NE FÉLJETEK! – Szent II. János Pál pápa öröksége

2015. március 27. péntek 12:02

„NE FÉLJETEK! Karol Wojtyła szerepe a szabadság felé vezető úton” címmel tartottak beszélgetést március 26-án a budapesti Lengyel Intézetben. Az est védnöke Alberto Bottari de Castello, Magyarország apostoli nunciusa volt.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Szent II. János Pál pápa történelmi szerepéről és lelki örökségéről szóló est a Lengyel Köztársaság Nagykövetsége és a Lengyel Intézet közös, Történelemórák a szabadságról című rendezvénysorozata, illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) által március 26-án szervezett Lengyel Kultúra Napja program keretében valósult meg, apropóját a szent pápa halálának közelgő tizedik évfordulója adta.

A beszélgetés résztvevői Szuromi Szabolcs Anzelm O.Praem., a PPKE rektora, Mitrovits Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia Történeti Intézetének munkatársa és Krzysztof Mazur, a politikatudomány doktora, a krakkói Jagelló Egyetem munkatársa voltak. 

A rendezvény kezdetén Roman Kowalski, Lengyelország budapesti nagykövete köszöntötte a megjelenteket, majd felkérte az est védnökét, idézze fel Szent II. János Pál pápa alakját és személyiségét.

Alberto Bottari de Castello személyes tanúságtétellel válaszolt a felkérésre. Felidézte 1978 októberét, amikor kimondták az új pápa nevét: „Karol Wojtyła. Mind meghökkentünk. Ki lehet ő? Ezt kérdeztük. Aztán megjelent az erkélyen a maga egyszerűségében és közvetlenségében, és amiket mondott… hogy »távoli országból« jött és hogy »a mi olasz nyelvünkön« szól hozzánk… Mindannyiunkat nagyon megérintett.” 

Az apostoli nuncius részt vehetett annak idején, október 22-én II. János Pál pápa székfoglaló szentmiséjén. Jól emlékszik arra a nagy erejű beszédre, a többször megismételt szavakra: „Ne féljetek!”

„Ne féljetek! Nyissátok meg, sőt tárjátok ki Krisztus előtt a kapukat! Nyissátok meg az Ő üdvözítő hatalma előtt az államhatárokat, a gazdasági és politikai rendszerek határait, a kultúra, a fejlődés és a civilizáció széles mezőinek korlátait. Ne féljetek! Krisztus tudja, hogy »mi lakik az emberben«. De egyedül Ő tudja ezt!”

A hangsúly, ahogy ezt mondta… éreztük hitének és személyiségének erejét – mondta a nuncius, és még két apró, mégis jelentős mozzanatra hívta fel a figyelmet. Ezen az első szentmisén, a Szent Péter téren világi és egyházi méltóságok ültek az első sorokban. Azonban a mise végén az új pápa nem őket üdvözölte először, hanem a fogyatékossággal élő emberekhez ment az oltártól. És egyszerű „hegyi cipőben” volt, emlékezett vissza Alberto Bottari de Castello.

Elmondta, többször jelen lehetett a Szentatya miséin, melyeket szűk körben tartott kápolnájában. Akkor értette meg erejének forrását: II. János Pál pápa a szentmise kezdete előtt imába és csendbe mélyedve térdelt, észre sem vette, ami körülötte történik. Egy másik világban járt. 

A tíz évvel ezelőtti április eleji napokra utalva a nuncius felidézte a szomorúságot, amellyel a pápa távozását kísérte a világ, ugyanakkor a csodálatot is, amelyet a Szentatya ereje és kitartása ébresztett. Alberto Bottari de Castello ezekkel a szavakkal zárta visszaemlékezését: „Éljen Szent II. János Pál pápa! Folytassuk utunkat a bátorságban és reményben, amelyet ő mutatott nekünk.”

Ezt követően került sor a beszélgetésre, melynek moderátora Szerdahelyi Csongor, a Magyar Katolikus Rádió szerkesztője volt. Elsőként II. János Pál pápa történelmi szerepéről szóltak a résztvevők, arról, hogy pápasága hogyan járult hozzá a vasfüggöny lebontásához.

Szuromi Szabolcs Anzelm kiemelte: II. János Pál pápának kétségbevonhatatlan szerepe volt a kommunizmus összeomlásában, ugyanakkor a „Ne féljetek!” üzenet jóval több, mint kommunistaellenes kijelentés. Olyan ember szavai ezek, akinek minden oka megvolt arra, hogy féljen. Ugyanakkor nemcsak a kommunizmussal szembeni állásfoglalása fontos: tiszta, világos szavakkal szólalt fel minden ideológia ellen, amely sérti az emberi személy méltóságát.

Mitrovits Miklós az 1978. októberi konklávé jelentőségét hangsúlyozta: ezen a konklávén a választó bíborosok nem féltek olyan pápát választani, aki a keleti blokkból érkezett. Ahogy nem félt az új pápa sem – amikor megválasztása után a lengyel pártvezetés hivatalos látogatást tett Rómában, határozottan kinyilvánította, haza fog látogatni Lengyelországba. És látogatásai mindig a bátorságról szóltak, és a lengyel társadalomnak is bátorságot adtak.

Krzysztof Mazur arra hívta fel a figyelmet, hogy hajlamosak vagyunk II. János Pál pápát bezárni egy keretbe, miszerint az ő missziója a kommunizmus bukásával véget ért. Kialakult az a vélekedés, hogy az 1989–90-es változások után egyre gyengébb lett a hangja, megkopott alakja – mintha ezután már nem lett volna mondanivalója. Ezek a klisék Lengyelországban is élnek, mutatott rá a lengyel történész, és nagyon leegyszerűsítik a pápa szerepét. Holott 1991-ben, mikor először tért vissza a szabad Lengyelországba, azt mondta: „A történet most kezdődik. Szabadok vagytok, választanotok kell!” Krzysztof Mazur arra biztatott, olvassuk el az ekkor mondott beszédeket, melyekben két lehetséges utat vázolt fel II. János Pál. Az egyik a nyugat-európai modell, melyben a racionalizmusra épül az emberi szabadság, és a vallásnak nincs jelentős szerepe. A pápa ezzel szemben arra figyelmeztetett, Krisztus nélkül, igazság nélkül nincs szabadság. 

A lengyel történész hangsúlyozta Wyszyński bíborosnak a lengyelországi változásokban betöltött szerepét is. Mint mondta, II. János Pál pápa lett a lengyelországi sikerek emblematikus figurája a világ előtt, ugyanakkor a Szolidaritás mozgalom 1980-as kibontakozásának alapja a lengyel katolikus egyház három évtizedes tevékenysége volt, melynek élén Wyszyńsky bíboros állt. 

Végül II. János Pál örökségéről, korunknak szóló üzenetéről kérdezte a moderátor a beszélgetés résztvevőit.

Szuromi Szabolcs Anzelm rámutatott: sokan úgy értékelik II. János Pál pápaságának utolsó öt-hat évét, mint hanyatló és a negatív értelemben vett konzervativizmus felé visszahajló időszakot. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora ezzel szemben a szent pápa írásaira, megnyilatkozásaira irányította a figyelmet, és hangsúlyozta: ugyanaz a sajátos hangnem és stílus jellemzi őket, ugyanazok a vonatkozási pontok és fogalmak köszönnek vissza ezekben is, amelyek kezdettől fogva jellemezték II. János Pál tanítását. Pápasága negyed évszázada alatt felépített egy sajátos koncepciót arról, hogyan kell az egyháznak, a kereszténységnek és az emberi életet és méltóságot tisztelő társadalomnak szerveződnie. Apostoli utazásai alkalmával és különféle politikai szituációkban erőteljesen, erélyesen hangoztatta, míg enciklikáiban finomabban, árnyaltabban fejtette ki ezt a tanítást. De mindig ugyanazt tanította. Pápaságát a „Ne féljetek!” üzenettel kezdte, és azzal is zárta.

Mitrovits Miklós II. János Pál pápa 1981-ben megjelent Laborem exercens kezdetű enciklikáját emelte ki, melyben az emberi munkáról, valamint a tőke és a munka viszonyáról is kifejtette tanítását. Mindez összhangban és összefüggésben van a ’90 utáni, a szocializmus és kapitalizmus közötti „saját útra” vonatkozó tanításával. Ezek a tanítások ma is aktuálisak lehetnek, nem kellene eltenni őket a könyvtár polcaira – fogalmazott a történész.

Krzysztof Mazur arra hívta fel a figyelmet, hogy II. János Pál pápa szándéka mindig az volt, hogy univerzális igazságokat mondjon az emberről.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy az egy évvel ezelőtt szentté avatott lengyel pápa tanítása és életműve egy évtizeddel halála után is élő és megkerülhetetlen örökség.


Fotó: Thaler Tamás

Borsodi Henrietta/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Nézőpont
Vezető híreink - olvasta már?
ferenc-papa-uzenete-hivatasok-55-vilagnapjara
Ferenc pápa üzenete a hivatások 55. világnapjára

Húsvét negyedik vasárnapján, idén április 22-én tartjuk a papi és szerzetesi hivatások világnapját. Ferenc pápa ez évi üzenetének témája: Meghallani, megfontolni, megélni az Úr hívását.

2018. április 21. szombat
a-biblia-uzenete-jo-pasztor-es-jo-nyaj
A jó pásztor – és a jó nyáj…

Húsvét 4. vasárnapja – Gondolatok az olvasmányokhoz (ApCsel 4,8–12; 1Jn 3,1–2; Jn 10,11–18)

2018. április 21. szombat