Magyar bencés trilógia – Előadás-sorozat a szentszéki magyar nagykövetségen

Az előadás-sorozat célja a bencés szellemiség, kultúra és örökség bemutatása a Szentszékhez akkreditált diplomáciai testület, valamint a római és vatikáni egyházi és tudományos közösség számára. Az előadásokat Rómában tanító és szolgáló magyar bencés szerzetesek tartják, egyedülálló módon kapcsolva össze a magyar bencés hagyományt a nemzetközi egyházi és tudományos élettel.

Az eseménysorozatnak – Kveck Péter nagykövet meghívására – a nagykövetség szalonja ad otthont.

A megnyitón mondott beszédében Kveck Péter kiemelte, hogy a nagykövetség fontos feladatának tekinti azoknak a magyar szellemi és kulturális értékeknek a bemutatását, amelyek évszázadok óta meghatározó részét képezik Magyarország keresztény örökségének, és amelyek a nemzetközi közösség számára is értékes kapcsolódási pontokat kínálnak. A Magyar bencés trilógia előadás-sorozat ennek a törekvésnek kíván fórumot teremteni Rómában, erősítve a kulturális és egyházi párbeszédet a Szentszék és Magyarország között.

Az első két rendezvény jelentős érdeklődés mellett valósult meg. Az előadásokon a Szentszékhez akkreditált diplomaták, egyházi személyek, szerzetesközösségek képviselői, valamint a vatikáni és a nemzetközi római katolikus média munkatársai vettek részt. A sorozat nem csupán a bencés hagyomány gazdagságát mutatja be nemzetközi környezetben, hanem hozzájárul a magyar keresztény kulturális örökség és a kortárs egyházi gondolkodás közötti párbeszéd erősítéséhez is.

Bingeni Szent Hildegárd és a béke mint kommunikáció

A sorozat első rendezvényét május 18-án tartották. Zátonyi Maura OSB, a Pápai Szent Anzelm Egyetem professzora Bingeni Szent Hildegárdról tartott előadást, amelynek központi témája a béke mint kommunikáció volt a bencés szellemiség tükrében.

Hildegárd (Hildegard von Bingen, 1098–1179) német misztikus, bencés apátnő, teológus, természettudós, zeneszerző és polihisztor volt, akit a középkor egyik legkiemelkedőbb női alakjaként tartanak számon – ismertette a bencés szerzetesnővér. – Gazdag életműve teológiai, filozófiai, természettudományos munkákat, valamint liturgikus és zenei alkotásokat foglal magában. Gondolkodásának középpontjában a teremtett világ rendje, az ember és a természet harmóniája, valamint az Istennel való kapcsolat állt. Szellemi örökségének jelentőségét az Egyház is elismerte, amikor XVI. Benedek pápa 2012-ben egyháztanítóvá nyilvánította, ezzel a mindössze négy női egyháztanító egyikévé emelve őt, és megerősítve Bigeni Szent Hildegárd tanításának maradandó jelentőségét az egyetemes Egyház számára.

Az előadás azt a hildegárdi gondolatot járta körül, amely szerint

a béke az Istennel való kapcsolatból fakadó harmonikus állapot, amely egyszerre valósul meg a vertikális (Isten és ember közötti) és a horizontális (ember és ember közötti) kapcsolatokban.

Külön hangsúlyt kapott a zene és a liturgia szerepe, amelyek a bencés hagyomány szerint a béke és az emberi közösség építésének kiváltságos eszközei.

A Pannonhalmi Főapátság megújulása: építészet és spiritualitás

A sorozat második előadásában, június 11-én Fehérváry Jákó Örs OSB a Pannonhalmi Főapátság történetének építészeti és spirituális vonatkozásait mutatta be, különös tekintettel a pannonhalmi bazilika 2006 és 2012 között megvalósult megújítására, amely John Pawson brit építész tervei alapján készült el. 

A bazilika megújításának célja az volt, hogy visszaállítsák a templom eredeti, szerzetesi imatérjellegét, szemben a 19. századi átalakításokkal, amelyek inkább a monumentális bazilika karakterét hangsúlyozták. A felújítás során a középkori szakrális tér új, kortárs formában született újjá – mondta el az előadó.

A bazilika megújításának kiindulópontja az a kérdés volt, hogy hogyan tudja egy bencés közösség valóban otthon érezni magát egy Magyarországgal szinte egyidős bazilikában úgy, hogy a történelmi tér a napi ima és a közös liturgia eleven környezete legyen.

E kérdés megválaszolásához elengedhetetlen volt a szerzetesközösség és az építész között kialakult szoros és bizalmi együttműködés – hangsúlyozta Fehérváry Jákó OSB. – A közös munka során John Pawson három meghatározó anyag – a süttői mészkő, az ónix és a tömör diófa – alkalmazásával teremtett összhangot a középkori egyszerűség és a kortárs építészeti szemlélet között. A mészkő padozatból szinte kinövő liturgikus elemek – a keresztelőkút medencéje, az oltár és az ambó – hófehér kalcitónixból készültek.

Az ónix mint a Bibliában is előforduló és teológiai üzenetet hordozó anyag hangsúlyos szerepet kap, és a keresztelőkúttól a templomhajón át a szószékig és az oltárig, majd fel, az újonnan kialakított szentély rózsaablakáig vezeti a szemlélő tekintetét – fogalmazott előadásában a bencés szerzetes.

A trilógia záró előadása

A Magyar bencés trilógia harmadik alkalmát 2026 őszén tartják, melynek meghívott előadója, T. Simon László OSB a magyar bencés hagyomány egy további jelentős aspektusát mutatja be a római közönségnek.

Szöveg: Horváth Hajnalka, a szentszéki magyar nagykövetség munkatársa

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Merényi Zita (archív); Vatican News

Magyar Kurír