Lourdes nem lehet újabb szenvedés forrása – Végleg letakarják a francia kegyhelyen Rupnik mozaikjait

XIV. Leó pápa szeptember 25. és 28. között apostoli látogatást tesz Franciaországba, melynek keretében Párizsba, Saint Denis-be, Lourdes-ba és Metzbe látogat. Jean-Marc Micas tarbes-lourdes-i megyéspüspök egyértelművé tette, hogy a döntés a mozaikok letakarásáról nem ideiglenes intézkedés Leó pápa látogatása alkalmából. Az alkotások eltakarva maradnak, az egyházmegye pedig egyeztetést indít annak eldöntésére, hogy a bazilika homlokzata milyen új díszítést kapjon. Várhatóan művészek és teológusok is csatlakoznak majd ahhoz az egyházmegyei bizottsághoz, amely már jelenleg is vizsgálja az épület jövőjét.

Az időzítés ugyanakkor nem véletlen. XIV. Leó szeptember 26–27-én több mint egy napot tölt majd Lourdes-ban, ahol misét fog celebrálni, találkozik betegekkel és gondozóikkal, valamint részt vesz a hagyományos gyertyás körmeneten. A franciaországi apostoli látogatás programjában szerepel egy zárt körű találkozó visszaélések áldozataival, de a Vatikán nem pontosította, hogy erre Párizsban vagy Lourdes-ban kerül sor.

Jean-Marc Micas hangsúlyozta, hogy Leó pápa látogatása inkább lehetőség a témával kapcsolatos egyeztetések előmozdítására, és nem a döntés oka.

Álláspontját olyan beszélgetések alakították, melyeket visszaélések áldozataival folytatott; néhányan elmondták neki, hogy Rupnik műveinek látványa megnehezíti számukra, hogy visszatérjenek Lourdes-ba. A főpásztor számára ez lelkipásztori probléma, hiszen Lourdes alapvető hivatása éppen az, hogy fogadja azokat, akik sebzettek és vigaszt keresnek. „Az én feladatom annak biztosítása, hogy a kegyhely mindenkit befogadjon, különösen azokat, akik szenvednek” – fogalmazott a püspök. Mindez tehát több mint egy döntés egy konkrét műalkotás sorsáról. Lourdes azzal a kérdéssel néz szembe, hogy

egy szent helyet díszíthet-e egy súlyos visszaélésekkel vádolt művész alkotása, amikor vannak, akiket éppen ez akadályoz meg, hogy elmenjenek a kegyhelyre.

Rupnik ügye jogilag továbbra sincs lezárva. 2023-ban fegyelmi problémák miatt elbocsátották őt a Jézus Társaságából, és jelenleg kánonjogi eljárás folyik ellene a Vatikánban több nő ellen elkövetett szexuális, lelki és pszichológiai visszaélések vádjával. A Szentszéki Sajtóközpont júliusban cáfolta azokat a híreket, miszerint a bíróság már felmentette volna Marko Rupnikot, hozzátéve, hogy a bírák még mindig vizsgálják az ügy dokumentumait. A testület öt bíróból áll, akik nem a Hittani Dikasztériumhoz és nem is a Római Kúriához tartoznak.

Ez a még jogilag lezáratlan helyzet teszi különösen figyelemre méltóvá Jean-Marc Micas döntését a mozaikok végleges letakarásáról. A püspök hangsúlyozta, hogy az alkotások sorsa nem függ majd az ítélettől. Úgy nyilatkozott, még egy felmentő ítélet sem vezet automatikusan azok helyreállításához.

A döntés tehát lelkipásztori jellegű, és nem Rupnik bűnösségének megállapítása.

Lourdes fokozatosan jutott el idáig. A mozaikok 2008-ban készültek a jelenések 150. évfordulója alkalmából, és a világosság rózsafüzérének titkait ábrázolják. Mivel a bazilika homlokzatán helyezkednek el, szinte lehetetlen, hogy a zarándokok ne vegyék észre őket. Miután nyilvánosságra kerültek a Rupnik ellen felhozott vádak, 2023-ban az egyházmegye bizottságot hozott létre, amelynek tagjai visszaélések áldozatai, egyházművészeti szakértők, ügyvédek, műemlékvédelmi szakemberek és a kegyhely káplánjai. 2024 júliusától az alkotásokat nem világítják meg az éjszakai gyertyás körmenetek során. 2025 márciusában letakarták a bazilika bejárata körül található további Rupnik-mozaikokat – Jean-Marc Micas azzal indokolta a lépést, hogy azok megnehezíthetik az áldozatok számára a templomba való belépést. A mostani döntés tulajdonképpen lezárja ezt a folyamatot.

Mindennek van egy szélesebb katolikus dimenziója is, hiszen Rupnik és műhelye világszerte több mint 200 liturgikus tér kialakításában vett részt, többek között Magyarországon is. Lourdes tehát nem egy elszigetelt problémával néz szembe, amikor el kell döntenie, mit tegyen a kiemelt helyen látható műalkotásokkal, amelyek egy súlyos vádakkal szembenéző személyhez kötődnek, hanem egy olyan problémával, amely számos egyházi intézményt, zarándokhelyet és templomot érint. A tarbes-lourdes-i egyházmegye azt a szempontot helyezi előtérbe, hogy egy gyógyulásnak szentelt hely vizuális környezete ne váljon a visszaélések túlélői számára újabb szenvedés forrásává. A kegyhely identitása elválaszthatatlan a betegektől, a kiszolgáltatottaktól és azoktól, akik olyan sebeket hordoznak, amelyek nem mindig láthatók. A megyéspüspök döntése arra utal, hogy egy ilyen helyen

a lelkipásztori gondoskodás megkövetelheti akár egy művészileg értékes alkotás megváltoztatását is, ha annak tágabb jelenléte akadályt jelent éppen azok számára, akiket a kegyhely be kíván fogadni.

A mozaikok tehát eltűnnek a szem elől, de nem az egyházi diskurzusból. A pápa látogatása után az egyházmegye szándéka, hogy újra napirendre tűzi a kérdést: mi váltsa fel a mozaikokat a lourdes-i Rózsafüzér Királynője-bazilikán. A közelgő átalakítás több lesz mint építészeti projekt. Lehetőséget nyújt majd a kegyhelynek arra, hogy eldöntse, milyen vizuális nyelv fejezi ki a legjobban a küldetését az egyházi személyek által elkövetett visszaélések okozta válság után – és arra, hogy a szakrális művészet ismét a vigasz jelévé váljon azok számára, akik gyógyulást keresve érkeznek Lourdes-ba.

Forrás: Zenit

Kiemelt fotó: Merényi Zita; további képek: Sanctuaire Notre-Dame de Lourdes (a fotók 2025 márciusában készültek, amikor a bejárat körüli mozaikokat takarták le)

Szalontai Anikó/Magyar Kurír