Kazahsztán és a helyi katolikus egyház rövid története

Kazahsztán a világ kilencedik legnagyobb területű országa, ám ehhez viszonyítva kevés, 19 millió lakosa miatt népsűrűsége igen alacsony, mindössze 7 fő négyzetkilométerenként.

A közép-ázsiai ország fővárosa Nur-Szultan, amelyet 2019-ben neveztek át az elnökről, korábbi neve Asztana volt. Az ország hivatalos nyelve a kazah és az orosz. A lakosság 63 százaléka kazah származású, 24 százaléka orosz, 3 százaléka üzbég, 2 százaléka ukrán. Vallási megoszlása: a népesség 70 százaléka muszlim, 25 százaléka ortodox keresztény.

Kazahsztán területe a kőkorszak óta lakott; éghajlata és domborzata a nomád állattartás számára a legkedvezőbb. Lehetséges, hogy az itt fekvő sztyeppéken háziasították a lovat. E föld ősi városai hosszú ideig a Keletet Nyugattal összekötő Selyemút fontos megállóhelyei voltak.

A mai Kazahsztán déli területe a 10. században a szeldzsuk török birodalom része volt. A 13. században Dzsingisz kán birodalma alá tartozott; tartósabb állam csak a 13. század eleji mongol hódítással jött létre. A Mongol Birodalomban közigazgatási egységet szerveztek a mai Kazahsztán területén, ebből fejlődött ki a Kazah Kánság.

A kazahok a 19. század közepétől orosz uralom alá kerültek. Az ország 1920-ban csatlakozott Kirgiz Tagköztársaság néven Szovjet-Oroszországhoz; nevét 1925-ben Kazah Tagköztársaságra változtatták, amely a Szovjetunió felbomlásáig, 1991-ig így maradt. A függetlenség kikiáltása után csatlakozott az ország a FÁK-hoz.

Államformája jelenleg köztársaság, kormányformájú elnöki rendszerrel. A függetlenség kikiáltása utáni első években jelentős reformokat hajtottak végre, de fennmaradt a szovjet típusú gazdaság és az egypártrendszer. Nurszultan Nazarbajev 1989-ben lett a Kazah Kommunista Párt feje, 1991-ben köztársasági elnökké választották. Jelentős lépéseket tett a piacgazdaság bevezetése érdekében.

A fővárost 1997-ben átköltöztették, és 1998 májusában ákeresztelték Asztanára, majd 2019-ben kapta az elnökről az új, Nur-Szultan nevet.

Kazahsztán igyekezett jó kapcsolatot ápolni az Egyesült Államokkal és Oroszországgal is. 2000 óta jelentős gazdasági növekedés zajlott az országban; nagy kőolaj-, földgáz- és ásványkincskészletet tártak fel. A demokrácia kialakítása azonban nem sikerült. Nurszultan Nazarbajev elnök idővel egyre tekintélyelvűbb rendszert épített ki; 2019-ben váratlanul lemondott. Utóda, az ország második elnöke Kemeluli Tokajev, aki a 2019 júniusában tartott előrehozott elnökválasztáson a szavazatok 72 százalékát kapta.

*

Szent Lajos francia király 1253-ban ferences misszionáriusokat küldött kazah földre, hogy innét továbbhaladva lépjenek kapcsolatba Mongóliával. 1278-ban III. Miklós pápa az egész közép-ázsiai térséget ferences misszióvá nyilvánította. XXII. János pápa 1320 körül még köszönőlevelet írt a nagykánnak a keresztények iránti jóindulatáért, majd évszázadokig tartó csend borult a helyi maroknyi katolikus keresztény közösségre. Az orosz uralom alatt az ortodox egyház szervezete épült ki; katolikusok csak a 20. század elején jelentek meg ismét. Az első világháborúban sok katolikus hadifogoly érkezett a területre; a Kazahsztán északi részén fekvő Petropavloszk város ötezer fős katolikus közösséget számlált, akikhez később a szovjet rezsim alatt ide deportált katolikusok is csatlakoztak.

Döntő fordulatot 1992 októbere hozott, amikor Kazahsztán diplomáciai kapcsolatot vett fel a Szentszékkel, majd az 1998-as egyezmény, mely biztosította a katolikusok szabad vallásgyakorlatát.

A legjelentősebb esemény Szent II. János Pál pápa 2001. szeptember 22. és 25. közötti apostoli látogatása volt. A Szentatya a „Szeressétek egymást!” mottó jegyében Kazahsztánt a „találkozás, a kapcsolat, az újdonság földjének” nevezte.

A Szent II. János Pál pápa által elindított, a világ vallási vezetőinek Assisiben tartott első, béketalálkozója nyomán (1986), valamint a 2001. szeptember 11-i terrortámadás fájdalmas tapasztalatát követően Nurszultan Nazarbajev elnök kezdeményezte 2003-ban a világ és hagyományos vallások vezetőinek az akkori Asztanában tartott kongresszusát, melynek újabb fordulójára érkezett Ferenc pápa szeptember 13-án a közép-ázsiai országba.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír