Arra születtünk, hogy megtanuljunk szeretni – Átadták a Szent Erzsébet rózsája díjat Budapesten

A díj átadásán jelen volt Székely János szombathelyi megyéspüspök, az MKPK elnöke, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Németh Gábor, az MKPK titkára; Áder János és felesége, Herczegh Anita, a Katolikus Karitász jószolgálati nagykövete, a Regőczi István Alapítvány a Koronavírus Árváiért létrehozói, amely kuratóriumának Anita asszony az elnöke. Az ünnepségen jelen volt Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász országos igazgatója, Szemerei János evangélikus püspök, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, továbbá az egyházmegyék és szerzetesrendek, az állami, társadalmi és kulturális élet képviselői és a korábbi díjazottak.

Székely János ünnepi köszöntőjében elmondta: Árpád-házi Szent Erzsébet a világ szerencsésebb részére született II. András magyar király lányaként, de hamar átkerült a szegények oldalára. Wartburg várában gyakran olyan ételt tettek az asztalra, amelyet szegényektől vettek el; Erzsébet elhatározta, nem eszik ezekből. A puszta léte néma forradalom, felkiáltójel volt: egyszerű ruhákat hordott, a szegény emberek között haladt a körmeneteken, árvaházat alapított, ahol az árvák édesanyának szólították őt. Látogatta a betegeket, szegényeket is, és keresztanya lett a legszegényebb családokban.

Az MKPK elnöke XIV. Leó pápa Dilexi te (Szerettelek téged) kezdetű apostoli buzdításából kiemelte, hogy az élő Isten az égő csipkebokorban úgy mutatkozik be, mint aki látta Egyiptomban népe nyomorúságát, ismeri a szenvedését, megrendíti a szegények fájdalma.

Ha Isten szívéhez közel akarunk kerülni, kell hogy szíven találjon minket is a szegény ember szenvedése”

– idézte a püspök a Szentatya szavait, melyek a mai világ mentalitásától távol állnak, hiszen hat másodpercenként éhen hal egy éhező gyerek, noha a fegyverekre költött összeg egy százaléka elég lenne az éhezés felszámolására. Ugyanígy probléma a tiszta ivóvíz hiánya, és hogy Afrikában 30 millió kisgyerek nem járhat iskolába. Leó pápa apostoli buzdításában felidézi, Szent Ferenc megtért, amikor átölelte a leprást. „Gesztusával az Egyház új tavaszát hozta el.” Székely János hozzátette, a keresztény üzenet szíve, hogy a világ szeretetből van, Atya, Fiú és Szentlélek örök szeretetéből.

Mi, emberek arra születtünk, hogy megtanuljunk szeretni, az életünket ajándékká tegyük. Ha valaki erre az útra rálép, a sejtjei szinte ujjonganak.”

Isten akarja, hogy ez a szeretet járja át a világot, az emberi szíveket, és ebben akar a Karitász sokat tenni – folytatta. – Magyarországon a karitászmunkatársak és önkéntesek által oda is eljut a gondoskodás, ahová az állami szociális háló nem ér el. „Egy rászoruló embernek nemcsak anyagi segítség kell, hanem mindenekelőtt az is, hogy átélje, fontos, valaki gondol rá.”

Székely János két történetet osztott meg ezután. Az első egy cigány kisfiúról szólt, akit még fiatal papként ismert meg. A kisfiú nagyon jól számolt, jól ment neki a matematika, majd hirtelen romlani kezdett az eredménye, ugyanis a szeme tovább romlott, és nem neki való szemüveget hordott, hanem a nagymama régi szemüvegét, amit egy fiók alján találtak. Készíttettek együtt egy új szemüveget, a gyerek újra jól látott, tovább szárnyalt tanulmányaiban. Évekkel később, amikor gyermekei születtek, kérte Székely Jánost, keresztelje meg őket. Az ötgyermekes apuka mindegyik alkalommal elmondta ezt a történetet, hiszen átélte, hogy az nem csak a szemüvegről szólt, sokkal inkább a bátorításról.

A másik történetben azt idézte fel a püspök, hogy Budapesten egy idős atyának ki kellett jönnie a templomból, hogy elküldje a szertartásokat zavaró, átkozódó hajléktalanokat. Egy fiatal háromgyerekes roma asszony a pap védelmére kelt. Nemsokára pont úgy adódott, hogy őt vették fel a templomba takarítónak. Amikor a pap a kezébe adta a templomkulcsot, az asszony elámult, mert ekkora bizalmat még soha nem tapasztalt. Lassan betért a misékre is. Az emberek megszerették tisztességes munkájáért, kedvességéért. A templomból egy idős házaspár pártfogásába vette, elvégezte a nyolc osztályt, megkeresztelkedett, és a három kisgyerekét is megkereszteltette. Az édesanyja sírjánál hangosan azt mondta: „Anya, ugye most már büszke vagy rám?”

„A mai napon köszönetet mondunk azoknak, akik reményt, fényt visznek a szegény, szenvedő emberek életébe.

A mai nap mindannyiunkat hív, hogy a tetteinkkel gyújtsunk fényt ebben a konfliktusokkal teli világban, legyünk mi is a szeretet követei”

– buzdított végül.

Az MKPK 1999-ben alapította a Szent Erzsébet rózsája díjat, mely a rózsalegendához kapcsolódóan az irgalmasság és a szolgáló szeretet erényeinek hangsúlyozására, valamint a díjazottak személyes példájának elismerésére szolgál. Évről évre az egyházmegyék, az egyházközségek, a karitászszervezetek és a szerzetesrendek javaslatai alapján választják ki a díjazottat. Idén Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek terjesztette fel Kuti Sándorné Kovács Máriát, akinek az életútjáról a vele készített interjúnkban olvashatnak.

Miután Székely János átadta neki a díjat, Marika hálát adott elsősorban a Jóistennek. Köszönetet mondott Bábel Balázs érsek úrnak, Cselik Beatrix egyházmegyei karitászigazgatónak, az MKPK-nak. „A karitászmunka csapatmunka. Köszönetettel tartozom a csapatom tagjainak, egy-egy szirmot ők is megérdemelnének a rózsából” – mondta, majd megköszönte plébánosuknak, Seffer Attilának, hogy mindenben támogatja szolgálatukat, a kiskunhalasi Szent Péter és Pál-templom híveinek, hogy segítséget adnak a rászorulóknak. Nem feledkezett meg férjéről sem, aki 25 éve biztos hátteret nyújt a karitászmunkában.

A 95 mm átmérőjű bronz érem előoldalán Szent Erzsébet rózsája látható, hátoldalán a díj neve – Pálffy Katalin szobrászművész alkotása. A hozzá tartozó tok és az oklevél Molnár Imre iparművész munkája.

A kitüntetett kiegészítő díjakban is részesült. Ajándékul megkapta Márk Gergely rózsanemesítő 2000-ben Rómában aranyéremmel jutalmazott „Szent Erzsébet emléke” rózsafajtájának töveit, melyet ma Godzsák Zoltánné Szeged-Szőregen termeszt és forgalmaz. Sümeghy Kata díszes Szent Erzsébet-kenyeret készített a díjazottnak még azzal a kovásszal, mellyel Ferenc pápának sütött kenyeret. Hermann István a díjátadás emlékére készített bélyegív bekeretezett díszpéldányát adományozta. Kuti Sándorné Kovács Mária átvehette Orient Enikő textilművész és V. Andrejszki Katalin iparművész rózsacsokrot megjelenítő közös alkotását. A Magyar Kurír egy Új Ember-kiadványokból készült válogatással jutalmazta a kitüntetettet.

A Szent Efrém Férfikar koncertjével folytatódott a jótékonysági est. Műsorukban grúz pátriárka Kyriéje, argentin kreol mise Gloria tétele, karácsonyi énekek, gospel, kongói dicsőítő ének és Bubnó Lőrinc Angyal című szerzeménye hangzott el.

Az MKPK fotópályázatot írt ki a Szent Erzsébet rózsája díj alapításának 25. évfordulójára a katolikus köznevelési és szakképző intézmények számára. A beérkezett pályaműveket a Pro Cultura Christiana díjas képzőművész, Reha György bírálta el, és ő adta át a díjakat a nyertes diákoknak.

A jótékonysági rendezvény kedvezményezettje, a Regőczi Alapítvány kisfilmmel mutatta be tevékenységét. Megdöbbentő, szívszorító történetek hangzottak el.

Herczegh Anita asszony, a kuratórium elnöke – többször könnyeivel küszködve – visszaemlékezett az alapítvány létrehozásának körülményeire, a covidjárvány miatti bezártságra, félelemre, gyászra. „Egyre többet hallottunk arról, hogy fiatal édesanyákat és édesapákat ragad el a járvány. A férjem egy ismerőstől hallott egy hétgyermekes családról, ahol az édesanya várta a hetediket, és félő volt, hogy a gyerekeket nem is engedik be a kórházba elbúcsúzni tőle. Ekkor éreztük, létre kell hozni egy olyan alapítványt, mely őket segíti.”

Sokan támogatták ezeket a családokat 2020 tavaszától az alapítványon keresztül, mely Regőczi István nevét vette fel, hiszen ő egész életében segített a második világháborúban árván maradtakon. Herczegh Anita megvásárolta a plébános Az Isten vándora című könyvét, amiben a „Sok szeretettel, Regőczi István” saját kezű ajánlás megerősítette küldetésüket: „Úgy éreztük, ez föntről jövő támogatás az alapítvány munkájához.”

Az alapítvány hosszú távú támogatást nyújt, az anyagi segítségen túl táborokat, családi nyaralásokat szervez, koncertekre, kulturális rendezvényekre segíti eljutni a gyerekeket, tárgyi adományokat gyűjt, pszichológiai és mentálhigiénés segítséget biztosít.

A covidárvák száma 400–500-ról másfél év alatt 1600-ra emelkedett. 58-an 1 év alattiak voltak, heten még meg sem születtek, amikor elárvultak, másfél százalékuk teljesen árva. Még 2022-ben is születtek covidárvák – hangzottak el a szívszorító adatok. – Az érintettek között van hét gyermekkel özvegy édesapa, és négy testvér, akik kétszer lettek árvák: még a covid előtt elveszítették szüleiket, majd a gyámul kirendelt nagyszülőt is elragadta a betegség. Vannak olyan, az alapítvány által támogatott fiatalok, akik már befejezték a tanulmányaikat, és dolgozni kezdtek.

Anita asszony elmondta, manapság kevesebben támogatják már az alapítványt, mint a járvány alatt, pedig a covidárvák segítése évtizedes feladat, egészen felnőtté válásukig tart. A tragédiát elszenvedőknek irgalomra és emberségre van szükségük.

Fotó: Lambert Attila

Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír