Bízni Istenben és bízni egymásban – A Könnyező Szűzanyához zarándokolt a papság Győrben

Szent Patrik, Írország térítő apostolának és védőszentjének ünnepe egyben a Győri Egyházmegye búcsúnapja is. Ekkor arra emlékeznek, hogy 1655-ben – a Cromwell nevéhez fűződő katolikusüldözések idején – Walter Lynch ír püspök Győrbe menekítette a Szűzanya kegyképét. Később pedig, egy újabb üldöztetés idején, 1697. március 17-én a kép vérrel könnyezett.

Az együttérzés, a szenvedés, a szeretet és a vigasztalás könnyeit hullató győri Szűzanyához minden évben zarándokok sokasága érkezik.

Szent Patrik emléknapján a papság gyűlt össze Mária köszöntésére a Nagyboldogasszony-székesegyházban.

Veres András győri megyéspüspök kezdeményezésére 2019 óta a papok szülei is meghívást kapnak erre az ünnepre.

Az egész liturgiát végigkísérték az énekek, a búcsú hagyományos Mária-dallamai. A templomot megtöltő sokaság egy szívvel zengte: „Hozzád menekszünk, édes jó Anyánk”.

Veres András püspök köszöntötte a paptestvéreket és szüleiket, valamint a székesegyházat teljesen megtöltő hívő népet. 

„A Szűzanya hódolatára gyűltünk össze. Arra törekszünk, hogy Máriával olyan bensőséges kapcsolatban éljünk, hogy megtapasztaljuk jóságát” – hangsúlyozta a főpásztor.

Veres András püspök röviden bemutatta Kovács Gergely gyulafehérvári érseket, a szentmise főcelebránsát és szónokát. Kifejezte: jelenléte jelzi Erdély és az anyaország összetartozását. Bennünket hit és őszinte barátság köt össze – fogalmazott a győri megyéspüspök. A liturgián Veres András püspök és Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök koncelebrált.

Az asszisztenciát a korábban Győrben, szeptembertől a Központi Szemináriumban tanuló papnövendékek és pannonhalmi bencés diákok adták.

Tanuljuk meg, hogy nem ellenfelek, hanem testvérek vagyunk

A gyulafehérvári főpásztor az evangélium megrendítő képével kezdte szentbeszédét. Az újszülött gyermekét a karjában tartó Máriát, az édesanyát láttatta. Ebben a boldog pillanatban Simeon így szólt hozzá: „A te lelkedet is tőr járja majd át” – a boldog édesanyának előre jelezte fia szenvedését.

A győri kegyhelyen a Szűzanya képe arra emlékeztet, hogy Mária nem csak a kétezer évvel ezelőtti történet szereplője. Ő az öröm és a fájdalom édesanyja, könnyei mutatják, hogy nem közömbös az ember sorsa iránt – fogalmazott Kovács Gergely. – Kíséri, oltalmazza, reményt ad az embernek évszázadok óta.

Anyai jelenléte sugárzik itt, ebben a templomban és Csíksomlyón is – fejezte ki az összetartozást a két, ugyanazt az Anyát tisztelő kegyhely között az érsek.

Mária azt az utat járja végig, amelyről Szent Pál így fogalmaz a Korintusiaknak írt levelében: amennyire részünk van Krisztus szenvedésében, olyan bőséges a vigasztalás is Krisztus által. A Golgotán megtapasztalta a fájdalmat, de húsvét hajnalán meglátta azt is, hogy Isten a szenvedésen túlra vezet. 

Az ember hajlamos csak a szenvedést látni, s megfeledkezni arról, hogy Isten a vigasztalás Istene.

Talán azért jövünk újra és újra a kegyhelyekre, mert terheket, fájdalmakat hordozunk, és jó tudni, hogy van, ahol lerakhatjuk ezeket, és van, aki együtt tud érezni velünk.

Kovács Gergely felidézte, hogy március 15-én ökumenikus istentiszteleten ünnepelték Kolozsváron nemzetünk dicső történelmi pillanatát. „Az egyik oldalon bennünk a büszkeség, az emlékezés, a másik oldalon a fájdalom, tapasztalva valóságunk megosztottságát, egymásnak feszülését. Nagyon könnyen, túl könnyen szembefordulunk egymással. Ebben a helyzetben

nagyon fontos, hogy legyenek olyan helyek, ahol mindez elcsendesedik; ahol nem a viták, hanem az imádság hangja szól; ahol megtanuljuk, hogy nem ellenfelek, hanem testvérek vagyunk.

Kegyhelyeink a béke otthonai, ahova nem vitázni, igazunkat bizonygatni, hanem imádkozni, kérni jövünk. Ahogy ide is.

Lássuk meg ne csak a könnyeket, hanem azt is, hogy Isten soha nem hagyta, hagyja magára az embert. Bízni Istenben és bízni egymásban. A Szűzanya tanít minket hűségre, józanságra, helyes látásra, reményre. Arra, hogy Krisztushoz tartozó emberek maradjunk, mert ez ad békét és biztonságot a szívnek.”

A szentbeszéd után a kanonokok kinevezésének szertartása következett. Mielőtt magukra öltötték öltözéküket, esküt és hitvallást tettek, majd elfoglalták a számukra kijelölt széket.

Nagypréposti kinevezést kapott Reisner Ferenc székesegyházi kanonok. Megerősítették kanonoki hivatalában Böcskei Győzőt, Schmatovich Jánost, Egresits Ferencet, Lukácsi Zoltánt, Lőrincz Bélát és Németh Attilát.

A győri székeskáptalan tagjává nevezték ki Németh Gábor rektort, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárát; továbbá Kapui Jenőt, Radó Tamást, Balázs Tamást, Berkes Gyulát, Jász Lászlót és Kovács Csaba Albertet.

A szertartás végén a papság és az asszisztencia a Könnyező Szűzanya kegyoltárához vonult.

A győri főpásztor vezetésével imádságban kérték Mária és Szent Mihály oltalmát az egyházmegye papjaiért és híveiért.

Veres András püspök Mária közbenjárását kérte a papi és szerzetesi hivatásokért, valamint a családokért, és hálát adott paptestvérei szolgálatáért is. Hangsúlyozta: a nehézségek idején különösen is megtapasztalják a Szűzanya közelségét, akire rábízzák életüket.

A zarándoklat résztvevői végül együtt imádkoztak a teljes búcsú elnyeréséért.

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír