„Istenfélő Magyarország” – Mindszenty József hercegprímás és az 1956-os forradalom

Az alábbiakban Gibba Edit történész írását közöljük Mindszenty József bíboros életéről és 1956-os szerepéről.

Mindszenty József, Magyarország 13. és egyben legutolsó hercegprímása rendkívüli életutat járt be. Pályafutásának egyik első fontos állomásaként gróf zabolai Mikes János megyéspüspök a Szentszék diplomatája, Angelo Rotta pápai nuncius személyes figyelmébe ajánlotta őt.

Mikes János püspök komoly feladatot szánt az akkori zalaegerszegi esperesnek, amit a kutatásaim során fellelt püspöki körlevél soraiból vett idézet is hűen bizonyít: „Főpásztori szeretettel tudatom kedveltségetekkel, hogy Pehm József apát, zalaegerszegi esperest egyházmegyém zalai részében püspöki biztossá nevezem ki. Feladata a nevezett területen a folyó plébániai rendezések, illetve új plébániák és lelkészségek felállítása.”

Később, amikor veszprémi püspök lett, megtervezte saját püspöki címerét. Mindszenty József eredetileg négy szent – Szent Imre herceg, Árpád-házi Boldog Gizella, Szent László és Árpád-házi Szent Margit – ábrázolását javasolta a címertervben. Végül a címer bal oldalán Szent Margit alakja jelent meg, és a „Pannonia Sacra” (Szent Magyarország) jelmondat kísérte.

Ha tanulmányozzuk első veszprémi püspöki körlevelét, láthatjuk, hogy ezt a latin jelmondatot ő maga fordította le magyarra: „Istenfélő Magyarország”. Ez a gondolat Simor János bíboros misekönyvében is szerepelt.

Az 1944–1945-ös évek: Tiltakozás és érseki kinevezés

A történelem viharaiban Mindszenty József mindvégig szilárd maradt. 1944. október 31-én született meg az úgynevezett Dunántúli Főpásztorok Memoranduma, amely Mindszenty hitvallása és egyben egy fontos eszmei összefoglaló is volt: nemet mondott a nyilas uralomnak („Juramentum non” – Nincs eskü). A memorandumot lényegében Apor Vilmos győri püspök, Mindszenty József veszprémi püspök, Shvoy Lajos székesfehérvári püspök és Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát fogalmazta meg, és Mindszenty József személyesen adta át a nyilasoknak.

1945-ben elhunyt a súlyos cukorbetegségben szenvedő Serédi Jusztinián hercegprímás, esztergomi érsek. Ezt követően, 1945. szeptember 8-án XII. Pius pápa az addigi veszprémi püspököt, Mindszenty Józsefet nevezte ki esztergomi érsekké.

Hivatalába 1945. október 7-én iktatták be. Érseki címerében a korábbi jelmondat és Árpád-házi Szent Margit ábrázolása is megmaradt, kiegészülve a Pehm család ősi családi címerével, a három kinyílt fehér rózsabimbóval.

1949–1956: Börtönévek, szabadulás és a Caritas újjászervezése

Mindszenty József 1949-től raboskodott börtönben (Mikes János püspök ezt már nem élhette meg). A fogsága 1956. október 30-án ért véget, amikor az Államvédelem helyi egysége beszüntette az őrzését, és az ottaniak forradalmi bizottságot alakítottak. Az események földrajzilag Rétság közelében zajlottak, ahol a Rétsági Páncélosok egységei állomásoztak. Másnap, október 31-én a bíboros Vác érintésével érkezett meg a budai Prímási Palotába. A konvojt, amely akár a „diadalmenet” elnevezést is kaphatná, Pálinkás (született Pallavicini) Antal őrnagy vezette.

Szabadulása után Mindszenty József azonnal reaktiválta az Actio Catholicát (a korabeli dokumentumokban: A.C.). Kutatásaim alapján ez szerves összefüggésben állt a Magyar Püspöki Kar hivatalos szervével, az 1930-as években alakult Caritas Hungaricával. A Caritas reaktiválása kulcsfontosságú lépés volt, mivel ettől függött a határon várakozó nemzetközi segélyek bejutása. Első nyilvános beszédeiben a bíboros az élet beindítását, a gyógyszerek célba juttatását, valamint a francia és szentszéki segélyek mielőbbi koordinálását és szétosztását emelte ki.

A világ püspökeihez intézett felhívás

Soraimat a 2026 augusztusi kutatásom során fellelt történelmi dokumentum szavaival zárom, amelyet Mindszenty József bíboros, hercegprímás közvetlenül a szabadulása után, Budapesten, 1956. október 31-én fogalmazott meg „A Világ összes Katolikus Püspökeihez!”:

A Világ összes Katolikus Püspökeihez!

Megilletődve szereztem tudomást arról a rendkívüli együttérzésről, amit a Világ összes katolikusai a sokat szenvedett magyar nép iránt tanúsítottak. Mivel a nélkülözés és a szegénység igen nagy, szeretettel kérem a Katolikus Egyház összes püspökeit, hívják fel híveiket adakozásra, és juttassák el adományaikat a Magyar Katholikus Caritászhoz. Az eddigi hazánkba érkezett nagylelkű segítségért ezúton is hálás köszönetemet fejezem ki. Szabadulásom első napján testvéri szeretettel köszöntöm a világ összes katolikus püspökeit, a magyar fővárosból.

Budapest,1956. október 31.
Mindszenty József bíboros, hercegprímás

A bíboros kézzel írt sorai a levélhez:

„A maroknyi magyarság Kelet ellenében folytatja azt a történelmi szerepet, amit a nándorfehérvári világraszóló győzelem 500-dik évfordulója előír számára.”

*

Bárhol is vagyunk, gyújtsunk gyertyát Mindszenty József bíborosért és az évfordulóért!

Szöveg: Gibba Edit történész

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír