokban gazdag.”

XIV. Leó arra szólít, hogy „szabadítsuk fel a sportot a redukáló mentalitásoktól, amelyek puszta látványossággá vagy termékké alakítanák”. Levelében a pápa óva int a sport politikai vagy pénzügyi haszonszerzés céljából történő kihasználásából. A sport maradjon hű a személyes fejlődés és a közjó szolgálatára irányuló küldetéséhez – hangsúlyozza levelében a Szentatya.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican Media; Vatican News

Magyar Kurír