Máriaradnán évente tízezrek imádkoznak – Beszélgetés Andreas Reinholz plébánossal

„Üdvözlégy, Úrnőnk, szentséges Királynénk, Istennek szent szülője, Mária…” – Assisi Szent Ferenc imájának kezdő sora az idei máriaradnai zarándoklatok közös mottója is lehetne, hiszen a zarándoklat maga köszöntés, a Szűzanya iránti tisztelet és ragaszkodás kifejezése, akár egyénileg, akár csoportosan történik.

Szent Ferenc imája idén különösen is időszerű, XIV. Leó pápa elrendelte, hogy 2026. január 10-től 2027. január 10-ig hirdessék meg Szent Ferenc különleges évét, amelyben „minden hívő keresztény Assisi Szentjének példáját követve maga is az életszentség példaképévé és a béke állandó tanújává válhat”.

A különleges évet Assisi Szent Ferenc 800 évvel ezelőtti tranzitusa, vagyis 1226. október 3-án az örök életbe való átköltözése alkalmából hirdette meg az Apostoli Penitenciária. Az idei zarándoklatok alkalmával tehát a máriaradnai kegyhelyet felkereső hívek a templomot 1626 és 2003 között gondozó ferences szerzetesekre is emlékezhetnek, értük is imádkozhatnak.

A radnai Kegyelmek Anyja basilica minor titulusa Gyümölcsoltó Boldogasszony, így március 25-én sokan felkeresik a kegytemplomot. Az első idei egyházmegyei szintű lelki programot március 22-én tartják, amikor a magyar nemzetiségű családok nagyböjti lelkinapon, keresztúti ájtatosságon és szentmisén vesznek részt.

A 2025-ös eseményekről, valamint az idei zarándoklatokról Andreas Reinholzot, a máriaradnai kegytemplom igazgatóját kérdezte a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye honlapja. A lelkipásztornak a tavalyi esztendő személyes elismerést is hozott: Lippa város díszpolgárává avatták.

– Az elmúlt év során körülbelül hányan látogattak el a radnai kegytemplomhoz?

– Mindazokról, akik egyénileg, szűk családi, baráti körben vagy kisebb csoportokban keresték fel a bazilikát, nincs kimutatásunk. Azt is csak felbecsülni tudjuk, hogy a liturgikus év során már hagyományosnak mondható búcsújárások alkalmával, például pünkösd, Nagyboldogasszony, Kisboldogasszony, valamint a különböző nemzetiségek, tehát németek, magyarok, szlovákok, bolgárok, horvátok zarándoklatán hányan keresik fel a kegyhelyet.

A nagyobb ünnepeken többnyire két- vagy háromnapos programmal készülünk; a szentmisék mellett szentségimádást, keresztúti ájtatosságot is tartanak az egyes közösségek, és van, hogy ezek a lelki programok párhuzamosan zajlanak. Így lehetetlen pontos számot mondani. Az ezen kívül érkező csoportos zarándoklatokról viszont Boda Ferenc idegenvezetőnkkel minden hónapban vezettünk nyilvántartást, így hát ezt pontosan meg tudom mondani: 27.525. Becslésünk szerint tehát a tavalyi év során összesen mintegy 50-60 ezer hívő és turista kereste fel a radnai kegytemplomot. A 2025-ös jubileumi szentévben a máriaradnai kegytemplom egyike volt egyházmegyénk azon templomainak, ahol a hívek teljes búcsút nyerhettek. A zarándoklatok alkalmával a szervezésben segít Cădărean Ion lippai plébános, valamint Andreea Bodroghi orgonista és kántor.

– Honnan érkeztek a legtöbben?

– Elsősorban a mi egyházmegyénkből, Románián belül pedig főleg Erdélyből, a Székelyföldről és Moldvából. Ami a külföldi országokat illeti, elsősorban Magyarországról, Németországból, Ausztriából. Többnyire azok a zarándokok állnak meg Radnán, akik Erdélyből, a Székelyföldről vagy Moldvából az ismert bosznia-hercegovinai kegyhelyre, Međugorjéba igyekeznek, de azok a turisták is útba ejtik a radnai kegytemplomot, akik ezekbe a régiókba látogatnak. A Szeged-Csanádi Egyházmegyéből és Magyarország déli vidékeiről különösen sokan érkeztek (…).

– A zarándokok milyen lelki programokon vesznek részt?

– Legtöbbször szentmisén és keresztúti ájtatosságon. Mióta sikerült befejezni a keresztúti stációk és az oda vezető út felújítását, egyre többen imádkoznak ott. A stációk fülkéiben lévő szobrokat is részben felújítottuk, részben pótoltuk. Ópáloson lakik egy műépítész, nagyon vallásos, a feleségével minden vasárnap ide járnak templomba. Ő tervezte azt a fából készült nagy méretű keresztet, ami a templom mögött, a keresztút elejénél kapott helyet. A kilenc méter hosszú, több mint kéttonnás kereszthez nagy nehézségek árán sikerült megfelelő fát szerezni, majd a keresztet a helyére illeszteni. 1926-ban – vagyis száz évvel ezelőtt –, Szent Ferenc halálának 700. évfordulója alkalmából a kolostor mögötti dombon felállították Assisi Szent Ferenc márványszobrát, valamint a ferences rend hat másik szentjének – Szent Klárának, Szent Ágnesnek, Szent Erzsébetnek, Páduai Szent Antalnak, Kapisztrán Szent Jánosnak és IX. (Szent) Lajos királynak – a szobrát. Ezeket a szobrokat is felújítottuk. Tavaly a templom orgonájához is új motort kellett vásárolni és beszereltetni.

– Az idei év folyamán is terveznek felújítást?

– Igen. Ugyancsak a kegytemplom mögötti dombon, a keresztút végén lévő Szent Kereszt-kápolnától indulva bal oldalon találhatók a dicsőséges út stációi, amelyek Jézus feltámadása utáni dicsőséges megjelenéseit követik végig egészen pünkösdig. Sajnos a második világháború után az itt állomásozó orosz katonák, mielőtt 1952-ben hazamentek volna, a tizennégy stációból hetet ledöntöttek. Ezeket azóta sem állított helyre senki. Igaz, hogy a kommunista diktatúra éveiben nehéz lett volna a rongálást helyrehozni, az itt lakó ferencesek pedig idősek, betegek voltak, nem vállaltak egy ilyen nehéz munkát. Remélem, hogy a Jóisten ad annyi egészséget, hogy ezt a felújítást még befejezzem. Ha összegyűlik rá a szükséges pénzösszeg, egy év alatt végzünk a felújítással; cég, mérnök, munkás lenne hozzá. A felújítás körülbelül 200-250 ezer lejbe kerülne. (…) A stációkból elvileg hetet fel kell újítani, hetet pedig újonnan készíteni. De mivel a régieknek nincs megfelelő alapjuk, jobb volna a még álló hét stációt is lebontani, és szilárd alapra újra felépíteni. Akkor legalább 150–200 évig nem kellene javítani.

– Idén ugyanannyi zarándoklatra kerül majd sor, mint tavaly?

– Természetesen. Egyházmegyei szintű zarándoklat huszonegy lesz. (…)

A zarándoklatokról részletesen ITT olvashatnak.

Forrás és fotó: Temesvári Római Katolikus Egyházmegye

Magyar Kurír