Hugh O’Flaherty ír pap a Római Kúriában betöltött pozícióját felhasználva rejtegette a náci erők elől menekülőket – zsidókat és dezertált olasz katonákat – Róma 1943. szeptemberi megszállásától 1944 júniusáig. Becslések szerint 6500 személyt mentett meg. Kolostorokban, gazdaságokban, magánházakban, a Vatikán lakóhelyiségeiben, még Castel Gandolfóban is bújtatta, mielőtt biztonságosabb helyre csempészte őket.
A második világháború idején esténként sokszor a Szent Péter-bazilika lépcsőjén állt, a félhomályban. A német megszállók pedig, akik nem léphettek be a semleges vatikáni területre, dühösen csak nézhették, ahogy O’Flaherty fogadja a menekülteket.
A németek számára O’Flaherty rejtélyes és provokatív figura volt, Rómában ő volt a „legkeresettebb” ember az SS számára. Az ír pap segítői hálózata egyházi feletteseinek engedélye nélkül jött létre, bár XII. Piusz pápa végül rájött, hogy mi történik a Vatikán falain belül. O’Flaherty éjszakánként álruhában elhagyta a Vatikánt, hogy felkesse azokat az embereket, akiknek segített.
Herbert Kappler, a Gestapo ezredese, az SS római biztonsági szolgálatának parancsnoka több sikertelen kísérletet tett O’Flaherty elfogására, elrablására és meggyilkolására. Állítólag egyszer a Gestapo egy merénylőcsoportja elfogott négy svájci gárdistát a Szent Péter-bazilikában, akik aztán néhány jugoszláv menekülttel együtt megleckéztették a németeket, és kiutasították őket a Vatikán területéről.
A második világháború után XII. Piusz pápa pápai prelátussá nevezte ki Hugh O’Flahertyt.
Hugh O’Flaherty atya szobra az írországi Killarney-ben
A világháború után Herbert Kapplert életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték – többek között a Fosse Ardeatine-i barlangoknál történt mészárlásban való közreműködése miatt. Hugh O’Flaherty volt az egyetlen látogatója a Róma melletti Gaeta börtönben. Az ír pap minden hónapban meglátogatta. 1959-ben pedig megkeresztelte a katolikus hitre tért Kapplert.
A „vatikáni Pimpernel” nevet a Vörös Pimpernel nevű fiktív regényalakról kapta, aki a történet szerint a francia forradalom idején merész angol arisztokrataként álruhák és bátor akciók segítségével mentette meg a francia nemeseket a guillotine-tól.
*
Hugh O’Flaherty Írországban, Cork megyében született. Családja később Killarney-be költözött, ahol apja a város golfklubjának igazgatója volt.
O’Flahertyt 1925-ben szentelték pappá Rómában. Ezt követően Egyiptomban, Haitin, a Dominikai Köztársaságban és Csehszlovákiában látott el diplomáciai szolgálatot a Vatikán képviseletében. Visszatérve Rómába újra a Római Kúria szolgálatába állt.
Betegség miatt 1960-ban hazatért Írországba. Cahersiveenben, nővére otthonában halt meg 1963. október 30-án.
Az ír életrajzi lexikonban többek között ezt olvashatjuk: „a pápai nuncius titkára volt az észak-olaszországi szövetséges hadifogolytáborokban, O’Flaherty elkezdett segíteni zsidóknak, disszidenseknek, dezertált olasz katonáknak és másoknak, akik az olasz fasiszta kormány elől menekültek”.
Forrás: Catholic News Agency/Patrick J. Passmore; Romkat.ro
Fotó: CNA
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria

