2026. augusztus 21., péntek
Szent X. Piusz pápa
Grácia, Hajna
Szent X. Piusz pápa
Grácia, Hajna
Kegyeleti megemlékezést tartanak Bátán a mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából. A Szent Vér-bazilikában felravatalozták annak a mintegy negyven embernek a földi maradványait, akiknek a csontjait a helyi Klastromhegyen végzett régészeti feltárások során találták meg.
A középkorban a bátai Klastromhegyen állt a bencés rend Szent Mihályról nevezett monostora, amely a 14. század végétől híres búcsújáróhely lett az ott történt eucharisztikus csoda következtében.
Eucharisztikus csoda Bátán
A Tolna megyei Bátán az 1350-es években történt eucharisztikus csoda: az átváltoztatott szentostya vérezni kezdett egy miséző pap kezében. A Szent László király által 1093-ban alapított bencés apátság a vérző ostya (sanguinolens Hostia) tisztelete révén a középkori Magyarország egyik legjelentősebb zarándokhelyévé és nemzeti szentélyévé vált. A különleges ereklyét gótikus úrmutatóban őrizték, és a főbb ünnepeken mutatták fel a hívőknek. A helyet IV. Jenő pápa 1434-ben hivatalosan is búcsújáró hellyé nyilvánította, és az évszázadok során a magyar királyok is rendszeresen felkeresték. Báta ma hazánk egyetlen Szent Vér-kegyhelye.
Történetéről részletesebben ITT írtunk.
A templom körül már a 11. századtól kezdve, egészen a török pusztításig temetkeztek. 1539-ben éppen Úrnapján ütöttek rajta a törökök a monostoron, amikor nagy sokaság vehetett részt a kegyhely főbúcsúján. A pápai nuncius Rómába küldött korabeli jelentése szerint a törökök mintegy tízezer embert gyilkoltak meg vagy hurcoltak el fogságba.
A középkorban eltemetett emberek csontjai három jelentősebb régészeti feltárás során kerültek felszínre. A körülbelül negyven ember földi maradványait tartalmazó két nagy koporsót a bátai Szent Vér-bazilika Szent Sír kápolnájában ezekben a napokban ravatalozták fel.
A mohácsi csata 500. évfordulójához kapcsolódóan, a III. Báta-Mohács lovagi zarándoklat keretében, augusztus 28-án kerül sor a középkori földi maradványok ünnepélyes újratemetésére. A kegyeleti esemény este 22 órakor ünnepi szentmisével kezdődik a Szent Vér-bazilikában, majd a szertartást követően a maradványokat a jelenlévő lovagok kíséretében helyezik örök nyugalomra a bazilika parkjában kialakított emlékhelyen.
(Az augusztus 28–29-i szentmise plakáton szereplő időpontja a Mohácsra tervezett közéleti jubileumi események miatt módosult – a Szerk.)
III. Báta–Mohács Lovagi Zarándoklat
A hagyományőrzést fókuszba helyezve a Történelmi Hadi Akadémia Alapítvány a mohácsi csata 500. évfordulójára méltó megemlékezéssorozatot szervez az 1526-tól megszűnt lovagi zarándoklatok hagyományának újjáélesztésével. A rendezvénysorozat következő eleme az augusztus 29-én induló III. Báta–Mohács Lovagi Zarándoklat.
Az 1120-as évektől kezdve a lovagi életforma természetes részévé vált a zarándoklatokon való részvétel, amelynek fő célja a természetfelettivel való kapcsolódás vallásos vágya volt. Az 1526-ban bekövetkezett katasztrofális vereség a törökök ellen a mohácsi csatát történelmünk egyik kitörölhetetlen eseményévé tette. 1526-ban II. Lajos király az ország vezetőivel a bátai kegytemplomban járult a szentségekhez, itt tartották a mohácsi csata előtt az országtanács utolsó ülését és innen indult a sereg a végzetes csatába. A magyar királlyal együtt áldozott a 26 ezer magyar lovag is, mielőtt a mohácsi mezőre vonult volna.
A zarándoklat útvonala a bátai Szent Vér-kegytemplomtól a mohácsi Magyarok Nagyasszonya plébániatemplomig vezet.
További részletek az esemény Facebook-oldalán.
Szöveg és fotó: Sümegi József diakónus, a bátai kegyhely őre
Forrás: Pécsi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
2005-2015 © Magyar Kurír
Cím: 1068 Budapest, Városligeti fasor 42. | Postacím: 1406
Budapest, Pf.: 100. | E-mail: mk@katolikus.hu | Adószám:
19719445-2-42
Impresszum | Médiaajánlat | Jognyilatkozat | Adatkezelési
tájékoztató
6