Nincs igazságos háború, csak a béke lehet igazságos – Nemzetközi konferenciát tartottak a Pázmányon

A megjelenteket Kuminetz Géza, a PPKE rektora; Deli Gergely, a NKE rektora, valamint Zsiga Tamás László, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára köszöntötte.

Kuminetz Géza rektor elmondta: Igaz ugyan, hogy az elmúlt években vált csak általánosan hangsúlyossá, hogy a természeti értékeket meg kell őrizni, de ez a katolikus teológia számára mindig is evidencia volt. A Teremtés könyvében ugyanis azt olvassuk, hogy az ember sajátos felelősséget kapott Istentől, amikor a Teremtő rábízta az édenkertet. A Egyházban tehát, akár beszélnek a teremtett világ védelméről kifejezetten, akár nem, mindig is evidenciának számított, hogy az ember nem korlátlan ura a teremtett világnak.

Kuminetz Géza kiemelte, hogy Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikájában több alkalommal és több szempontból megjelenik az, hogy „a háború mindig súlyosan károsítja a környezetet és a lakosság kulturális gazdagságát, a kockázatok pedig óriásira nőnek, ha a nukleáris és a biológiai fegyverekre gondolunk. A kémiai, bakteriológiai és biológiai fegyvereket tiltó nemzetközi egyezmények ellenére a tény az, hogy a laboratóriumi kutatások tovább folytatódnak olyan támadófegyverek kifejlesztésére, amelyek képesek felborítani a természeti egyensúlyt”. A PPKE rektora megemlítette Ferenc pápa Fratelli tutti kezdetű enciklikáját is, amelyben az egyházfő a közös felelősséget arra vezette vissza, hogy mindnyájan testvérek vagyunk. „Ha mindannyian testvérek vagyunk, akkor a föld a közös otthonunk. Közös erőfeszítéseinknek a mai konferencia egy szép megnyilvánulása.”

Deli Gergely rektor megemlítette II. János Pál pápa 1990. január 1-jén, a béke világnapján mondott, mérföldkőnek számító beszédét, melyben a pápa hangsúlyozta, hogy a háború bármely formája globális szinten felbecsülhetetlen ökológiai károkat okozna. De még a helyi vagy regionális háborúk, legyenek bármilyen korlátozottak is, nemcsak az emberi életet és a társadalmi struktúrákat pusztítják el, hanem a természetet is károsítják. A háborút túlélők kénytelenek nagyon nehéz környezeti körülmények között új életet kezdeni, ami viszont rendkívüli társadalmi nyugtalanságot eredményez és további negatív következményekkel jár a környezetre nézve.

Deli Gergely idézte Ferenc pápát is, aki kijelentette, hogy csak a béke lehet szent, a háború soha, illetve rámutatott, hogy a háborúknak olyan drámaian negatív ökológiai következményeik vannak, amelyek nem igazolhatók sem az igazságos háború elméletének klasszikus, sem a modern értelmezései alapján.

Michael Wallace Banach címzetes érsek, apostoli nuncius a konferencia megnyitóbeszédében kiemelte, hogy a Laudato si’ kezdetű enciklika szerint az ember akkor jár el erkölcsösen, ha nem ellensége, hanem gondos gazdája a teremtett világnak. A technikai fejlődés pedig nem szolgálhatja kizárólag a profitot az erkölcs figyelmen kívül hagyásával.

Az apostoli nuncius rámutatott, hogy a Szentszék diplomáciai tevékenysége arra hivatott, hogy elősegítse a különböző nemzetek együttélését, előmozdítsa a népek közötti testvériséget, számára ugyanis a testvériség fogalma egyenlő a hatékony együttműködéssel, amely a közjót és az egyének javát szolgálja. A Szentszék támogatja a békét, amely az alapvető emberi jogok védelmére vonatkozó nemzetközi normák tiszteletben tartását jelenti. Michael Wallace Banach elmondta azt is, hogy a környezeti károkkal való foglalkozás is a szentszéki diplomáciai tevékenység egyik fő területe.

A NATO klíma- és energiabiztonsági vezetője, Michael Rühle a háború okozta károk vonatkozásában a jövő generáció jogait hangsúlyozta. Piotr Mazurkiewicz, a varsói Stefan Wyszyński Bíboros Egyetem professzora, az Európai Unió Püspöki Konferenciái Bizottságának korábbi főtitkára a biztonsági kihívások egyházi értelmezéséről beszélt.  A konferencia főszervezője, egyben a két kutatóintézet vezetője, Ujházi Lóránd előadásában kiemelte a Laudato si’ kezdetű enciklika jelentőségét, mind a teremtésvédelem, mind annak vonatkozásában, hogy

igazságos háború nem létezik, csak igazságos béke.

A tudományos-szakmai rendezvény kifejezett célja volt, hogy ráirányítsa a tudományos élet figyelmét – az emberi élet minden területét, így a katonai erő alkalmazását is érintő – teremtésvédelem fontosságára. A vizsgált kérdések interdiszciplináris voltát tükrözve a vallástudomány, a hadtudomány, az ökológia, a gazdaságtudomány és a jogtudomány területével közös metszetű előadások hangzottak el.

A konferencia az ország első és egyetlen teremtésvédelemmel is foglalkozó tudományos felsőoktatási műhelye, a PPKE Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont Teremtésvédelmi Kutatóintézete szervezésében, a Technológiai és Ipari Minisztérium támogatásával valósult meg.

Forrás: Pázmány Péter Katolikus Egyetem; Sallai Zsófia / Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Fotó: Szilágyi Dénes / Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Magyar Kurír