Csendbe hívunk – Pünkösd a jubileumokat ünneplő bakonybéli bencéseknél

A zenei eseménysorozatot a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Kultháló programja keretében rendezték meg. A Kultháló olyan alulról építkező, önszerveződő alkotóközösségek hálózata, amelyek célja a művészet közelítése a befogadókhoz és a kulturális értékteremtés. E hálózat bázisain a művészet megtapasztalásának különleges alkalmait teszik lehetővé a szervezők, a komolyzene területén például úgy, hogy zeneszerető kisközösségek (olykor világhírű) kórusokat, zenészeket és énekeseket látnak vendégül.

A program május 25-én Veszprémben, a Pannon KözTÉR szellemi műhelyben kezdődött, majd 26-án Bakonybélben, a Boldog Gizella Közösségi Házban folytatódott, ahol Vikman Pál karnagy, az Orlando Énekegyüttes alapítója és a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa zenei menedzsere bemutatta az érdeklődőknek az 1982-ben Marcel Pérès által alapított Ensemble Organumot, amely a pünkösdi hétvégére idén Bakonybélbe látogatott. A másnapi koncerthez kapcsolódóan a karnagy beszélt az együttes Pünkösd az órómai zenei hagyományban – Misetételek a 7–13. századi régi római kéziratokból című műsoráról. Rávilágított, hogy miben különbözik az órómai ének az általunk ismert gregoriántól, illetve igyekezett megválaszolni azt a kérdést, hogy vajon van-e híd a korai kereszténység zenéje és a napjainkban énekelt gregorián között.

Ezen az eseményen „meghallhatjuk, mi történik, ha a szokásosnál figyelmesebben időznek egymással (a résztvevők), és ha a valódi befogadást elősegítő kurzusokkal is megszólítják a közönséget” – fogalmazott Vikman Pál május 27-én a bakonybéli monostor Barokk termében, ahol vele együtt Marcel Pérès, Baán Izsák OSB perjel és Nagy Krisztián, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Kultháló projektmenedzsere osztotta meg a jelenlévőkkel, hogyan is született meg a programsorozat ötlete, s miért éppen a bakonybéli bencés szerzetesek adtak otthont neki. A beszélgetést Baky Anna, a Szent Mauríciusz Alapítvány elnöke moderálta. Elmondta: ez az év kiemelten fontos a Veszprém vármegyei település bencés közösségének életében, ugyanis Szent Gellért remeteségbe vonulásának ezredik, illetve a monostor újraalapításának huszonötödik évfordulóját is idén ünneplik. Baán Izsák perjel hangsúlyozta, ez a szép együttállás lelki töltekezésre, elcsöndesedésre hív, ugyanakkor a programsorozat révén alkalmat teremt arra is, hogy megszólítsák mindazokat, akik művészeti élményt, szakmai közösséget keresnek.

Baán Izsák szerint fontos megtalálni az egyensúlyt:

a világi tevékenységek – ha mégoly értékesek is – nem vehetik el azt az időt és figyelmet, ami Istent illeti.

A monostor szerzetesei ezért féltve óvják a napnak azon részeit, amelyeket elcsöndesedéssel, imádsággal tudnak tölteni. A bakonybéli bencések bizonyos liturgikus alkalmai ugyanakkor nyitottak: a napi négy énekes imaórába – a reggeli laudesbe, a déli imaórába, a közös esti imába, azaz a vesperásba, valamint a napi zsolozsma utolsó részébe, a completoriumba – bárki bekapcsolódhat. Így volt ez most pünkösdkor is. „A zene erőforrás. A zene megújít. A zene segít újra kapcsolódni. Az énekelt szó, amely napról napra betölti a bakonybéli templomot, mindannyiunk számára a megújulás forrásává válik” – fogalmazott a bencés perjel.

Május 27-én, a vesperás után a dél-franciaországi Moissac Szent Péter-apátságában működő Ensemble Organum koncertjét hallhatta a templomban a közönség. A világhírű együttes, amely a középkori liturgikus repertoár módszeres feltárására vállalkozik, első ízben járt Magyarországon. A koncertet – amelyet a Bartók rádió rögzített és műsorára tűz majd – 28-án és 29-én interaktív szakmai workshop egészítette ki, amelyen Marcel Pérès a gregoriánt megelőző középkori zene világába avatta be az érdeklődőket.

A korai Egyház római gyökerekkel rendelkező, ám még a görög tradíciókat és jellegzetességeket is tisztán őrző liturgikus énekei Nagy Károly császárra is mély benyomást tettek. Így történt, hogy elterjedtek a Frank Birodalomban, majd Európa különböző tájain, s később számos dialektussal gazdagodva tértek vissza Rómába, hogy aztán a 8. századtól egészen a 13. századig ez a – számos új elemmel kiegészült – énekmód határozza meg az egyházzenét. Először a 9–10. században jegyezték le ezeket az énekeket. Szoros értelemben véve ma ezt a törzsanyagot nevezzük gregoriánnak, utalva az elnevezéssel Nagy Szent Gergely pápára, akinek nagy szerepe volt ebben.

Az időlegesen elfelejtett gregoriánt a 19. század végén, a 20. század elején fedezték fel újra, s a kéziratban fennmaradt kottákat vizsgálva megállapítást nyert, hogy e dallamkincs legnagyobbrészt Nagy Szent Gergely működése alatt és után keletkezett, bizonyos része azonban már jóval korábban.

Az első keresztények a zsidó istentiszteleti hagyományokra és a környezetükben jelen lévő vallási szokásokra támaszkodva alkották meg a liturgikus énekeiet, amelyek már a jeruzsálemi templomi liturgiákban is szerepeltek. Az órómai ének képviseli a késő antikvitás görög–latin zenéjének legrégebbi változatát, s ez jelenti a hiányzó láncszemet a bizánci ének, a kopt, az örmény, a szír egyházi ének s az arab és a nyugati zene között. Így központi helyet foglal el a zenetörténetben is, hiszen mindenekelőtt benne rejlik a jeruzsálemi templomi éneklés és a görög zenei örökség közötti kapcsolat lényege. A 6–8. század közötti források vizsgálata tehát kulcsfontosságúnak mutatkozott a gregorián kialakulása és a görög zenei örökség közötti kapcsolat megértéséhez. Az Ensemble Organum repertoárjának énekei közül a legkorábbiak a 6. századra datálhatók: ez az órómai zene izgalmas világa.

A Tóth Márton művészeti vezetésével működő Gemma énekegyüttes Az angol egyházi zene évszázadai címmel adott koncertet 28-án este. A több mint ötszáz évet átívelő műsor betekintést nyújtott a szigetország zenéjének különleges hangzásvilágába. Az együttes az angol vokálpolifónia olyan gyöngyszemeit szólaltatták meg, amelyeket szerzőik – például Tallis, Byrd, Purcell, Britten, Vaughan Williams, Whitbourn – kifejezetten liturgikus használatra szántak. Ezt megelőzően, a délelőtt folyamán a Gemma látta el a zenei szolgálatot a pünkösdvasárnapi ünnepi szentmisén, amelyet Halmos Ábel OSB, korábbi perjel mutatott be; a szentbeszédet Baán Izsák mondta.

Különleges élmény részévé válni egy évezredes tradíciókat őrző szerzetesközösség lelki- és imaéletének, belehelyezkedni a mindennapjaikat meghatározó ritmusba. Bármikor érkezzünk is a monostorba, az énekelt imaalkalmakat érdemes legalább egyszer meglátogatni.

Bakonybél bencés szerzetesei egészen őszig további értékes eseményekre várják a látogatókat. Július 1-jén monostori nyílt napot tartanak, augusztus 20-án Szent István ünnepére hívnak, szeptember 22–24. között pedig Gellért-ünnep Bakonybélben címmel lesznek programok. Az eseményekkel kapcsolatban érdemes felkeresni a Szent Mauríciusz Monostor honlapját (bakonybel-monostor.hu).

Szerző: Horogszegi-Lenhardt Erika

Fotó: Horogszegi Tamás, Oláh Gergely Máté

Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2023. június 4-i számában jelent meg.