Megnyitották a 175 éves a Szent István Társulat című kiállítást az Országos Széchényi Könyvtárban

A megnyitóünnepségen köszöntőt mondott Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója; Erdő Péter bíboros, prímás és Sarbak Gábor, a Szent István Társulat elnöke. Közreműködött a Sólyom Quartett.

A Szent István Társulat (SZIT) a legrégibb, a mai értelemben vett könyvkiadó intézmény Magyarországon – hangsúlyozta Rózsa Dávid. „Könyvkiadás tekintetében egyszerre egyházi és világi, identitását illetően nemzeti és katolikus, funkciójában kiadó és nyomda, 175 éve unikális szervezet, amely mindig a közművelődés ügyét szolgálta katolikus szellemben” – mondta a főigazgató. Hozzátette: ezt kiegészítette az a feltételezés, hogy a tudásnak származástól és vagyoni helyzettől függetlenül mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie.

Rózsa Dávid szerint a SZIT jelenléte komoly kulturális változást idézett elő; kezdettől fogva egyszerre szólt az értelmiséghez és a széles olvasóközönséghez. Az OSZK főigazgatója megjegyezte: a katolikus hit és a nyitottság teremti a SZIT inkluzivitását, sokféleségének architektúráját.

Jó most azt ünnepelni, ami az értékteremtésben állandósult – mondta a főigazgató, és hozzátette, hogy az OSZK és a SZIT közös kiállításának kurátorai hónapokon keresztül a hasznosság, az alkotni vágyás, a lényeg zivataros történelmi időkben történő átmentése alapján gondolták át a SZIT 175 évét. Ezt többek között naptárakkal, folyóiratokkal, verseskötetekkel, tankönyvekkel, teológiai és hitbuzgalmi kiadványokkal, szentképekkel, díszalbumokkal, szépirodalmi és ifjúsági kiadványokkal, kottákkal illusztrálják. „Ezek teremtik a SZIT történelmi hajlékának ökonómiáját, ahol bepillanthatunk a hazai katolicizmus egyik legfontosabb kulturális intézményének történetébe, mely nemzeti szinten is jelentős szerepet játszott” – fogalmazott Rózsa Dávid.

Erdő Péter bíboros egészen különös egybeesésnek tartotta, hogy a Szent István Társulat 175. születésnapját a magyar nyelv napján ünneplik. „Ez nem véletlen, mert amikor a társulat alakult, rendkívül érdekes atmoszféra uralkodott Magyarországon” – jegyezte meg a főpásztor, és felidézte: 1836-ban tette először lehetővé egy törvény a magyar nyelv hivatalos használatát is az országban; 1844-ben pedig hazánk kizárólagos, hivatalos nyelve lett. A bíboros szerint ez a nemzetiségek kulturális ébredését is maga után vonta, és nagy felelősséggel bírt azokban az években a nyelvnek és a nyelveknek az új közigazgatási, államigazgatási és tudományos életben való használata. A magyar nyelv ebben a forrongásban egyfajta elsőbbséget élvezett – mondta Erdő Péter. Megjegyezte: 1848 májusában a magyar nyelvet és a magyarságot eufória övezte, és ebben a légkörben alakult meg a Szent István Társulat, melynek célja a jó és olcsó könyvek kiadása volt, katolikus szellemben.

A Gutenberg-galaxisnak tényleg a végén vagyunk? – tette fel a kérdést a bíboros. Kiemelte: hisz abban, hogy a papírra nyomtatott könyvre ma is szükség van, továbbra is van küldetése. Amikor a fényképezést feltalálták, nem szűnt meg sem a grafika, sem a festészet, csak máshova került át a hangsúly. Jelenleg a könyvek világában is egy kis hangsúlyeltolódás van – fogalmazott a főpásztor, és rámutatott a digitális kommunikáció jelentőségére is, hiszen a könyvek így könnyebben hozzáférhetők az olvasók számára. 

A bíboros beszélt arról is, hogy a Szent István Társulat főként magyar nyelvű könyvek kiadásával foglalkozott, és ugyanabban a légkörben született, mint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Ott is az volt az egyik fő célkitűzés, hogy az állami élet és a modern tudományok tartalmát magyar nyelven közvetíteni lehessen, és hatalmas erőfeszítésekkel megszülettek a szakkifejezések.

Erdő Péter szerint jelenleg nagy kérdés az, hogy a modern tudományok világában egy nemzeti nyelv érték és kincs-e, vagy tehertétel. A nyelv kulturális ajándék, főleg ha olyan kiművelt nyelv, mint a magyar. A Szentszék egy liturgikus szöveg jóváhagyásánál kritériumként állítja, hogy a nyelv kellően stabil és kiművelt legyen – mondta a bíboros. Felidézte, hogy néhány évvel ezelőtt milyen óriási teljesítmény volt, hogy sikerült kiadni lovári nyelven a teljes Bibliát, és megtalálták az egyes fogalmakhoz a megfelelő szavakat.

Az emberiségnek értéket és kincset jelent a mi nyelvünk is – fogalmazott Erdő Péter. – Azt a szintet, amit elértünk, meg kell tartani, és használni kell a nyelvet. Ebben egy olyan kiadó, egy közösség, mint a Szent István Társulat, amelyből a 20. század elején megszületett a Szent István Akadémia is, hogy kifejezetten a tudományokkal ápolja a kapcsolatot, rendkívüli hivatással rendelkezik. 

Erdő Péter beszéde után Sarbak Gábor, a Szent István Társulat elnöke megnyitotta a kiállítást, mely a könyvbarátok és a művelődéstörténet iránt érdeklődők, illetve a hazai katolikus közösség számára kiemeleten érdekes lehet.

Fotó: Merényi Zita

Szöveg: Zsuffa Tünde/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye