Kössünk békét a szívünk mélyén magunkkal, Istennel és egymással – Hamvazószerda egyházmegyéinkben

Egri Főegyházmegye

Ternyák Csaba egri érsek március 2-án az egri székesegyházban bemutatott szentmisén homíliájában arról szólt, hamvazószerda a maga komolyságával minden évben mélyebb és összeszedettebb imádságra, őszinte böjtölésre és mások előtt nem hivalkodó jócselekedetek gyakorlására készít fel bennünket.

A bűnbánati időszak új emberré tehet, ne halogassuk a fontos döntéseket

– buzdított a főpásztor. – Korábban a vírushelyzet, most a szomszédban zajló háború sarkall arra, hogy magunkba szálljunk, a megtérésünket ne halogassuk tovább.

A háborús helyzetben az emberi jóság számtalan megnyilvánulását is tapasztaljuk, a menedékkeresőket nagyon sokan segítik önzetlenül, mert felismerjük, hogy ők a testvéreink, s az élet adja elénk a jócselekedet alkalmait.

Ternyák Csaba szentbeszédében felidézte Erdő Péter bíboros nagyböjti üzenetét, melyben a bíboros az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus eseményeire utalva a Szentlélek különleges jelenlétéről, a Krisztussal való találkozásról szól, ami azóta is erőt ad, éltet bennünket; most, a nagyböjt elején pedig ismét hitünk és keresztény életünk elmélyítését segítheti.

A püspöki konferencia felhívását követve böjtöljünk nemzetünkért, kövessük Ferenc pápa felszólítását, és ajánljuk fel imáinkat, önmegtagadásainkat az egész világ, és benne Európa békéjéért – buzdított hamvazószerdai beszédében az egri érsek.

A beszámoló teljes terjedelmében ITT olvasható.

Fotó: Federics Róbert, Vozáry Róbert/Szent István Televízió

*

Győri Egyházmegye

Hamvazószerdán Veres András megyéspüspök mutatott be szentmisét a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. Koncelebrált Reisner Ferenc általános püspöki helynök, Kálmán Imre irodaigazgató és Böcskei Győző székesegyházi plébános; a Brenner János Papnevelő Intézet növendékei az oltár körüli szolgálatot végezték.

„Ember emlékezz: porból lettél, és visszatérsz a porba!” – hangzik el a hamvazáskor. Ez a felszólítás az élet realitásával akar szembesíteni; bűnbánatra, életrendezésre hív – mondta homíliájában a főpásztor. – Vizsgáljuk meg, milyen az Istennel való kapcsolatunk, akitől az életet kaptuk, akinek el is kell számolnunk róla.  Bármennyire is igyekszünk a jóra, szükségünk van szembesülésre, bűnbánattartásra, amire az Egyház hív a hamuhintéssel. A fejünkre szórt hamu a bűnbánat ősi jele. Emberi törékenységünknek, mulandóságunk jelképe.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) vasárnap felolvasott levelében hamvazószerdán böjtre, bűnbánatra és imádságra hív, engesztelésül saját bűneinkért és nemzetünk tagjainak bűneiért – emlékeztetett szentbeszédében Veres András püspök, az MKPK elnöke. –

Fejezzük ki Isten iránti szeretetünket és ragaszkodásunkat botlásaink jóvátételével. Jézus bátorító szavai vezessenek bennünket, aki kinyilatkoztatta: Isten bűneink ellenére is szeret és az atyai házba vár mindnyájukat.

Ehhez a szándékhoz érkezett Ferenc pápa kérése: ezen a böjti napon mindenki azzal a szándékkal végezze a böjtöt, az alamizsnálkodást és az imádságot, hogy esdekeljük ki Istentől a béke ajándékát. Imádkozzunk azokért a testvéreinkért, akiket egészen szorosan érint a háború.

A szentmise végén a főpásztor a békéért fohászkodott, Isten jóságáért esdekelve, hogy nézzen le azokra, akiket fenyeget az erőszak és a háború, nekünk pedig adjon segítő szándékot irántuk.

A teljes szöveg ITT olvasható.

Fotó: Németh Péter

*

Kaposvári Egyházmegye

Varga László püspök március 2-án a kaposvári Nagyboldogasszony Iskolaközpontban mutatott be szentmisét.

Hamvazószerdán két imát imádkozik az Egyház. Az egyik arra emlékeztet bennünket, hogy meg fogunk halni: „Emlékezz, ember, porból vagy, és porrá leszel”; a másik pedig megtérésre, életünk megváltoztatására hív – emelte ki a főpásztor a jelen lévő diákokhoz intézett szentbeszédében.

Meg lehet szokni, vagy közömbössé lehet válni a halállal szemben. Eszünkbe sem jut, hogy mi is sorra kerülünk... A halált teljesen távol tartjuk magunktól, mert félünk tőle; de aki fél a haláltól, az az élettől is fél. A félelem egészen hétköznapivá vált napjainkban. Azok a fiatalok – utalt a szónok arra a hét és fél millió gyerekre és fiatalra, akik a határ túloldalán most tanulnak meg félni a jövőtől, az emberektől – távolinak tűnnek. Úgy gondoljuk, hogy ez velünk nem történhet meg. Illúzió.

Mit kezdjünk a félelemmel, a haláltól, a jövőtől való félelemmel? A mai evangéliumban három fontos dologra hívja fel a figyelmünket Jézus: az imára, a böjtre és az alamizsnára. Mind a három stresszoldó; ha komolyan vesszük, mind a három oldja a félelmet is – mondta a kaposvári megyéspüspök. Kiemelte: „Az ima kapcsolat. Aki egyedül van, az nagyon fél. Akinek kapcsolatai vannak, annak van esélye arra, hogy csökken a félelme, mert számíthat a másikra. Amikor baj van, akkor a legbiztosabb pontokat keressük, ahol nem érhet bennünket annyira nagy baj.

A legbiztosabb pont Jézus Krisztus, a szikla. Ő az egyetlen, aki a történelem során nem változott. Ő az egyetlen, akit nem érint a történelem vihara. Szilárdan áll.

Akik a vele való kapcsolatot megtalálják, és ezt a kapcsolatot mélyítik – ez az ima, a párbeszéd, a vele való személyes kapcsolat, a bizalom –, azok sziklára állítják az életüket.

A böjt lényege a szabadságunk védelme, a lelkiismereti, választási szabadság védelme, mert minden, amitől elkezdünk függni, veszélyezteti a szabadságunkat. Arra hív a böjt által az Egyház, hogy őrizd a szabadságodat, válj szabaddá – buzdította a diákokat a megyéspüspök. – A függés növeli a félelmet, a szabadság pedig csökkenti.

„Az alamizsna lényege, hogy lépj közösségbe azzal, aki szenved, kerülj kapcsolatba azzal, akinek szüksége van a szeretetre.” Félünk ezektől az emberektől, de ha át merünk lépni a félelem küszöbén, oda merünk lépni ezekhez az emberekhez, akkor kezdődik a kapcsolat, és a szeretet elkezd áradni, és minél többet osztunk meg magunkból, a szeretetünkből, annál több lesz nekünk. És minél több szeretetkapcsolatunk van, annál jobban csökken a bennünk lévő félelem, és növekszik a bizalom – mondta homíliájában Varga László.

A teljes prédikáció meghallgatható ITT.

Fotó: Szerafin Zoltán

*

Pannonhalmi Főapátság

A pannonhalmi bencés szerzetesközösség harmadik alkalommal tartott ökumenikus bűnbánati liturgiát hamvazószerdán a Szent Márton-bazilikában. A pannonhalmi bencés szerzetesközösség, a testvéregyházak meghívott lelkészei és a bencés gimnázium diákjai is részt vettek a bűnbánati liturgián, az ökumenikus vesperáson, melynek keretében Ferenc pápa felhívása nyomán a résztvevők együtt imádkoztak a békéért. A szertartáson jelen volt Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a református zsinat lelkészi elnöke; Gáncs Péter nyugalmazott evangélikus püspök; Pataky Albert, a Magyar Pünkösdi Egyház elnöke; Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke és Várszegi Asztrik püspök, emeritus főapát.

„A hamu az Ószövetségben a bűnbánat és a felelősséggel való szembenézésnek a jele volt – mondta az imaalkalmon Hortobágyi Cirill. – A hamu az élet múlandóságára emlékeztet, arra, hogy mennyire tünékeny a mi saját életünk is. A hamu a bűnbeesés, az Istentől való elszakadás és a halál hatalmának jele. Sötét mementó: »por vagy és a porba térsz vissza« (Ter 3,19).

Ezekben a napokban hamu borítja el Ukrajnát, hamu Európát, a lebombázott házak, a tönkretett családi otthonok, intézmények, templomok hamuja, a kiégett háborús eszközök, elégett emberek hamuja. A háború igazságtalansága és gyalázata, a kiontott emberi vér az égbe kiált. Megrendülten állunk mindannyian a nagyböjt kezdetén tehetetlenségünk, kiszolgáltatottságunk és félelmünk tudatában. Megrendületen, mert látjuk az emberi kegyetlenség borzalmas erejét. 

Krisztus Urunk keresztje és szenvedése áll előttünk, Őrá emeljük szemünket. Ezen a hamvazószerdán a békéért imádkozunk Isten színe előtt, aki a béke és nem a háború Istene, aki mindenki Atyja, nem csak egyeseké; aki azt akarja, hogy testvérek, és ne ellenségek legyünk.

Hamvazószerdán, az emberi bűn és békétlenség mélypontján az imádság szavával az élet Urába kapaszkodunk, azért kérjük, hogy a szent negyven nap elmúltával a húsvét hajnalának örömteli világossága felragyogjon nekünk. Bűnbánattal és megtéréssel vetjük reményünket Krisztus megváltó feltámadásába.”

Az idei szertartáson Balog Zoltán református püspök hirdetett igét. „Az ószövetség embere hamut szórt saját fejére, hogy a jel segítségével elmondja, mennyire megtört, mennyire bánja bűneit, és bűnbánata mennyire őszinte – fogalmazott a szónok. – Különböző helyekről gyűltünk össze, különböző bűnbánó gondolatokkal és érzésekkel. Hozzuk felekezeteink szétszakítottságát, szívünk megtörtségét, a háború irgalmatlanságának tapasztalatát.

De a közös imádság órájában összeköt bennünket a bűnbánat, az egység és a béke utáni vágy. Összegyűltünk, hogy együtt valljuk meg bűneinket, közösen vállaljuk a tanúságtételt, a békéért mondott imádságot és hogy közösen adjunk hálát Isten irgalmáért.”

Balog Zoltán püspök beszéde után és a liturgikus szent csendet követően a bűnbánat szavai hangzottak el „a háború borzalmai közepette” azért, mert „megmérgeztük emberi környezetünket, a bizalmatlanság és az erőszak légkörét hoztuk létre, s hűtlenné váltunk a ránkbízottak: testvéreink, a kicsinyek és a gyengék iránt”.

A közös imát a bűnbánatot hirdető hamu megáldása, majd a hamvazás szertartása követte.

A teljes szöveg ITT olvasható.

Fotó: Lambert Attila

*

Pécsi Egyházmegye

A szeretet, a béke és a jóság hadviselésének nevezte Felföldi László pécsi püspök az idei nagyböjtöt, mely a gonosz erőkkel, a gyilkos fegyverekkel és szándékokkal szemben vívja harcát. Március 2-án, hamvazószerda este a pécsi bazilikában bemutatott főpásztori szentmisén koncelebrált Szép Attila hivatalvezető püspöki helynök, plébános.

„...mindnyájunkban háború dúl, és nekünk a saját küldetésünkben, Isten által ránk mért feladatunkban is békét kell teremtenünk, hogy a béke, a szeretet és az élet szolgálatában Isten akaratának hordozói lehessünk” – mondta homíliájában a pécsi megyéspüspök. – Az élet, ha nem lélekkel és szívvel van átitatva, előbb-utóbb háborúvá lesz, mely után csak hamu marad.

A szomszédos országban dúló háború megrendít és összefogásra indít. De arra is rá kell ébresszen, hogy hasonlóan gyilkos és embertelen háború folyik általunk, bennünk, a családjainkban, a közösségeinkben, az emberi kapcsolatainkban, mely után a hitvesek és a gyermekek szívében is csak az élet hamuja, a szeretet pora marad, mert az élet háborúja elvette tőlük az emberi méltóságot.

A hamu valós figyelmeztetés az ember gyengeségére, aki olyan erősnek gondolja magát. A nagyböjti szent időszak kiváló alkalom, Istentől kapott ajándék, hogy visszatérjünk hozzá, megértsük őt, egymást, magunkat és az élet értelmét – emelte ki Felföldi László. – Ha eddig nem sikerült, mától kezdve tevőlegesen legyünk a világ békéjének szigorú munkatársai! Az életet szolgáljuk! Ne bántsuk egymást, ne akarjunk jobbak, többek lenni, hanem szolgálni ott, amiben vagyunk, és akkor valami különlegeset, valami nagyon szépet adunk hozzá a világ békéjéhez, amely most jogosan fél és remeg.

Nem könnyű a romokból felépíteni a teljeset és a szépet, de most ez vár ránk, ezzel tudunk szolgálni. Hiszem, hogy az imádság, a böjt, az alamizsna által a szívünk békéje megteremtődik és összeadódik családjainkban, közösségeinkben, mert a világ békéje így tud hamarabb megérni, újra életre kelni és szeretetszolgálattá válni, hogy minden gyilkos szó, üzenet eltűnjön a szívünkből, és csak a jóság, a béke és a szeretet maradjon benne.

Kössünk békét bent, a szívünkben, ott mélyen, magunkkal, Istennel és egymással, mert csak a békében élő szívben születhet meg a szeretet

– fogalmazott elmélkedésében a pécsi megyéspüspök.

A liturgia hamuszenteléssel és a hamvazkodás szertartásával zárult.

A beszámoló teljes terjedelmében ITT olvasható.

Fotó: Pécsi Egyházmegye

*

Szeged-Csanádi Egyházmegye

Március 2-án Szegeden, a Fogadalmi templomban Kondé Lajos pasztorális helynök, a belvárosi templom plébánosa celebrálta az esti szentmisét. Prédikációjában a nagyböjti időszak három alappillérét hangsúlyozta.

A hamvazkodás szertartása mulandóságukra emlékeztet, esendőségünkkel szembesít. Ez a szertartás emberi életünk végességét mutatja. Világossá teszi azt a tényt, hogy az élet, amit kaptunk Isten kegyelméből és szeretetéből, véges. Kicsinységünkre, bűnre hajló gyengeségünkre figyelmeztet bennünket – mondta a szentmise szónoka. Szentbeszédében a hamvazószerdával elkezdődött nagyböjti időszakot a bűnbánat, a megtérés, valamint az Istennel és az emberekkel való kiengesztelődés útjaként határozta meg, amely során különös hangsúlyt kapnak a lemondások.

Érdemes ennek az útnak a végére is tekinteni, látni a célt. Szeretnénk megérkezni a szent három nap liturgiájához, nagyszombat vigíliájához, hogy örvendező szívvel találkozzunk majd a föltámadt Krisztussal – emelte ki homíliájában Kondé Lajos.

Fotó: Karnok Csaba/Délmagyar.hu

*

Székesfehérvári Egyházmegye

A székesfehérvári Szent Imre-templomban mutatott be szentmisét hamvazószerdán este Spányi Antal megyéspüspök, Ugrits Tamás és Dózsa István koncelebrálásával.

A főpásztor homíliájában arról beszélt, nagyon könnyű észrevétlenül letérni arról az útról, amely Isten felé visz minket. Arra hivatkozva, hogy „így szoktuk csinálni” berendezkedünk a kényelemre, a hosszú távú állandóságra, és szinte észre sem vesszük, és máris úgy gondolkodunk, mintha mindez járna nekünk erőfeszítéseinkért. Amikor pedig veszély fenyegeti ezt a kiépített biztonságot, akkor aggódunk és félünk. Így volt ez a járvány eljövetelével és így van ez most a háború közelségével is.

A hamu figyelmeztet minket arra, amit nem akarunk észrevenni: por és hamu vagyunk, az idő múlik, a biztosnak tűnő bizonytalanná válik. Új és helyesebb szokásokat kell felvennünk, nem elég a felszínes bűnbánat. Igazi, életünket megváltoztató és Isten felé fordító bűnbánatra van szükség – hangsúlyozta a székesfehérvári megyéspüspök. – A hamvazószerda szabadulást hozó időszakot kezd; a nagyböjtben is Isten vár minket. Abban, hogy ezt észrevegyük, hogy ezt fogadhassuk és megélhessük, segítségünkre van az elcsendesedés, az imádság és az ezekből fakadó tettek. Az elcsendesedés csöndjében Isten van jelen, elrendezi a dolgokat, és békességet hoz.

Az elmélyülő imádság lehetővé teszi, hogy felületességünkről lemondva átszokjunk a mély Istenkapcsolatra, és így mondhassuk: szólj, Uram, hallja a te szolgád! A csend és az ima helyes tetteket szül.

Ez az időszak szabadító bűnbánatra vezethet minket, előre mozdító önmegtagadásra, a másikra figyelő és a kapcsolatokat Krisztusban helyreállító szeretetre. Az önfegyelem azt jelenti, hogy napról napra kitartunk a helyes döntések és tettek mellett. Használjuk fel jól e nagyböjt idejét arra, hogy a kialakult megszokottság helyett tudatosan induljunk Isten és embertársaink igazi szeretete irányába.

A szentmise a hamvazkodás szertartásával folytatódott.

Fotó: Kovács Marcell

*

Veszprémi Főegyházmegye

Udvardy György érsek Veszprémben, a Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplomban mutatott be szentmisét Schall Tamás plébánossal március 2-án este.

Nagyböjt elején arra hív Egyházunk, hogy méltó módon készítsük föl lelkünket húsvét megünneplésére – mondta homíliájában a főpásztor. – Tartsunk bűnbánatot; térjünk meg, hagyjuk el azokat a cselekedeteket, amelyek nem krisztusiak; imádkozzunk a Lélek erejében; tegyünk jót, és imádkozzunk azokért a testvéreinkért, akik ezekben a napokban készülnek, hogy elkötelezzék magukat végérvényesen Jézus Krisztus mellett: a megtérőkért, keresztelendőkért.

Megismertük a Fiút. Megismertük a Szentlelket, aki bennünk él, a krisztusi életet. Ez a mi méltóságunk, identitásunk. Ismerjük az Atyát, a Fiút és a Szentlelket. Mindent benne akarunk tenni, és el akarunk utasítani magunktól mindent, ami nem méltó Krisztushoz. Húsvét ünneplésében ünnepeljük a mi örök életünket, mert hiszünk Krisztusban. S aki bennem hisz, nem hal meg örökké, hanem élni fog, mondja Jézus – emlékeztetett szentbeszédében Udvardy György érsek. – Amikor készítjük lelkünket húsvét ünneplésére, akkor fedezzük fel ezt a nagy méltóságot, az örök élet reményét. Fölcseréltük mihaszna előnyökért, bűnökért, rossz szokásért, veszekedésért, haragért, gyűlölködésért, békétlenségért, háborúért; s látjuk, hogy mindaz, amivé formál a megszokás, a bűn, az nagyban különbözik attól, amire meghívott Jézus.

 

Ezért int bennünket a megtérésre az Egyház: Fedezd fel nagy méltóságodat, és fedezd fel gyengeségeidet. A nagyböjti szent idő meg akarja újítani szokásainkat is – hangsúlyozta a főpásztor. – Most kell cselekedni,

most kell a jót tenni, most van itt az alkalmas idő, most van itt az üdvösség pillanata. Tegyük. Nagylelkűen, bátran, adakozási szokásainkat is felborítva, felrúgva, nagylelkűen.

Ha be kell fogadni olyan családot, aki kénytelen volt elhagyni otthonát, tegyük meg. Krisztust, a Szenvedő Krisztust fogadjuk be – buzdított Udvardy György.

A homíliát követően a főpásztor megáldotta a hamut, amely az előző évi virágvasárnapi barka elégetéséből származik, és a koncelebránssal – a járványügyi szabályok szerint – megszórta a hívek fejét, a hamvazás szertartását kísérő szavakkal: „Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban.”

A veszprémi érsek teljes szentbeszéde ITT olvasható.

Fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Forrás: Győri Egyházmegye; Egri Főegyházmegye; Kaposvári Egyházmegye; Pannonhalmi Főapátság; Pécsi Egyházmegye; Délmagyar.hu/Szeged-Csanádi Egyházmegye; Székesfehérvári Egyházmegye; Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír