Amikor nem sokkal a megválasztása után először találkoztam vele, és megtudta, hogy magyar vagyok, széles mosollyal ezt mondta (magyarul): „Isten éltessen!” Felejthetetlen élményem vele kapcsolatban az is, amikor a csatkai kegyhely felújítására adományozott (jelképesen) 1 eurót, vagy amikor a budapesti Rózsák terei Szent Erzsébet-templomban a romák énekes áldását fogadta.
A megválasztása utáni első reggelen a Santa Maria Maggiore-templomba ment, hogy a Szűzanya oltalmába ajánlja a pápaságát. Egy csillogó nagy autót hoztak oda neki; nem volt hajlandó beszállni. Kisebb vita után hoztak egy kicsi, egyszerű autót.
A sajtó munkatársainak tartott beszédében ezt mondta: „Mennyire szeretnék egy szegény Egyházat és egy szegényekért élő Egyházat!”
A mai gazdasági rendszerünket így jellemezte: „Ez a gazdaság öl!” Mennyire igaz ez a kijelentés, amikor a föld leggazdagabb nyolc emberének körülbelül annyi vagyona van, mint a föld lakossága szegényebb felének összesen; amikor 5 év alatt a föld lakossága leggazdagabb egy százalékának reáljövedelme 31 százalékkal nőtt, míg a legszegényebb 40 százalék reáljövedelme 6 százalékkal csökkent. Mennyire igaz ez a kijelentés, amikor a földünkön 6 másodpercenként egy gyermek éhen hal… – ahogyan Ferenc pápa gyakran mondta – ez nem hír a mai médiában. Ezért beszélt a közöny globalizációjáról.
Ferenc pápa felszólította a világot, hogy halljuk meg a föld kiáltását és a szegények kiáltását. Tanította, hogy vannak ökölógiai bűnök, és szükségünk lenne ökológiai megtérésre. Tanította, hogy a teremtett világ megóvása nemcsak állatfajok védelmét jelenti, hanem mindenekelőtt az emberi élet védelmét (a fogantatástól kezdve), sőt a kulturális sokféleség védelmét is.
Felhívta a figyelmet a migráció drámájára. Míg 1990-ben körülbelül 140 millió migránst (olyan személyt, aki nem a születési országában él) tartottak számon, ma ez a szám 280 millió körül van. A Földközi-tengerbe veszettek száma nagyjából 25 ezer (az európai menekültválság kezdete, 2014 óta – a szerk.). Hangsúlyozta, hogy az egyes nemzeteknek joguk van a maguk kultúráját és biztonságát megóvni, és felelős döntést hozni arról, hogy hány bevándorlót tudnak beengedni és integrálni, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a földet Isten az egész emberiségnek szánta, és ha valahol megszűnnek ez emberhez méltó élet feltételei, akkor az ott élőknek joguk van új hazát találni.
Ferenc pápa arra hívta az Egyházat, hogy lépjünk ki a megszokott intézményes keretek közül. Már mint jezsuita házfőnök minden szombaton elvárta, hogy az összes rendtársa hagyja el a házat, és látogassák a környék családjait. A templom igen hamar zsúfolásig megtelt a vasárnapi szentmiséken pontosan emiatt.
Ferenc pápa számtalanszor hívta a világot a pusztító háborúk befejezésére. Speciális követet küldött Kijevbe és Moszkvába. Az Abu-Dzabiban az iszlám világ legfőbb tekintélyével, Ahmad et-Tajjeb imámmal aláírt közös nyilatkozatban hangsúlyosan szerepel, hogy a hiteles vallásnak soha sem lehet része az erőszak.
Ferenc pápa nem papírból olvasta a beszédeit, hanem szívből szólt, igazi atyaként. A világiak és a nők szerepét óriási mértékben növelte egyházunkban. A pápai kihallgatásokon – amíg az egészsége engedte – mindig hosszas időt szánt a hívekkel való találkozásokra, a betegek, az ifjú házasok és a gyermekek megáldására, a különböző csoportok köszöntésére. Szerette meghallgatni az embereket, szívesen válaszolt a kérdéseikre. Gyönyörű példája volt ennek a budapesti látogatása során a fiatalokkal való találkozása.
Köszönjük meg az ő életét a mennyei Atyának, és imádkozzunk, hogy adjon nekünk Péter utódaként hiteles, szent, tüzes lelkű és bölcs pásztort, aki a tiszta hit és a krisztusi szeretet útján vezeti tovább Isten népét!
Forrás: Szombathelyi Egyházmegye
Fotó: Vatican Media; Szombathelyi Egyházmegye Facebook-oldala; Lambert Attila
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria