Öröksége 130 évvel születése után is eleven – Megnyitották a Márton Áron-emlékévet Kolozsváron

A szentmisét megelőző sajtótájékoztatón Kerekes László gyulafehérvári segédpüspök; Lázár Csilla, a Márton Áron Múzeum igazgatója; Bőjte Csongor, a Verbum Egyesület igazgatója, valamint Szabó Ödön parlamenti képviselő számolt be Kolozsváron a Márton Áron-emlékév programjairól.

A római tartózkodása miatt rögzített videóüzenetben megszólaló Kovács Gergely gyulafehérvári érsek Márton Áron püspök egykori dolgozószobájából köszöntötte a sajtótájékoztatón megjelenteket.

A sajtó képviselőihez szólva a főpásztor a hiteles kommunikáció fontosságát hangsúlyozta és a médiát hídépítő szolgálatként értelmezte, amely nem csupán információt közvetít, hanem bizalmat épít, közösséget teremt és az igazság keresésének terepe. Külön kiemelte, hogy a fiatal Márton Áron maga is aktív sajtómunkát végzett, lapot szerkesztett, publikált, jól ismerte a szó és a nyilvánosság erejét, és pontosan tudta, milyen felelősség a közvélemény formálása. Az emlékév egyik legfontosabb céljaként Kovács Gergely érsek azt jelölte meg, hogy Márton Áron üzenete a fiatal generációkhoz is eljusson.

Kerekes László segédpüspök a sajtótájékoztatón kiemelte: Márton Áron nem pusztán történelmi személyiség, élete nem egy letűnt esemény, hanem ma is élő lelki valóság az Egyház számára. Prédikációi, írásai és tanítása különösen aktuális kérdéseket érintenek.

Márton Áron világító jel – ahogyan imádkozzuk –, aki ma is eligazítást adhat

– hangsúlyozta Kerekes László püspök, emlékeztetve, hogy Márton Áron nemcsak példa, hanem közbenjáró is, akihez bizalommal lehet fordulni.

Szabó Ödön parlamenti képviselő a román parlamentben benyújtott törvényjavaslat hátteréről számolt be, amelynek célja, hogy az emlékévet országos szinten is hivatalosan kihirdessék. Elmondta: tudatosan keresték azt a személyiséget, aki nemcsak a magyar közösség, hanem a többségi társadalom számára is hiteles erkölcsi mértéket képvisel. Márton Áron püspök a diktatúra legsötétebb éveiben is bátran kiállt az üldözöttek, a kisebbségek és az Egyház védelmében, vállalva a börtönt, a meghurcoltatást és a házi őrizetet is. Ritka egyetértés övezte a kezdeményezést, amely mögé a román parlament demokratikus erőinek képviselői is felsorakoztak – mondta a képviselő, kifejezve reményét, hogy ha a törvénykezési folyamat többi része is az eddigiekhez hasonlóan halad, akkor a közeljövőben kihirdetik az országos szintű emlékévet is.

Lázár Csilla, a Márton Áron Múzeum igazgatója az emlékév programjait ismertette: készítenek egy háromnyelvű, fiatalokat megszólító, történetmesélésre épülő honlapot, amely hiteles formában mutatja be a püspök életét és tanítását; készül egy animációs rövidfilm is, Magdó Lehel fiatal erdélyi alkotó közreműködésével, valamint egy kiállítás, amely nem pusztán információkat, hanem mély lelki élményt kíván nyújtani a látogatóknak. Alkotópályázatot is hirdettek fiatalok számára, amelynek központi kérdése Márton Áron egyik provokatív gondolatára épül – a pályázat arra keresi a választ, mit jelent ma, a digitális zaj és értékkavalkád közepette keresztényként élni.

Konferenciák, zarándoklatok, ifjúsági és kulturális programok sora várható, melyek célja, hogy Márton Áron öröksége ne csak az emlékezés tereiben, hanem a közösségi életben is jelen legyen. Remélik, hogy az emlékév országos szintűvé válik, így külön hangsúlyt kap a román nyelvű megszólítás is, hiszen az emlékév szervezői fontosnak tartják, hogy a többségi társadalom is mélyebben megismerje a püspök életútját.

Bőjte Csongor, a Verbum Egyesület igazgatója a „Márton Áron 130” emlékév kommunikációs felelőseként a sajtótájékoztatón elmondta: az emlékév minden információja elérhető lesz a romkat.ro weboldalon a Márton Áron 130 menüpont alatt, illetve külön közösségimédia-oldalakon is követhetők lesznek az események. 

*

Az emlékév megnyitója 18 órakor ünnepi szentmisével folytatódott a kolozsvári Szent Mihály-templomban.

A szentmisén a papság és a hívek mellett a testvéregyházak képviselői, az evangélikus, református, unitárius, görögkatolikus, ortodox felekezetek püspökei és elöljárói is bekapcsolódtak az ünneplésbe.

A szentmise főcelebránsa Kerekes László segédpüspök volt.

Az ünnepélyes szentmisén zenei szolgálattal közreműködött a kolozsvári Szent Cecília kórus.

László Attila kolozs-dobokai főesperes, a Szent Mihály-templom plébánosa köszöntőszavaiban kifejezte a közösség örömét, hogy a Iuliu Hossu-emlékévet követően idén Tiszteletreméltó Márton Áron püspökre emlékezhetünk.

A két püspök nemcsak az egyházi szolgálatban, hanem a szenvedésben is testvérek voltak – hangsúlyozta a kolozsvári plébános.

Szentbeszédében Kerekes László gyulafehérvári segédpüspök öt olyan alapvető pontot emelt ki, amelyek mentén Márton Áron püspök egyházképe és lelkipásztori szolgálata értelmezhető.

A főcelebráns többször is hangsúlyozta, hogy

Márton Áron püspök gondolatai korát meghaladva összecsengenek a később megvalósult II. Vatikáni Zsinat tanításával.

Márton Áron az Egyházat elsősorban Isten népeként, Krisztus misztikus testeként látta. Küldetését szolgálatként élte meg – emlékeztetett prédikációjában a gyulafehérvári segédpüspök. 

Márton Áron püspökként mindenkihez egyformán tartozónak érezte magát – szegényhez és gazdaghoz, tanulthoz és a tanulás lehetőségeitől elzárthoz, bűnöshöz és kegyelmi állapotban élőhöz egyaránt, sőt felelősséget vállalt más vallású és más nemzetiségű hívekért is.

Márton Áron fontosnak tartotta, hogy

az Egyház szolgáló, nem diadalmas egyház.

Püspöki jelmondata – „Non recuso laborem” („Nem futamodom meg a munkától”) – egész élete hivatását összefoglalta.

Szentbeszédében Kerekes László püspök hangsúlyozta: Márton Áron az Egyház feladatának tekintette a lelkiismeret formálását és védelmét.

Meggyőződése szerint az Egyház nem hallgathat ott, ahol az erkölcsi rendet megsértik, még akkor sem, ha ezért üldöztetés jár.

A szenvedést nem kerülte, hanem vállalta, mert

hitte: a megfélemlített Egyház lehet gyenge, de az elhallgattatott Egyház soha nem lehet igaz.

Márton Áron püspök egy nyitott, a társadalom sorsáért felelősséget érző Egyházat képviselt – emelte ki Kerekes László. – Az Egyház szerepét nem a világtól való elzárkózásban, hanem az erkölcsi iránymutatásban látta.

Kiemelten fontosnak tartotta a nevelést, az iskola és a család támogatását, valamint az egyház társadalmi felelősségvállalását, világosan elválasztva azt a pártpolitikától.

Márton Áron szerint

az Egyház csak akkor maradhat élő és hiteles közösség, ha az Eucharisztiából merít erőt.

Az Oltáriszentség tisztelete, az abból való táplálkozás és az imádság adja azt a lelki alapot, amelyből fakadhat a szolgálat, a nyitottság, a befogadás és az áldozatvállalás.

A sajtótájékoztató és az ünnepi szentmise egyaránt jelezték, hogy a „Márton Áron 130” emlékév nem egyszerű történelmi megemlékezés, hanem élő üzenet a jelen számára. Márton Áron püspök személye nem lezárt múlt, hanem ma is iránytű: erkölcsi, lelki és társadalmi értelemben egyaránt.

Szöveg: Szász István Szilárd

Forrás: Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye; Romkat.ro

Fotó: Cziple Hanna Gerda; Vakarcs Loránd Béla

Magyar Kurír