Ferenc pápa a kínai katolikusoknak: Imádkozzunk a békéért a Sösani Szűzanyához!

1924. május 15. és június 12. között tartották Sanghajban az első és mindmáig egyetlen kínai katolikus zsinatot, amelyre emlékezve nemzetközi konferenciát rendeztek a Pápai Urbaniana Egyetemen. A Fides missziós hírügynökség és a kínai lelkipásztorkodásért felelős bizottság szervezte az összejövetelt 100 évvel a kínai zsinat után: történelem és jelen között címmel. Ferenc pápa videoüzenetet küldött a május 21-i megnyitóra, amelyen felszólalt többek között Pietro Parolin bíboros államtitkár, Luis Antonio Tagle bíboros, az Evangelizációs Dikasztérium alprefektusa és Joseph Sen Bin sanghaji püspök.

Üzenetében a pápa fontos lépésnek nevezte a kínai katolikus egyház életében a száz évvel ezelőtti zsinatot. Az akkori zsinati atyák valóban szinodális tapasztalatot éltek át, és jelentős döntéseket hoztak. A Szentlélek egyesítette őket, összhangot teremtett köztük, és olyan utakra vezérelte őket, amelyeket el sem tudtak volna képzelni, legyőzve fenntartásaikat és ellenállásukat – így vezeti a Lélek az Egyházat. Távoli országokból érkeztek szinte mindnyájan, mert csak később,

a zsinat során érlelődött meg az elhatározás, hogy a Kínában született papokra és püspökökre bízzák az egyházmegyék vezetését.

Olyan nagy misszionáriusok nyomába léptek, mint Matteo Ricci, és mindent megtettek, hogy Pál apostolhoz hasonlóan elvigyék a feltámadt Krisztus hírét, és tanúskodjanak róla.

A kínai zsinat szervezőjeként és elnökeként nagy szerepe volt a munkálatokban Celso Costantini érseknek, az első kínai apostoli delegátusnak, akit XI. Piusz pápa bízott meg a zsinat vezetésével. Valódi missziós hozzáállással megfogadta a Maximum illud kezdetű apostoli levél tanításait, melyet XV. Benedek pápa adott ki 1919-ben a missziókról. Costantini érsek egyszerűen azt vallotta, hogy az Egyház küldetése az evangelizálás, nem pedig a gyarmatosítás. A sanghaji zsinaton többek között neki köszönhetően termékeny gyümölcsöket hozott a Szentszék és a kínai katolikus egyház közötti szeretetközösség, az egész kínai nép javára. Nemcsak a téves irány korrigálásáról volt szó azonban a száz évvel ezelőtti zsinaton, egyfajta stratégiaváltásról, hanem arról is, hogy az Egyházhoz és küldetéséhez megfelelőbb utakat választottak, pusztán Krisztus kegyelmében, az ő vonzerejében bízva.

Az első kínai zsinat résztvevői a jövőbe tekintettek, az ő jövőjük pedig a mi jelenünk

– mutatott rá üzenetében a pápa.

A kínai katolikusok szeretetközösségben Róma püspökével tanúságot tesznek hitükről ott, ahol élnek az irgalmasság és a szeretet cselekedeteivel is. Tanúságtételükkel valóban hozzájárulnak a társadalmi együttélés összhangjához, közös otthonunk építéséhez. Aki Jézust követi, szereti a békét, és együtt halad mindazokkal, akik a békéért munkálkodnak, egy olyan korban, amikor embertelen erők működését látjuk, melyek úgy tűnik, hogy fel akarják gyorsítani a világvége eljövetelét. Ahogy a sanghaji zsinat atyái a jövőbe tekintettek, és elzarándokoltak a sösani (sheshani) Mária-kegyhelyre, úgy mi is előrenézhetünk a jövőbe, és új utakat kereshetünk az evangélium bátor hirdetésére és az arról való tanúságtételre.

Május hónapban, melyben Isten népe különösképpen a Szűzanyára bízza magát, sok kínai testvérünk elzarándokol a sösani kegyhelyre, hogy imáit és reményeit Jézus Anyjának közbenjárására bízza. Május 24-én tartjuk Szűz Mária, a keresztények segítsége ünnepét, ekkor az egész világegyház kínai testvéreinkkel együtt imádkozik, ahogyan azt XVI. Benedek pápa kérte a kínai katolikusoknak szóló levelében. Ferenc pápa is elzarándokol lélekben a Sösani Szűzanyához, és azt kéri, hogy az egész világon fohászkodjunk közbenjárásáért, hogy mindenütt győzedelmeskedjen a béke. Mária, keresztények segítsége, Sösani Miasszonyunk, imádkozz értünk!

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír