Egy országépítő – 150 éve született Klebelsberg Kunó

A fenti mondatokat gróf Klebelsberg Kunó (1875–1932), a Bethlen-kormány kiemelkedő vallás- és közoktatásügyi minisztere (1922–1931) mondta az Országos Gyermekvédő Liga közgyűlésén 1926. április 25-én. 

Klebelsberg a trianoni tragédia után a kultúra, oktatás, tudomány, egészségügy, művészetek, sport kiemelt fejlesztésében látta a nemzet megmentésének és az ország felépítésének egyedüli útját. Ennek érdekében a nemzeti jövedelem tíz-tizenöt százalékát fordította e célokra, ami nemcsak hazai, hanem nemzetközi tekintetben is egyedülálló. Minisztersége során építtette fel és szervezte meg a Pozsonyból menekült pécsi, a Kolozsvárról elűzött szegedi és a debreceni egyetemeket huszonegy, Európa élvonalába tartozó klinikájukkal, továbbá négy főiskolát, így a kontinens élvonalába tartozó Testnevelési Főiskolát, a hasonló hírességű margitszigeti sportuszodát, ötezer népiskolát, ötszáz óvodát.

Az egyetemek építését mindenütt a klinikákkal, azon belül is a gyermek- és szülészeti klinikákkal kezdte. „A magyar kultuszminiszter a magyar gyermek minisztere. Ezért illik, hogy munkáját a gyermekklinika emelésével kezdje meg. De gyermek-egészségügyünk állapota is rákényszerít bennünket arra, hogy a gyermek- és csecsemőgyógyászat ügyével a legnagyobb szeretettel foglalkozzunk. Hiszen Magyarországon egyenesen megdöbbentők a csecsemőhalálozásra vonatkozó statisztikai adatok. Egyetemépítő programom élére tehát a szülészeti és gyermekklinikák építését állítottam. Ennek eredményeképpen az elmúlt 2 évben már megnyitottam Pécsett a gyermekklinikákat 120 ággyal és Debrecenben egy másikat 120 ággyal. (…) Szegeden a gyermekklinika mögött még e hónapban megkezdjük a nőgyógyászati és szülészeti klinikának, a magyar anya klinikájának munkáit” – írja a szegedi gyermekklinika, egyben az egyetem alapkövének letételekor, 1926. október 5-én, ezzel is hangsúlyozva a gyermekellátás kiemelt fontosságát.

Avatóbeszédében többek között ezt mondja: „De ki képviseli a szebb jövő reménységét? A magyar gyermek. A magyar gyermeket tehát nemcsak tanítani kell, hanem egészségét, életét óvni talán még nagyobb nemzeti kötelesség. Nem puszta véletlen tehát az, hogy a szegedi egyetem hatalmas telepének az építését a gyermekklinikával kezdtük, mely nemcsak Szegednek lesz speciális gyermekkórháza, hanem egyúttal a gyermekorvosok képzésének főiskolája.”

Az új gyermekklinika két év és négy hónap alatt készült el, és a kor legmodernebb elvárásainak is megfelelt: volt bakteriológiai, fotó- és kémiai laboratórium (elektromos pH-mérővel!), EKG, röntgen, könyvtár, tanterem, szeptikus és aszeptikus műtő, kísérleti állatműtő, játszószobák, levegőztető balkonok, orvos-, nővér- és apácaszállások, kápolna. A fertőző betegek külön épületet kaptak, amely hasonló felszereltségű volt. Klebelsberg a Pesti Naplóban írja: „Csak legutóbb is büszkén mutattuk a svéd pénzügyminiszternek a szegedi gyermekklinikát, mint Európának egyik legtökéletesebb ilyen intézményét.”

Nyugat-Európában, így Bécsben, Rómában, Berlinben, Párizsban, a vezető- és posztgraduális képzés céljából hozta létre a Collegium Hungaricumok egész hálózatát, a magyar kultúra és tudomány „őrszemeit”, ahol a háború előtti és utáni vezető értelmiségeink, iskolateremtőink színe-java tanulhatott. Gyümölcsöző kapcsolatokat épített ki az amerikai Rockefeller Alapítvánnyal, amely önzetlen segítségével felszerelte a klinikákat és kiküldte Nyugatra, tanulmányútra a tehetséges fiatal orvosokat. Az alapítvány szegedi elnökévé Szent-Györgyi Albertet tette meg, akit Klebelsberg hívott haza Cambridge-ből, tanszéket biztosítva számára. Máig is ő az egyetlen Nobel-díjasunk, aki itthon, Szegeden működött, és így nyerte el a rangos kitüntetést. Klebelsberg tudománypolitikáját fémjelzik olyan kiemelkedő, iskolateremtő gyermekgyógyász professzorok is, mint Heim Pál, Hainiss Elemér, Kerpel-Fronius Ödön, Kramár Jenő, Waltner Károly és mások.

Klebelsberg megépítteti az Országos Közegészségügyi Intézetet, a kontinens vezető intézményét, melynek vezérkarát szintén az USA-ba küldi tanulmányutakra. Kiemelkedő államtitkárának, Johan Bélának, Európa első számú egészségnevelőjének köszönhető a világviszonylatban is kiemelkedő védőoltási rendszerünk megszervezése, valamint az ugyancsak hasonló hírességű terhes- és csecsemővédelmi hálózat kiépítése, melyet még a 80-as években is megcsodáltak a svédek. Fénykorát élte az iskola-egészségügy, az egészségügyi ismeretek tanítása kötelező tantárgy lett, melyet orvosok oktattak.

Az ötezer népiskola nemcsak oktatási, hanem kulturális és egészségügyi központ is volt. Ezek háromszobás tanítói lakással, tangazdasággal, gyakran orvosi rendelővel és védőnői lakással, kápolnával is rendelkeztek. Itt végezték az egyházak is lelkigondozói tevékenységüket. „Én minden kulturális intézményhez a végsőkig ragaszkodom. Ragaszkodom az utolsó óvodához, egy pici dunántúli faluban is” – mondta a pécsi egyetem felavatásakor. Ötszáz új óvodája elsősorban az ipari körzetekben létesült. Az óvónőképzést két évről négy évre emelte.

Klebelsberg kultuszminisztersége idején, az ő irányítása alatt zajlott le a magyar közoktatás egyik legnagyobb és legsikeresebb reformja az óvodától az egyetemig. Az 1924. évi XI. törvény biztosítja, hogy „a tanulót vallásos alapon erkölcsös polgárrá nevelje, hazafias szellemben általános műveltséghez juttassa”. A vallásos nevelésbe valamennyi vallás, felekezet beletartozott. Kiemelt feladat lett a nyelvek, a testnevelés és az egészségügyi ismeretek oktatása.

„Én a magyar oktatótól, kezdve a kis óvónőn fel az egyetemi tanárig, megkövetelek egyet: ne csak tanítsa, hanem szeresse a magyar gyermeket. (…) Én tanuló és szorgalmas, de emellett játékos magyar gyermeket akarok. Mert csak játékos, eleven magyar gyermekből lehet derűs, dolgos magyar férfi.”

Klebelsberget sokat foglalkoztatta a tehetséges gyermekek, fiatalok felkutatása és megőrzése. Vallotta, a nemzet sorsát meghatározza, hogy a tehetséges emberek idejében megfelelő állásba jutnak-e. „Kevés ország van széles e világon, ahol aránylag több lenne a tehetség, mint Magyarországon. De még kevesebb ország van, ahol a tehetség teljes kifejlődésének annyi gátja lenne, mint éppen nálunk” – mondta. Külön törvénnyel szabályozta, hogy a tehetséges falusi gyermekeket neki jelentsék, hogy sorsukat nyomon követhesse, és ösztöndíjjal gondoskodhasson róluk.

Klebelsberg hozta létre az ország első gyermekpszichológiai intézetét a szegedi egyetemen, és az első pályaválasztási tanácsadó irodákat. Ekkor rendezték meg az első gyermeknapot, anyák napját, madarak és fák napját, az első könyvhetet. Ekkor indultak el a középiskolai tanulmányi versenyek, iskolai filmvetítések, szülői értekezletek. Meghatározó szerepe volt a Magyar Rádió létrehozásában, ahol elindult a népszerű Szülők Iskolája, neves gyermekorvosok részvételével. Fellendült a gyermekirodalom (Benedek Elek, Móra, Gárdonyi és mások), valamint a tankönyvírás, széles körű szabadsággal. Ezerötszáz iskolakönyvtár, ezerötszáz népkönyvtár létesült. Ekkor lett március 15-e nemzeti ünnep és iskolai ünnepség. Megtiltották a tizennyolc éven aluliak szeszfogyasztását és bizonyos filmek esetében a tizenhat éven aluliak mozilátogatását. Klebelsberg rendelettel írta elő gyermekjátszóterek létesítését. 

Klebelsberg valósított meg hazánkban először tudatos tudománypolitikát, melyben fontos szerepet szánt a természettudományok, az orvostudomány művelésének. Az élettani, biológiai kutatások kiemelt fejlesztését, a posztgraduális képzést szolgálta a Tihanyi Biológiai Intézet létrehozása, mely Európában páratlan volt. Számos kiemelkedő gyermekgyógyászunk kutathatott és egyben pihenhetett is itt. Klebelsberg kultúrdiplomáciájának köszönhetőek a korábban nem létező francia, amerikai és angol tudományos kapcsolataink is.

Kultúr- és tudománypolitikáját fémjelzi több Nobel-díjasunk. Nem véletlen, hogy a Nature harmadik évezredbeli első száma vezető szerkesztőségi közleményének címe: A 20. századot Magyarországon csinálták. Ekkor kezdődött el a napjainkig tartó olimpiai sikersorozatunk. Az analfabetizmus drasztikus csökkenése miatt hazánk az írástudatlanság számarányát tekintve azonos szintre került a nyugat-európai országokkal. A lakosság arányához viszonyítva Magyarországon volt a világon a legtöbb orvos, megelőzve Svájcot, Németországot, az USA-t! Megduplázódott a gyógyintézetek száma. Drasztikusan csökkent a fertőző betegségek száma, a kettő és kilenc év közötti gyermekek halálozási aránya Európában egyike volt a legkedvezőbbeknek. A magyar egészségügy egy szinten volt Ausztriával, Olaszországgal. Klebelsberg oktatás- és tudománypolitikájának meghatározó szerepe volt a modern magyar gyermekgyógyászat létrejöttében. 

Klebelsberg végső, ünnepélyes búcsúztatásának befejezésekor Szegeden egy kis tanyasi gyerek néhány szál virágot hozott a sírjára, szalagján a felirat: „Hálája jeléül Dobó Józsika.” 1938-ban Szent-Györgyi Albert így emlékezett vissza Gazdájára – ahogy ő hívta a kultuszminisztert: „Az én dolgozószobámban mindig van egy cserépnyi zöld növény Klebelsberg Kunó gróf képe alatt, jeléül annak, hogy ő még ma is él közöttünk.”

Klebelsberg alkotásai és gondolatai ma időszerűbbek, mint valaha: „A magyar anya, aki világra hozza az újszülöttet, és a magyar tudós, aki kutat és tanít, ugyanazt szolgálja: Magyarország feltámadását.”

Szerző: Hencz Péter

Fotó: Wikipédia

Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2025. november 23-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.