Régen várt püspökszentelés az italo-albán egyházmegyében

2020-ban Ferenc pápa a Keleti Egyházak Kongregációjának titkárává nevezte ki Giorgio Demetrio Gallarót, a Piana degli Albanesi-i Eparchia akkori megyéspüspökét, aki 2023-ig Rómából apostoli adminisztrátorként kormányozta a szicíliai görögkatolikus egyházmegyét. Ezt követően, Ferenc pápa rendelkezése értelmében, a korábbi agrigentói érsek, Francesco Montenegro bíboros vezette az eparchiát, apostoli adminisztrátorként.

XIV. Leó pápa augusztus 30-án nevezte ki a 44 éves Raffaele De Angelist az egyházmegye új püspökének.

A szentelést Donato Oliverio lungrói püspök, Manuel Nin athéni exarcha és Francesco Montenegro bíboros végezték.

A szertartáson Claudio Gugerotti bíboros, a Keleti Egyházak Dikasztériumának prefektusa, olasz görög- és római katolikus püspökök mellett részt vett Kocsis Fülöp metropolita, Seszták István főhelynök, valamint Nyirán János fődiakónus is – aki a szertartás első diakónusa volt. A román görögkatolikusokat Virgil Bercea nagyváradi püspök képviselte.

Az új püspök még nem járt hazánkban, de sok magyarországi görögkatolikus pappal együtt tanult Rómában; sokakkal ápol ma is jó barátságot. Ígéretet tett Kocsis Fülöp metropolitának, hogy püspökként hamarosan ellátogat Magyarországra.

Megyéspüspöki beiktatását egy hét múlva ünneplik Piana degli Albanesiben, a Szent Demeter-székesegyházban.

Sok munkája lesz az új főpásztornak. Az egyházmegye – melynek sajátossága, hogy az itt élő görög- és római katolikusok egyaránt a püspöki joghatóság alá tartoznak – stabilitása az elmúlt évtizedekben pénzügyi és személyi konfliktusok miatt törékennyé vált. A helyiek, akik ragaszkodnak rítusukhoz, albán gyökereikhez, kultúrájukhoz, nyelvükhöz, és régóta várnak egy helyi származású püspökre, aki osztozik nyelvi és kulturális örökségükben, bizalommal tekintenek Raffaele De Angelis püspök szolgálata elé.

*

Konstantinápoly elestét követően (1453) az oszmán hódítás elől a 15–18. században Itáliába menekült albánok leszármazottait nevezzük arbereseknek (albánul arbëreshë), akik ma Olaszország középső és déli tartományaiban élnek, körülbelül százezren. Nyelvük az albán nyelv toszk dialektusának archaikus változata, amelyben sok az olasz, calabriai, nápolyi és görög jövevényszó (a mai albánokkal már nem értik meg egymást.)

A kommunizmus bukását követően és a délszláv háborúk alatt újabb menekülthullám érkezett az arberes közösségekbe, akik asszimilálódtak. Vallásuk jellemzően görögkatolikus. A 23 keleti katolikus részegyház egyike az italo-albán egyház, mely keleti rítusú, de sosem szakadtak el Rómától. A főleg Abruzzo, Apulia, Basilicata, Calabria és Szicília tartományban élő arberesek három egyháztartományhoz tartoznak: a szicíliai Piana degli Albanesi-i, a calabriai lungrói italo-albán egyházmegye, valamint a Róma melletti grottaferratai területi apátság fennhatósága alá.

VI. Piusz pápa 1784-ben alapította meg a Szicíliai Ordinariátust, amelyet 1937-ben XI. Piusz Piana dei Greci székhellyel eparchia rangra emelt, és amely 1941-ben nyerte el mai nevét: Piana degli Albanesi.

A lungrói egyházmegyét XV. Benedek pápa alapította 1919-ben. A grottaferratai monostort Rossanói Nílus alapította 1004-ben, területi apátsággá XI. Piusz nyilvánította 1937-ben.

Szöveg: Király András/Görögkatolikus Metropólia

Fotó: Parrocchia Santa Cristina Gela; San Costantino Albanese

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír