2025. december 5., péntek
Vilma, Csaba, Sába, Sebõ
Vilma, Csaba, Sába, Sebõ
A sziget, ahol 2025 elején kezdődött komolyabb feltárás, mintegy 170 kilométerre található a fővárostól, Abu-Dzabitól, és 9 kilométerre az-Danna (Al Dhannah) kikötővárostól. Az egykori kolostor egyik épületének udvarán talált tárgy feltehetőleg a 7–8. században készült; azokra a keresztekre emlékeztet, amelyeket Irakban és Kuvaitban találtak korábban.
Az egykori kolostor helyét már 1992-ben azonosították; a szakértők szerint a 7–8. század tájékán működhetett itt kolostor. A felfedezés a kereszténység mély gyökereire, a keleti egyház elterjedtségére utal a régióban. Minderről a Catholic News Agency portál arab nyelvű partnere, az ACI Mena számolt be augusztus 24-én.
Az ország kulturális és turisztikai minisztériumának szóvivője rámutatott, a felfedezés tanúságot tesz az Emírségek elkötelezettségéről az együttélés és kulturális nyitottság iránt.
Emellett a lelet a Perzsa-öböl mentén egykor virágzó kereszténység jelenlétének újabb bizonyítéka. A közelmúlt ásatásai során kilenc szerzetesi lakóházat tártak fel a főtemplomtól északra és észak-nyugatra. „Nagyon izgalmas időszak ez számunkra – mondta Maria Magdalena Gajewska régész a Crux katolikus hírportálnak. – Már van rá bizonyítékunk, hogy a templomot körülvevő épületek valóban egy keresztény település részét alkották, ahol szerzetesek éltek.”
Feltételezések szerint a Szir Bani Jasz szigeten talált egykori kolostor egy szélesebb keresztény hálózat része volt, amely a mai Kuvait, Irán, Bahrein és Szaúd-Arábia területén működött. A Perzsa-öböl vidékének keresztény közösségei évszázadokon át virágoztak a többi vallás mellett; részt vettek a kereskedelemben, miközben megőrizték a saját istentiszteleti tradícióikat.
A felfedezés rezonál az Emírségeknek a vallásközi harmóniára irányuló törekvéseivel. Ferenc pápa 2019-ben látogatott Abu-Dzabiba, ahol Ahmad et-Tajjeb főimámmal együtt egy nagy jelentőségű dokumentumot írtak alá – ez a gesztus történelmi mérföldkövet jelent a keresztények és muszlimok kapcsolatában.
A katolikusokat pedig az ehhez hasonló leletek emlékeztetik arra, hogy az Egyház mélyen gyökerezik a Közel-Keleten, abban a régióban, amelyet sok esetben csak az iszlámmal és a judaizmussal kapcsolnak össze. A Katolikus Egyház Katekizmusának 831. pontja azt tanítja:
Az Egyház katolikus, mert Krisztus az emberi nem egészéhez küldte:
„Isten új népébe minden ember meghívást kap. Következésképp ezt a népet, noha mindig egy és egyetlen, ki kell terjeszteni az egész világra és minden történeti korszakra, hogy megvalósuljon Isten terve, aki kezdetben egy emberi természetet alkotott, és elhatározta, hogy szétszóródott gyermekeit egybegyűjti. (...) Ez az Isten népét ékesítő egyetemesség magának az Úrnak ajándéka, s ennek révén a katolikus Egyház hathatósan és szünet nélkül arra törekszik, hogy az egész emberiséget összes javaival a fő, Krisztus alatt, az ő Lelkének egységében foglalja újra össze.” (Lumen gentium)
A Szir Bani Jaszon talált kereszt is bizonyíték rá, hogy ezt a küldetést teljesítette az Egyház – még az Arábiai-félsziget sivatagaiba és szigeteire is eljutott az Örömhír.
Forrás: Catholic News Agency; Aleteia.org
Fotó: Department of Culture and Tourism – Abu Dhabi
Verestói Nárcisz/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
2005-2015 © Magyar Kurír
Cím: 1068 Budapest, Városligeti fasor 42. | Postacím: 1406 Budapest, Pf.: 100. | E-mail: mk@katolikus.hu | Adószám: 19719445-2-42
Impresszum | Médiaajánlat | Jognyilatkozat | Adatkezelési tájékoztató
1