„Vagy sikerül véget vetnünk a háborúknak, vagy valóban a háborúk vetnek véget az emberiségnek” – ezzel a szívből jövő békefelhívással fordultak a világ felé a keresztény egyházak vezetői és más vallások képviselői Assisiből.

Negyven évvel azután, hogy II. János Pál pápa meghirdette a történelmi imanapot a békéért, a vallási vezetők ismét találkozóra gyűltek össze Szent Ferenc városában, hogy a békéről beszéljenek és imádkozzanak érte. A Sant’Egidio közösség október 25. és 27. között több mint 380 vallási vezetőt hívott meg Assisibe.
A különböző felekezetekhez tartozó keresztények, zsidók, muszlimok, a buddhizmus különböző irányzatainak képviselői, sintók, zoroasztriánusok, szikhek, hinduk és taoisták vettek részt az eseményen. A közös ima és elmélkedés középpontjában korunk nagy kihívásai álltak. A találkozó mottója a „Fegyvertelen és lefegyverző béke” volt.
A 27-én délután kezdődő záróünnepség előtt a vallási vezetők Assisi különböző helyszínein gyűltek össze imádkozni, ki-ki saját vallási hagyományai szerint. A keresztények a Szent Ferenc-bazilika alsó templomában imádkoztak a világ valamennyi konfliktusának megszűnéséért.
A negyven év történetét felidézve Bartholomaiosz ökumenikus pátriárka sajnálattal állapította meg: a világ egykor a békéről álmodott, ma azonban „drámai képek áradata forgatja fel, megszakítás nélkül: romok, sírás, igazságtalanság és fundamentalizmus”. „Mennyi könnyet kell még ma is letörölnünk azok arcáról, akik a háborúk, a magány és a szegénység miatt szenvednek! – mondta. – Béketeremtővé válni ma azt jelenti, hogy bepiszkoljuk a kezünket, hogy Isten rendelkezésére bocsátjuk a kezünket, hogy már a jelenben elkezdjük letörölni ezeket a könnyeket.
Legyünk egy olyan béke kézművesei, amely nem kelt zajt, de megváltoztatja a történelmet!”

Matteo Zuppi bíboros elmélkedésében kiemelte: a béke fegyvere „a találkozás, a párbeszéd, amely felülkerekedik a konfliktus és a megosztottság minden formáján”. „A béke lehetséges” – hangsúlyozta, majd hozzátette:
Az emberi méltóság múlik azon, hogy megtanuljunk gyűlölet és gyilkolás nélkül élni.”
Miután külön-külön imádkoztak, a vallási vezetők egymás mellett, körmenetben vonultak az alsó bazilika előtti térre.
A Sant’Egidio közösség elnöke, Marco Impagliazzo emlékeztetett arra, hogy közösségük örökségként tekint azokra a szavakra, amelyeket 1986-ban Szent II. János Pál pápa mondott: „A béke várja a maga kézműveseit. A béke mindenki számára nyitott műhely, nem csupán a szakemberek, a bölcsek és a stratégák ügye. A béke egyetemes felelősség.”
Negyvenévnyi kapcsolat és barátság áll a rendezvény mögött. „Assisi lelkületét” bátran és kitartóan, évről évre „zarándokútra vitték” számos olaszországi és európai városba. Egyre többen csatlakoztak ehhez a szellemiséghez, és indultak útnak, elfogadva a meghívást, hogy a béke kézműveseivé váljanak. Marco Impagliazzo felidézte: ez a lelkület „megóvott bennünket a félelemtől és a terméketlen pesszimizmustól. Nélküle mi is sokkal jobban megrémültünk volna az elmúlt évek számos terrorcselekménye és háborúja láttán. Megvédett minket a félelemtől, és ez azt jelenti, hogy soha nem mondtunk le a párbeszédről, és nem hagytuk, hogy a gyűlölet és a megvetés szelei sodorjanak bennünket”.
Assisi lelkülete párbeszéd a háborús időkben is, barátság a civilizációk összecsapásának idején is.”
Negyven éve folytatnak párbeszédet, a világ azonban ma a párbeszéd és a jövőkép hiányától szenved – írják a vallási vezetők felhívásukban. – Olyan történelmi időszakot élünk, amelyet konfliktusok, gazdasági, humanitárius és éghajlati válságok terhelnek, s ezek „az emberiség legnagyobb vívmányait és a Föld védelmét veszélyeztetik”.
„Nem engedhetjük, hogy a világ végérvényesen átadja magát a háború és a konfliktusok logikájának a nemzetközi kapcsolatokban. A hívők gyenge erejével, az emberiség nevében
megismételjük az ősi próféták felhívását: alakítsuk át a fegyvereket és a fegyverkezésre fordított kiadásokat vízzé, élelemmé, iskolává, munkává, tiszta levegővé, minden nemzedék számára élhető városokká és mindenki számára elérhető egészségügyi ellátássá!”
„Elég volt a háborúkból! – hirdették Assisiből a vallások képviselői. – Elég volt a háború kultúrájából! Válasszuk a párbeszéd kreativitását és a béke bátorságát, hogy meggyógyítsuk a világot a háború betegségéből, és csökkentsük a társadalmi konfliktusokat!”
„Egyetlen háború sem szent. Soha nem lehet háborút Isten nevében vívni! Igen, egyedül a béke szent.
Adja meg a Mindenható a világnak a béke felbecsülhetetlen ajándékát, amelyre az emberiségnek ma nagyobb szüksége van, mint valaha!”
A vallási vezetők ezt követően gyermekek egy csoportjának adták át a békefelhívást, annak jeleként, hogy
ennek a történetnek szükségszerűen folytatódnia kell. Mert a jövő vagy a békéé lesz, vagy nem lesz jövő.
A közös felhívás és elköteleződés pecsétjeként a találkozó azzal zárult, hogy a vallási vezetők egyenként meggyújtották gyertyáikat a Szent Ferenc-bazilika altemploma előtti színpadon elhelyezett kandelábereken. A lángok annak a reménynek a jelképei voltak, amelynek ma valósággá kell válnia.
A találkozó második és harmadik napján megrendezett számos kerekasztal-beszélgetésen politikai, vallási és társadalmi témákról folytattak párbeszédet a meghívott előadók.
Október 27-én délelőtt Szőke Péter, a Sant’Egidio magyarországi felelőse moderálta az Európa, szelíd erő? (Europa, forza gentile?) című beszélgetést az assisi Hotel Cenacolo konferenciatermében. A központi kérdés az volt, milyen szerepet tölthet be Európa egy olyan világban, amelyben a katonai erő és a háború ismét a nemzetközi politika elfogadott eszközévé válik.
A beszélgetés résztvevői között volt Avichai Apel frankfurti rabbi, Jean-Pierre Delville belga katolikus püspök, Giuseppina Paterniti újságíró, Iosif román ortodox metropolita; Thomas Rachel, a német kormány vallásszabadságért felelős biztosa; Olav Fykse Tveit norvég evangélikus püspök és Matteo Zuppi bíboros, bolognai érsek, az olasz katolikus püspöki konferencia elnöke.
Szőke Péter bevezetőjében arra kereste a választ, milyen szerepet tölthet be Európa a 21. században, a nagyhatalmi vetélkedések és a háborúk korában. Hangsúlyozta, hogy a kontinensnek nem a katonai erő és a fegyverkezés logikáját kell követnie, hanem a párbeszédre, a diplomáciára és a béketeremtésre kell építenie. Assisi lelkületére és Szent Ferenc példájára utalva úgy fogalmazott: Európának nem farkasként kell viselkednie a farkasok között, hanem szelíd erejével kell utat mutatnia.
Kiemelte, hogy a béke keresése az európai identitás meghatározó eleme lehet, ám ez csak akkor hiteles, ha a kontinens a bevándorlókkal szemben is az elfogadást és az emberi méltóság tiszteletét képviseli. A háború újbóli elfogadottságával szemben a diplomácia tekintélyének helyreállítását sürgette; Európa legnagyobb erőforrásának pedig gazdag kulturális, humanista és spirituális örökségét nevezte, amelyre építhet a béke szolgálatában.
Szerző: Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír
Forrás: AgenSIR
Fotó: Santegidio.org
Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria

























