„Add, Uram, hogy méltók lehessünk a szabadságra” – Endrédy Vendel zirci apát életútja (1. rész)

Az alábbiakban Soós Viktor Attila írásának első részét olvashatják. A Győri Egyházmegye Hitvallás című lapjának online felületén megjelent cikket szerkesztve közöljük.

Az Államvédelmi Hatóság munkatársai 1950. október 29-én tartóztatták le Endrédy Vendelt; az Andrássy út 60-ba vitték, ott hallgatták ki. Grősz József kalocsai érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke elleni per VI. rendű vádlottjaként 14 év börtönbüntetésre ítélték 1951. június 28-án. Az 1956-os forradalom napjai alatt szabadult.

Megpróbáltatásait, a kínzásokat, vallatásának körülményeit 1956-ban lediktálta – bár a lediktált visszaemlékezés első oldalán ez olvasható: „Nem diktáltam! Sejtelmem sincsen, ki írta. E. V.” A rendszerváltás után több kiadásban is napvilágot látott, Endrédy Vendel fogságának hiteles története címmel. Először unokaöccse, Endrédy Csanád bencés szerzetes jelentette meg Sopronban 2002-ben. A Közi Horváth József Népfőiskola is kiadta Endrédy Vendel visszaemlékezését 2017-ben, ahogy a család – Endrédy István és Endrédy Balázs kiadásában – is fontosnak érezte ennek a különleges forrásnak a megjelentetését.

(...) életútja, a szenvedések, a megpróbáltatások, az elhallgattatás hősies fokú elfogadása és megélése azt mutatja, hogy úgy tudta átélni és feldolgozni ezeket a nehézségeket, hogy ezáltal szentté vált. A szenvedésben Krisztus példája lebegett előtte.

Ki volt az a különleges ciszterci szerzetes, aki a Sopron vármegyei Fertőendrédről indult mint Hadarics Kálmán, és Pannonhalmán fejezte be földi életét mint Endrédy Vendel zirci apát?

Endrédy Vendel életútjának első feldolgozását Őrfi Mária végezte el. Lángolj és világíts. Fejezetek Endrédy Vendel zirci apát életéből című kötetét a Szent István Társulat adta ki 1997-ben.

Endrédy Vendel rendtársa, Badál Ede Álmos ciszterci szerzetes életrajza a budapesti Szent Imre Gimnázium kiadásában 2012-ben jelent meg, Endrédy Vendel a ciszterci pedagógus és mártírsorsú zirci apát címmel.

Cúthné Gyóni Eszter szerkesztésében, a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség kiadásában jelent meg 2013-ban Egy fogoly apát feljegyzései – Endrédy Vendel zirci apát feljegyzései az ÁVH börtönében című forráskiadványa, Endrédy Vendel fogságának története mellett a vizsgálati fogság alatt a kihallgatók által íratott 26 feljegyzést adva közre. Cúthné Gyóni Eszter munkája a „Nem harcolunk, de nem is búcsúzunk…” – A Ciszterci Rend Zirci Apátságának története a második világháború végétől Endrédy Vendel apát haláláig című kötet is, melyben bőven írt Endrédy Vendel zirci apát életéről, az ellene lefolytatott államvédelmi eljárásról, peréről, börtönbüntetéséről és szabadulását követő Pannonhalmán, a Szociális Otthonban töltött évtizedeiről.

Endrédy Vendel élete szervesen és szorosan kötődik a Győri Egyházmegyéhez. Életútja, a megpróbáltatások elviselése, megélése, az elhallgattatás nyomasztó csöndje – akár a börtönben, akár a börtön után Pannonhalmán – megadta neki az Istenre való figyelés lehetőségét. Az az ellenszenv, ahogy Rákosi Mátyás és a kommunista diktatúra tekintett rá, nem volt véletlen, és nem múlt el 1956 után. Mindszenty József rossz szellemének tartották, és ugyanolyan ellenszenvvel, gyűlölettel tekintettek rá, mint a bíborosra.

Hadarics Kálmán életútja

Hadarits Elek és Varga Erzsébet házasságából tíz gyermek született; közülük öten gyermekkorukban elhunytak. Hadarits Kálmán negyedik gyermekként látta meg a napvilágot a Sopron vármegyei Fertőendréden 1895. január 19-én.

édesapja, Hadarits Elek

Mivel édesapja unokatestvérét, a fertőszentmiklósi káplánt is Hadarits Kálmánnak hívták, ezért Horváth Lajos plébános az anyakönyvbe őt Hadaricsnak írta be; mondván: „így majd nem tévesztik össze őket, mert ez a Hadarics Kálmán is pap lesz”.

Gyermekkorát bensőséges, meleg családi szeretet, imádságos szülői példa és a küzdelmes, munkás hétköznapok fáradsága járta át. Édesanyja korán megtanította a számolás ismeretére, amit nagyon játékosan tett, így számára a matematika mindig nagyszerű játék volt.

édesanyja

Öt év alatt végezte el szülőfaluja elemi iskolájának hat osztályát, majd a soproni Bencés Gimnáziumban folytatta tanulmányait. Az első évben figyelme teljesen a matematika felé fordult, több tárgy tanulását teljesen elhanyagolta, tanulmányi eredménye leromlott, ami annyira elszomorította, hogy felfogása megváltozott, és ezt követően mindig kitűnő tanuló volt.

A soproni gimnáziumi időszakban (1906–1910) érlelődött meg benne a papi hivatás iránti vágy. Hatott rá nagybátyja, Hadarits Kálmán fertőszentmiklósi plébános is, akire mint példaképre tekintett. A gimnázium ötödik osztályától, 1910–1914 között a Győri Egyházmegye kisszeminaristájaként a győri Bencés Gimnáziumban tanult. Minden irányba kiterjedt szellemi érdeklődése, de legerősebben a matematika- és a fizikatanulmányok foglalkoztatták. Sorra nyerte meg a matematikaversenyeket. Kitűnő érettségije után – Isten hívását követve – folytatta tanulmányait teológusként, mint a győri egyházmegye kispapja, de nem Győrben, hanem Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán és a Központi Szemináriumban. A középiskolában megkezdett ógörög és héber nyelvtanulmányait még eredményesebben folytatta; a biblikum igazán közel állt hozzá. A teológia mellett továbbra is sokat foglalkozott matematikával és fizikával.

Ciszterci szerzetes

A hivatáskeresés küzdelmeiben a szeminárium prefektusa is támogatta, és elküldte a zirci apáthoz a Horánszky utcai ciszterci rendházba, ahol az apát betegsége miatt nem fogadták. Prefektusa ajánlólevéllel újra Békefi Rémig apáthoz irányította, aki örömmel vette fel a ciszterci szerzetesrendbe. 

Püspökének megértő engedélyével 1917. augusztus 14-én Zircen magára öltötte a ciszterciek fekete-fehér ruháját. A rendben a Vendel nevet kapta. 

1918 szeptemberében megkezdte szemináriumi tanulmányainak utolsó évét, és egyben a bölcsészettudományi kar természettudományi szakon évösszevonással a második évfolyamot. Teológiai tanulmányait befejezve – bár nem volt még ünnepélyes fogadalmas –, 1919. december 28-án Rott Nándor veszprémi püspök szentelte pappá Zircen. Újmiséjét 1920. január 6-án mondta szülőfalujában.

Egyetemi tanulmányait matematika–fizika szakon folytatta; hamarosan tanársegéd lett. Professzora kérte Békefi Rémig apát hozzájárulását, hogy egyetemi szinten hasznosíthassák tudását. Hadarics Vendel azonban még ledoktorálni sem volt hajlandó, gimnáziumi tanár akart lenni. Gyakorló tanári évet 1919–1920-ban a budai Szent Imre Gimnáziumban végezte. 1921. augusztus 31-én tette le az ünnepélyes szerzetesi fogadalmát. Több mint másfél évtizeden át, 1922–1939 között tanított természettant és mennyiségtant a Szent Imre Gimnáziumban.

Komoly tekintélyt vívott ki magának a diákok között, de nem különült el, mindig köztük élt és tevékenykedett. Fontos volt számára a fegyelem, de ezt szeretettel, a családi légkör megidézésével tette. A tanítást, nevelést hihetetlen nagy türelemmel végezte; biztatással, bátorítással fordult diákjai felé. A matematika gyerekkorától jelen volt életében; nemcsak nagyon szertetett, hanem játékosan tekintett rá – ezt igyekezett a tanításban is előtérbe helyezni és tanítványait el-el gondolkodtatni. A diákok tehetségét felismerte, segítette őket kiteljesedni és Isten felé vezetni. Mindig kiállt diákjaiért, a legnehezebb helyzetekben is. A cserkészet is fontos volt számára, aktívan kivette részét a cserkészéletből. Nemcsak a tanítási órán volt jelen a diákok számára; a fizikaszertárban mindig elérhető volt, ahol állandóan kísérletezett, és közel akarta hozni diákjaihoz ezt a különleges világot.

Részt vett a Villányi úti gimnázium építési munkálatainak előkészítésében és mint az építőbizottság tagja az ellenőrzésben is. Közben a gimnázium közelében felépült Szent Margit Gimnáziumot vezető Isteni Megváltó Leányai szerzetesrend házi lelkészi szolgálatát és gyóntatását is ő látta el. 1929-re készült el a ciszterci rend új budai gimnáziuma, a Szent Imre Gimnázium, mely épületnek a gondnoka lett, és az iskolában létesített gondnoki részben lakott. Iskolán kívül a tudományos, ismeretterjesztő közegben, szakfolyóiratokban is megcsillogtatta tudását. A Szent Imre Gimnázium igazgatói tisztségét hét hónapig látta el, Bitter Illés igazgató halála után, egészen addig, míg a ciszterci rend választásra jogosult tagjai apáttá nem választották 1939-ben.

Zirci apát

Werner Adolf zirci apát 1939. február 5-én elhunyt, az apátválasztó káptalant 1939. március 16–18. között tartották Zircen. Március 18-án a rendtagok Endrédy Vendelt választották zirci apátnak. Apáttá választása előtt négy nappal, március 14-én kapta kézhez a belügyminiszter iratát, mely szerint „Hadarits Kálmán, Fertőendréd községben 1895. évben született r. kath. vallású gimnáziumi igazgató, budapesti lakos kérésére családi nevét Endrédy névre változtatom át.”

A Szentszék azzal a feltétellel hagyta jóvá Endrédy Vendel apáttá történő kinevezését, ha az időközben zajló apostoli vizitáció rendelkezéseit és a Szentszék egyéb előírásait a szerzetesi élet megújítására vonatkozóan nyilatkozat és eskü alatt vállalja. Ezt vállalta, és erre kötelezte magát az új apát.

Az apátavatás szertartást, melyet Serédi Jusztinián bíboros, esztergomi érsek végzett, 1939. április 10-én húsvéthétfőn tartották.

A 2. világháború időszakában, majd a háború után a fenyegetett demokrácia éveiben, az egyre inkább a szovjet típusú, kommunista diktatúra felé sodródás éveiben több mint egy évtizedig tudta vezetni a ciszterci rendet, mígnem elkövetkezett a szerzetesrendek működési engedélyének megvonása, majd a letartóztatása, elítélése, börtönbüntetése és életének ezt követő, a pannonhalmi szociális otthonban töltött zárt, ugyanakkor mély és intenzív évtizedei. Alapvetően a ciszterci rend szerzeteseire, rendi közösségeire, a plébániákra, a gimnáziumokra figyelt, azokkal tartott mély és intenzív kapcsolatot, de emellett a helyi, a vármegyei és az országos közéletben is komoly feladatok vártak rá mint zirci apátra.

A 2. világháború szörnyűségei, az egyre erősödő német befolyás nemcsak a nemzetre, a hazára, hanem az Egyházra és benne a ciszterci rendre is kihatott. A rend működésének jelentős anyagi forrást és biztos hátteret jelentett a Hagyó-Kovács Gyula vezette ciszterci gazdaság.

Egy hosszú belső folyamatot zárt le a rendi konstitúció jóváhagyása, amelyet a Szentszék 1941. június 21-én tett meg, és amely Szent Bernát ünnepén lépett életbe. Ezzel Róma elismerte a magyar ciszerciek tanítói, oktatói hivatását, valamint az oktatói és monasztikus irányzatok közötti feszültségek csillapodhattak.

(...) a ciszterciek 1242-ben telepedtek meg magyar földön. Egyéves lelki előkészületek után 1942-ben komoly ünnepségsorozattal ünnepelték a letelepedés 800. évfordulóját, de ezek a háború miatt nem lehettek országos rendezvények; az egyes rendházak vállaltak ebben komoly szerepet. Az ünnepségeken kívül a cisztreci rend a jubileum gondolatának maradandó emléket is állított. Ezek közül kiemelkedik Endrédy Vendel zirci apát 140 000 pengő értékű alapítványa, melyet azzal a céllal hozott létre, hogy ennek jövedelméből lehetővé tegyék a mező- és erdőgazdálkodásban dolgozó cselédek tehetséges és szorgalmas gyermekeinek közép- és főiskolai képzését.

A Ciszterci Diákszövetség a budai Szent Imre Gimnáziumban tartott közgyűlésén zárta le az országos jubileumi évet. A 800. évforduló kapcsán a Szentszék engedélyezte Endrédy Vendel apátnak a lila pileolus (kicsiny, kerek papi sapka, a püspökök viselték a lila színűt) és a cappa magna (hosszú, uszályszerű köpeny hermelin gallérral, amely püspökök és apátok kiváltsága volt viselni, pápai engedéllyel) használatát. Mindezt XII. Pius pápa az apátválasztás negyedik évfordulóján, 1943. március 18-án engedélyezte.

Endrédy Vendel különös figyelmet fordított a nehéz helyzetben lévő, a nélkülöző, szegény emberekre, akiket egyre gyakrabban látott vendégül Zircen. 

Külön figyelmet fordított a szerzetesi hivatásra készülő fiatalok nevelésére. Az addig egységes Hittudományi Főiskolát két önálló intézetté alakította át. A Ciszterci Hittudományi Főiskola Zircen működött, hogy a külön teológia és a monostor csendje elmélyülést biztosítson a növendékeiknek, a Ciszterci Tanárképző Főiskola pedig Budapesten, a Bernardinumban.

Az Emericana Katolikus Magyar Egyetemi és Főiskolai Szövetség Nagyrendje 1943 márciusában commendator-választó káptalani ülésén Endrédy Vendel zirci apátot választotta meg a commendatori tisztségbe.

Czapik Gyula egri érsekké történő kinevezése után 1944. március 4-én XII. Piusz pápa Mindszenty József zalaegerszegi plébánost veszprémi püspöknek nevezte ki. Március 25-én az esztergomi bazilikában Serédi Jusztinián bíboros, prímás, esztergomi érsek szentelte püspökké. Veszprémi püspöki székét március 29-én foglalta el. A veszprémi püspök és a zirci apát közötti jó kapcsolat Mindszenty József és Endrédy Vendel között tovább erősödött. Mindszenty az egyházmegyéje gyöngyének tekintette Zircet, az ottani ciszterci szerzetesi közösséget.

Soós Viktor Attila írásának második részét hamarosan közöljük.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Hadarics Kálmán (Agyagosszergény) családi fotógyűjteménye

Magyar Kurír