Our Last Stand – Bemutatták Budapesten a közel-keleti keresztényüldözésről szóló dokumentumfilmet

2017. szeptember 28. csütörtök 18:25

A szíriai és iraki keresztények helyzetét bemutató dokumentumfilm vetítésére a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Szent II. János Pál pápa dísztermében került sor szeptember 27-én.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A filmbemutató alkalmából Fodor György, a PPKE prorektora köszöntötte házigazdaként a megjelenteket, majd Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára mondott rövid beszédet. II. János Pál pápát idézve rámutatott, „bár még akadnak olyanok, akik továbbra is harcolnak a hit ellen, azoknak az ideológiáknak az összeomlása, amelyekkel néhány európai kormány az evangéliumot próbálta helyettesíteni, légüres teret teremtett”, és fennáll annak a veszélye, hogy ezt az üresen maradt területet valami más fogja betölteni. A közel-keleti keresztények tragédiája és Európa keresztény önfeladása összefügg. Mindkettő jól mutatja, hogy a helyi közösség megtartó erejével semmi nem veheti fel a versenyt. Ugyanakkor a közel-keleti kereszténység szomorú és tragikus helyzetével szembesülni mindannyiunk lelki hasznára válhat.

Jordan Allott rendező dokumentumfilmje Szíriába kalauzolja a nézőt. Az események megértésében Helma Adde van segítségünkre, aki az Amerikai Egyesült Államokban született, de keresztény családjának tagjai még mindig a háború sújtotta területen élnek. Ott egykor másfél millió keresztény lakott, ma mindössze kétszázezerre tehető a számuk. Ez a terület évezredek óta a keleti egyház egyik fontos központja volt. Ma lerombolt templomokat, elhagyott városokat, falvakat láthatunk a térségben.

A filmben megszólalnak olyanok is, akiknek elrabolták hozzátartozóikat, elmondják, legtöbbször a váltságdíj kifizetése után sem engedik szabadon az elhurcoltakat. Az ott élők szomorú tapasztalata, hogy sokan mintha elfeledkeztek volna emberi mivoltukról. Mindent a vallási alapú megosztottság határoz meg. Egy menekülttábort is bemutat a film, ahol a helyi pap szervezi az ellátást, az oktatást és természetesen a hitéletet is.

A legszomorúbb és legelkeserítőbb a gyermekek sorsa. Legtöbbjük egykor az európaiakéhoz sok mindenben hasonló életet élt: volt rendes otthonuk, szerettek játszani, jártak iskolába. Mindez mára elveszett, most minden az erőszakról és a háborúról szól. A film egy kiáltás, mely felhívja a figyelmet a szíriai keresztények helyzetére. Végszava a reménytelennek tűnő helyzet és a kétségbeesés ellenére a hitből táplálkozó kitartás.


A vetítés után Maróth Miklós orientalista, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja tartott előadást. A professzor szerint Mohamed vallási alapon létrehozott közösségét a törzsi társadalom kívánalmai szerint szervezte meg. Ennek következménye volt az is, hogy más vallások idegen testnek bizonyultak e közösségen belül. A nem muszlimok nem tudtak, de nem is épülhettek be a muszlim társadalomba. „Az iszlám törzsi vallás, aki az iszlámba belép, egy hetedik századi törzs szokásait fogja gyakorolni” – mutatott rá az előadó.


Hozzátette: a társadalomba befogadott keresztény közösségek a muszlimok által uralt területen maradhattak. Ezért lett Mohamed követői önképének része, hogy az iszlám toleráns vallás. Sokszor azonban a külső és belső konfliktusokat is a keresztény lakosságon bosszulták meg. A keresztények száma a történelem során egyre inkább csökkent a közel-keleti térségben, most pedig a szemünk láttára tűnnek el. A felszámolás szélére került keresztény közösség ugyanakkor ma olyan erős hitet mutat, ami rendkívüli. Szereteten és szolidaritáson alapuló közösségként működik, éppen úgy, ahogyan a kezdeti időszakban a Krisztus-követők Európában.

Maróth Miklós Cicerót idézve kiemelte: „A nép a sokaság olyan csoportja, melyet a közös jogrend és a közös haszon tart össze.” A kereszténység a sokszínű Római Birodalomban jött létre, melynek elsődleges összetartó ereje a jogrend volt. A kereszténység is ezt örökölte. Ma Európában az iszlám a saría bevezetését követeli, de egy meglévő jogrendbe nem lehet beilleszteni egy másikat. Főleg nem úgy, hogy a saría inkább a keresztény kánonjogra hasonlít. Ma Európában az iszlám „tutyimutyi, kultúra, erő és vallás nélküli embereket talál. A keleti keresztények sorsa tragikus, de nekünk kellene tőlük tanulnunk” – figyelmeztetett az előadó.

Végül a film rendezője, Jordan Allott válaszolt néhány kérdésre. A forgatás során azt tapasztalták, a helyieknek már az is nagyon fontos volt, hogy valaki foglalkozik az ügyükkel. Elmondta: a keresztény lakosság a tragikus helyzet ellenére sem akar onnan eljönni. Kitartásuk még a muszlimoknak is példát mutat. A rendező beszámolt arról, a filmet már nagyon sok helyen vetítették, fogadtatása kedvező volt. Azt remélik, az alkotást látva többen fognak majd segíteni a közel-keleti keresztényeknek.

Jordan Allott kiemelte, hogy az Egyesült Államokban egy meglehetősen tájékozatlan keresztény közösség él, nincs ismeretük az országon kívül élők problémáiról. Ezért is tartotta fontosnak, hogy e filmmel felvilágosítsa őket. Ha lehet egyáltalán így fogalmazni, az üldözésnek pozitív üzenete is van: rádöbbenti a keresztényeket arra, szolidárisaknak kell lenniük egymással.

Fotó: Merényi Zita, OurLastStandfilm.com

Baranyai Béla/Magyar Kurír

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
-az-uristen-lelke-van-rajtam-piarista-oregdiakok-koszontottek-85-eves-jelenits-istv
„Az Úristen lelke van rajtam” – Piarista öregdiákok köszöntötték a 85 éves Jelenits Istvánt

Jelenits István az öröm vasárnapján, december 17-én a budapesti piarista kápolnában, az öregdiákok miséjén konferenciabeszédet mondott, majd családias hangulatban ünnepelte körükben 85. születésnapját.

11:33
ferenc-papa-ha-kivesszuk-jezust-mi-marad-karacsonybol
Ferenc pápa: Ha kivesszük Jézust, mi marad a karácsonyból?

December 17-én, advent harmadik vasárnapján a déli Mária-imádság elimádkozásakor a Szentatya arra biztatta a hívőket, hogy örömmel, imával és hálaadással készüljenek karácsonyra. Ferenc pápa beszédét teljes terjedelmében közöljük.

2017. december 17. vasárnap