Assisi püspöke: Szent Ferenc tanítása legyen híd az új békemegállapodások felé

„Szeretném, hogy tanítása ma is híd legyen új békekötések felé, mert aminek most tanúi vagyunk, az szégyenletes” – fogalmazta meg Felice Accrocca érsek, a középkori ferences források egyik legjelentősebb kutatója a vele készült interjúban, amelyben az ereklyék jelentőségéről, Szent Ferenc időtálló vonzásáról és Assisi békeüzenetéről is beszélt.

– Érsek úr, Szent Ferenc földi maradványainak bemutatása zarándokokat vonz Assisibe a világ minden tájáról. Mit jelentenek ezek az ereklyék?

– Egy keresztény élet tapasztalatára emlékeztetnek; különben nem lenne értelme megtekinteni a csontokat. Olyan ez, mint amikor valaki egy számára kedves személy sírját keresi fel: felidézi az életét, a hozzá fűződő kapcsolatokat, és mindazt, amit tőle kapott. A maradványok előtt egy olyan tapasztalat tárul fel, amely nyolcszáz év múltán is lenyűgöző. Más csontok nem váltottak volna ki ilyen hatást. Ez különösen figyelemre méltó egy olyan korban, amikor mindent huszonnégy óra alatt elfogyasztanak és elfelejtenek.

– Szent Ferenc esetében nem a látványos, rendkívüli mozzanatokat vesszük észre, mint más szenteknél. Miben gyökerezik Szent Ferenc időtálló vonzása?

– Vannak stigmái, csodákat tesz – mégsem ez az, amit a köztudat keres benne. Vele kapcsolatban az tűnik fel, hogy az evangélium szerint élt. Szent Ferenc vonzása teljes egészében ebből fakad: az evangéliumból, amelyet ő eredeti és radikális módon mutatott be a világnak. A teste, a sírja Assisi mágneses vonzereje, amely köré a város sugarasan épült. Ez magyarázza azt a jelenséget, amelynek most tanúi vagyunk.

– Nehéz azonban az áhítatból továbblépni a konkrét követés felé.

– Ez a legfáradságosabb lépés. Gyakran menekülünk az áhítatba, mert ez jó érzéssel tölt el bennünket: némi térdhajtás, némi ünneplés, némi böjt, és úgy tűnik, hogy mindent megtettünk. Csakhogy az evangélium szerint élni egészen más. A visszatérő kísértés az, hogy egy emberléptékű Istent alkossunk magunknak, miközben az evangélium ellentétes utat javasol: egy istenléptékű embert. Szent Ferenc ezt az utat járta végig teljes mélységében, ezért vonz ma is ellenállhatatlan erővel.

– Érsek úr, március 25-én, Urunk születésének hírüladása ünnepén foglalja el Assisiben püspöki székét. Hogyan fogadta ezt a kinevezést?

– Mély felelősségtudattal. Kinevezésem egybeesett a Szent Ferenc halálának 800. évfordulóját megnyitó megemlékezésekkel, egy jelentőségteljes évben. Mély alázattal és szent félelemmel közelítem meg ezt a feladatot. Nagy kihívás ez, de én bízom Szent Ferencben. Ismerem gyengeségeimet és korlátaimat. Isten kezében vagyunk, aki tudja, mit csinál. Tudósként szerettem meg Szent Ferencet, és idővel ő életem egyik meghatározó alakjává, sajátos lelkiséggé vált számomra. Bízom benne, hogy támogatni és vezetni fog.

– Assisi valamivel több mint kétezer kilométerre van mind Kijevtől, mind Gázától. Szent Ferenc melyik üzenetét szeretné átadni a világnak e háborús időben?

– Szent Ferenc mindenekelőtt a béke munkása volt. Ő maga fogalmazza meg végrendeletében: „Az Úr kinyilatkoztatta nekem, hogy ezt mondjam: »Az Úr adjon neked békét«”. Ő és társai mindenütt a béke zarándokaiként jelentek meg. Erről tanúskodik Spalatói Szent Tamás, aki 1222. augusztus 15-én látta őt prédikálni Bolognában: elmondása szerint szavai teljes egészében új békeszerződések megkötésére irányultak. Rongyos ruhát viselt, alakja jelentéktelen volt, arca nem volt szép. Mégis, az erő által, amelyet Isten adott szavainak, sok olyan városi család, amelyek között addig vér folyt, végül engedtek a békének. Amit Szent Ferenc azon a napon Bolognában tett, az a falak lebontása és hidak építése. Szeretném, hogy tanítása ma is híd legyen új békemegállapodások felé, mert aminek most tanúi vagyunk, az szégyenletes.

Forrás: AgenSIR 

Fotó: Facebook/sanfrancescoassisi

Hollósi Judit/Magyar Kurír